“Nem a rendszer mérte le a gyerekek kompetenciáját, hanem a gyerekek mérték le a rendszer kompetenciáját” – írta tegnapi cikkünkhöz egy kommentelő, akinek a tapasztalatai megegyeztek az általunk írtakkal.

Lapunk arról számolt be – számos diák, tanár, igazgató – tapasztalata alapján, hogy az iskolák életét alapjaiban megzavaró országos mérés első napja totális kudarc volt. A rendszer nem bírta a terhelést, lefagyott, nem töltöttek be a feladatok, így a diákok nem tudták kitölteni a teszteket. Ez viszont azt jelenti, hogy a mérésnek nem lesz értékelhető eredménye sem az egyes diákok, sem az iskolák, sem a közoktatási rendszer egészét tekintve.

Megkérdeztük hétfő délután az Oktatási Hivatalt (OH) többek közt arról, hogy hány iskolát, hány diákot érintett a probléma, illetve, hogy a tavalyi fiaskó (amikor először írták digitálisan a diákok a kompetenciamérést) után miért nem sikerült helyrehozni a hibákat, és hogy a további napokra kijavítják-e azokat. Arra is kíváncsiak voltunk, van-e felelőse ennek, illetve lesz-e következménye mindennek.

Óra az ELTE gyakorlóiskolájában. Nem jön ki a matek

REVICZKY ZSOLT

“Váratlan és átmeneti technikai fennakadás lépett fel“

Kedd délben kaptunk választ (bár nem mindegyik kérdésünkre). Mint írták a rendszer „a mérés kezdő napján 8–10 óráig zökkenőmentesen működött, a tanulók tervezetten az előzetesen regisztrált számban vettek részt a mérésben. Ezt követően váratlan és átmeneti technikai fennakadás lépett fel, amely miatt a rendszer bizonyos intézményekben lelassult, ami sok esetben a kitöltést akadályozta. Az Oktatási Hivatal munkatársai azonnal megkezdték az okok felderítését, és a lassulás megakadályozását. Ennek következtében 11.30 óra után a rendszer újra zökkenőmentesen működött a napi mérések végéig”.

Ennek ellentmond a lapunkhoz beérkezett több tucat beszámoló, amelyek azt emelték ki, hogy a mérés végén szinte senkinek nem működött a rendszer. Számos iskolában – látva, hogy reménytelen a helyzet – haza is engedték idő előtt a diákokat.

Hogy hogyan tudják pótolni a nem megírt teszteket a diákok, arra az OH honlapján közzétett dokumentum az irányadó, ennek lényege, hogy az intézményvezető dönthet úgy, hogy a tanuló megismétli a mérést. „Ehhez a tanulót egy új napra, új mérési csoportba kell osztani. Ebben az esetben a tanuló egy új tesztet fog kapni, és a teljes, 4 részből álló mérési eseményt teljesítenie kell.”

Kérdésünkre az OH leszögezte azt is, hogy mivel a pedagógus teljesítményértékelési rendszer szerinti első értékelési időszak 2025-ben valósul meg, „így a kompetenciamérés lebonyolítása kapcsán semmilyen hátrány nem érheti a pedagógusokat”. Azt is közölték továbbá, hogy a 2024-es mérés eredményeinek kiértékelése során tanulói szinten figyelembe veszik a jelzett technikai problémákat.

Túry Gergely

“A frissítés gomb sorozatos és párhuzamos megnyomása”

Kedd reggel – mint megtudtuk – az iskolák is kaptak egy levelet az OH-tól, amelyben ugyanakkor kvázi a pedagógusokra és a diákokra hárítja a felelősséget a hétfői problémák miatt. Azt írták ugyanis az igazgatóknak, felmérésvezetőknek címezve, hogy hívják fel a diákok figyelmét arra, ha nem töltődik be egy kép, ábra, és csak „a homokóra pörög”, akkor ne frissítsenek, legyenek türelemmel, mert a „frissítés gomb sorozatos és párhuzamos megnyomása a kérés ismételt és nagy tömegű beküldését eredményezheti a feladat tényleges feldolgozása helyett, ami a helyi és központi infrastruktúrát is megtereli”. Hivatkoznak arra is, hogy napi 20-30 ezer diák egyszerre használja a rendszert.

A 20-30 ezer felhasználó ugyanakkor nem jelent extrém nagy terhelést, különösen, hogy előre lehetett tudni (benne van régen a tanév rendjében például), hogy mikor, nagyjából hány diák fogja használni a rendszert. Egy általunk megkérdezett informatikus szakértő csak mosolygott a jelzett kifogásokon. Mint mondta, vannak olyan „felhős szolgáltatások”, amelyek az ilyen helyzetekre kézenfekvő megoldást jelentenek, de azt sem értette, miért kell olyan nagy méretű képet alkalmazni egy matematika tesztben, ami problémát okozhat.

