A választások előtt gyorsan lezavarta az Emmi az uniós pénzből lebonyolított notebook-projekt első körét, amelyben mintegy 120 ezer diák és tanár kapott kölcsön az államtól informatikai eszközöket. Hogy az oktatás színvonala ettől nőni fog-e, az erősen kérdéses.
Még nem tudni, hogy százas, ezres vagy akár tízezres nagyságrendben kerülnek-e be a magyar iskolákba ukrán menekült gyerekek, de az biztos, hogy újabb nagy próbatétel előtt állnak a tanárok, és most is nagyjából annyi állami segítségük van, mint az egyik napról a másikra bevezetett távoktatás idején. Az ukrán menekültválság talán rávilágít arra, amiről eddig nem vett tudomást a rendszer: van egy csomó magyarul nem beszélő gyerek a rendszerben.
Véletlenül húsbavágóan összeért a színház és az élet. Miközben a pedagógusok sztrájkolnak és polgári engedetlenséggel hívják fel országszerte a figyelmet a magyar iskolában tapasztalható áldatlan állapotokra, a Káva Kulturális Műhely gyakorló tanárok valós történeteit dolgozta fel.
Nehezen kimutatható a pedagógiai hozzáadott érték az ország egyik legerősebb iskolájában, de a tehetséggondozás ugyanolyan nehéz munka, mint másutt a felzárkóztatás – véli a hosszú évek óta az iskolai rangsorokban az elsők között végző budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatója, Erős-Honti Zsolt. Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy fazekasos tanárnak? Van-e tanárhiány és magasabbak-e a bérek az országos hírű intézményben? Milyen arányban mennek külföldre a végzősök? Interjú.
Lenyűgöző, de talán túl sok információt próbál bemutatni a Millenárison megnyílt Álmok Álmodói 20 című kiállítás. Sétálhatunk a Marson, műthetünk laparoszkópiás eszközzel, vezethetünk Ikaruszt, és közben dagadhat a büszkeségtől a mellünk a magyar feltalálók elképesztő eredményei miatt.
A szeptembertől hat egyetemen induló új, természettudományos tanárokat képző szakra bármilyen emelt szintű érettségivel lehet jelentkezni – mondja az ELTE tanszékvezetője.
Élem címmel jelenik meg a negyedik nagylemeze a csavaros népi popzenében utazó Góbénak. Az albumot alább már meg is hallgathatja a hvg.hu-n. A dalokat Rigó Márton hegedűs és Hegyi Zoltán bőgős kommentálja, de előtte elbeszélgetünk velük kicsit a zenekarról, a világzenéről, és arról, hogy a Góbé miért is van a folkrendőrség Interpol-listájának élén. A dalokat élőben először február 11-én hallhatjuk az Akváriumban.
Az iskola működése egy nagy színjáték. A politika előírja, mit kell „leadni” az iskoláknak, a tanárok úgy csinálnak, mintha megtanítanák, a diákok úgy csinálnak (vagy már nem is csinálnak úgy), mintha megtanulnák. Valójában pedig ontja a közoktatás a műveletlen tömegeket – véli Knausz Imre oktatáskutató, aki szerint a felső tagozatban nem a tananyagra kellene koncentrálni, hanem a diákok érdeklődését kellene felkelteni a világ dolgai iránt.
„Minden barátom ugyanazt ismételgeti: egyetlen célunk van, megmaradni. Itt állok 77 évesen, és ugyanezt mondom” – vallja keserűen Földes László Hobo. Túl 77 éven és a Covidon, nagykoncertre készül az Arénában, könyvet ír és már most tudja, mit fog csinálni 80 éves koráig.
Szívmelengető történet az állandó útkeresésről, amelyben az „Orális szex a #metoo korában” című cikknek éppúgy szerepe van, mint egy megbotránkoztató képregényfigurának vagy egy durva drogos tripnek. Joachim Trier filmjében, A világ legrosszabb emberében egy nagy színésznő berobbanását láthatjuk, miközben skandináv módra átértelmezzük a romantikus vígjáték fogalmát.
A nyelvtanfolyamok lebonyolításáért felelős Tempus Közalapítvány nem nyilatkozhat, az Emmi nem hajlandó nyilatkozni, az iskoláknak semmi információja nincs, noha a tanév egyik legnagyobb, bonyolult szervezést igénylő projektjéről van szó. A mintegy 140 ezer diákot és mintegy 10–15 ezer pedagógust érintő program szervezésére pár hónap maradt.
Budapest is feliratkozott azon városok közé, ahol saját bőrünkön tapasztalhatjuk meg, hogy semmi nem az, aminek látszik. Például az Illúziók Múzeumában.
Egy évtizedes a törvény, ami megfosztotta az iskolákat az önállóságtól, gyerekeket pedig a minőségi közoktatástól. A Szülői Hang pedagógusok és szülők véleménye alapján térképezte fel a köznevelési törvény hatásait, a kép lesújtó.
A magyar rocktörténelem egyik legfontosabb zenekara tavaly év végén elvesztette két tagját, most pedig meghalt a frontember Kóbor János is. Legendás dalaikkal emlékezünk a zenészekre és a korszakos zenekar pályafutására.
Keveset szerepel magyar téma a nyugati címlapokon, és ha igen, akkor általában negatív kontextusban – derül ki a minap megjelent Címlapon Magyarország, Hazánk története a nyugati sajtó tükrében 1848–2020 című kötetből. A legpozitívabb kép országunkról a késő Kádár-korban volt, Orbán Viktor viszont 2015 óta soha nem látott mértékben tematizálja a nyugati médiát. A kötet szerkesztőjét, Szalay-Berzeviczy Andrást kérdeztük.
A modellváltásért felelős kormánybiztos szerint nem igaz, hogy a kormány erőszakolta volna ki a modellváltást, és az utóbbi időben jelentősen csökkentek a félelmek az átalakítással kapcsolatban.
Tévémaci és munkásőr-fegyverek, űrutazás és az úttörők 12 pontja, Sokol rádió és légvédelmi rakéta, virtuális járőrözés Lada-rendőrautóval és valós Kojak-nyalóka-kóstolás. A Kádár-kor mindennapi életét mutatja be a Budapesti Retro Élményközpont. Körülnéztünk, és azóta sem tudjuk kiverni fejünkből a mozgalmi dalokat.
Nagyon sokféle jó középiskola van, a választásnál elsősorban azt kell figyelembe venni, milyen gyereknek keresünk továbbtanulási lehetőséget – mondja Mérő László pszichológus, matematikus, az ELTE Pszichológiai Intézetének professzora, akit az iskolaválasztásról kérdeztünk. Mint elmondta, egy jó iskolában van néhány zseniális és sok jó pedagógus, de nem baj, ha még közepes és rossz tanár is.
Sokszor gondolta úgy Füke László kémiatanár, hogy „ennél már rosszabb nem lehet”, de, mint mondja, mindig tévedett. Most, több mint 40 év tanítás után nyugdíjasként saját autójával ingázik Baranyában iskolák között, hogy biztosítsa a tárgy oktatását, velünk pedig elbeszélgetett arról, mit lehetne tenni, hogy ne haljanak ki az iskolákból a természettudományos tanárok.
Normális, hogy egyre több kutya van a városban, sőt jó lenne, ha még több lenne a munkahelyeken, a tömegközlekedési eszközökön, a parkokban, a lakásokban, hiszen a kutyának a társas közeg a természetes – véli Korom Gábor kutyaszakértő, a Tükör Módszer megalkotója, aki szerint az utóbbi években lényegesen javult a kutyatartás kultúrája Magyarországon. Szerinte a jó gazda egy jó szülőhöz hasonlít.