Úgy tudjuk, a keddi napon már nem volt tömeges probléma, a legtöbb helyen zökkenőmentesen lezajlott a második napi mérés.

Van, akinek hat matekórája marad el a mérés miatt

Az iskolavezetők ráadásul arra is panaszkodnak, hogy az idén bevezetett rengeteg mérés szinte megoldhatatlanul nagy terhet jelent az iskoláknak: „Óriási humánerőforrás és technikai erőforrás szükséges hozzá. Minden osztálynak 3 napon át tart a felmérés naponta 4-4 órán keresztül. Ehhez felügyelő tanárokat, tantermeket, és technikai eszközöket (például számítógépeket vagy laptopokat) kell biztosítani” – mondta egy igazgató, aki hozzátette azt is, hogy „a tantermek foglaltsága miatt más osztályoknak sérülhet a tanuláshoz való joguk. (pl. akkor, amikor a mérésben résztvevő osztályoknak testnevelés órájuk lenne)”, a mérésben résztvevő osztályoknak pedig számos szaktárgyi óra kiesik. Mint mondta, náluk van olyan évfolyam, ahol például hat matematika óra marad el a mérés miatt a 11. évfolyamon.

Egy olvasónk arról számolt be, hogy a 7. osztályos gyermeke is tegnap írta egy budapesti iskolában a matematika és szövegértés tesztet, de mivel a rendszer többször kidobta őket, újra és újra be kellett jelentkezniük. Ma tájékoztatták őket, hogy újra kell írják majd 2 hét múlva.

Megjegyzi, hetedik osztályban jelenleg 3× óra, azaz 3 tanítási nap a kompetenciamérés, ez most náluk már 4 lesz.

„Ezt a gyerekek lehet, annyira nem bánják, de mi szülőként pontosan látjuk, milyen erős tempót kell tartani a tananyaggal, hogy a tanterv szerint tudjanak dolgozni, így ez a 4 nap számukra komoly kiesés” – írja, hozzátéve „rendre felmerül a mérések minősége is, az eredmények kérdése is, hát hadd ne mondjam, hogy ebben a teljesítményközpontú rendszerben mennyire akarnak bizonyítani a gyerekek, ha tudják, hogy nincs tétje… (Megsúgom, kb. semennyire, csak végezzenek, az hatja őket)”.

2001 óta mérik a kompetenciákat

Országos kompetenciamérést 2001-ben tartottak először, akkor a 6., 8. és 10. évfolyamos tanulók gyakorlatilag teljes körében felmérték a szövegértési képességeket és a matematikai eszköztudást. A mérésben alkalmazott feladatok nem a tudástartalom elsajátításának mértékét mérik, a felmérés nem az adott tanévi tananyag ismeretanyagának számonkérése, hanem azt vizsgálja, hogy a diákok a közoktatásban addig elsajátított ismereteket milyen mértékben tudják alkalmazni a mindennapi életből vett feladatok megoldásában.

Túry Gergely

A mérés többször átalakult, mára pedig kibővült több területtel, mára bekerült a matematika és a szövegértás mellett a természettudomány, az idegen nyelv, a történelem és a digitális kultúra is.

Mindezeket a 4–11. évfolyamos tanulók mindegyike megírja, ennek logisztikai lebonyolítása minden iskolában nehézkes. Kezdve a nem mindenütt megfelelő wifi-hálózattal, és azzal, hogy „bár az állam biztosított laptopokat, azok töltése az iskolában nem biztosított, az esetleges barkácsmegoldások (pl. hosszabbítókba bedugott hosszabbítók) az elektromos hálózat túlterhelésével, gyulladásával is járhat”, egészen az olyan problémákig, hogy a csoportszintű vagy évfolyamszintű oktatásnál (pl. fakultációk) előfordulhat, hogy csak a fél társaság ül a mérésen, a másik fele viszont nem, de így nem haladhatnak tovább a tananyaggal, mert akkor a többiek lemaradnak.

Ha hiányzik valaki, kötelező másik időpontban a mérésen részt vennie – sorolja egy vidéki igazgató, ehhez viszont plusz munkaerő szükséges. „A tanórák után már csak törvénysértő módon lehet pedagógust berendelni, mert túllépi a heti 40 órát a munkaideje, és mivel a következő héten is van elegendő feladata, az egyenlőtlen munkabeosztás sem segít.”