„Ne tanítsunk, hanem segítsünk tanulni! Ne kizárólag tantárgyakban gondolkodjunk!” – vallja a hamarosan új épületszárnyat kapó Lauder Gimnázium igazgatója, Horányi Gábor. Az iskola mostani bővítésének nem az az indoka, hogy még több tanulót tudjanak befogadni, hanem az, hogy felkészüljenek a 21. századnak megfelelő oktatásra.
A minisztérium változik, a köznevelésért felelős államtitkár személye marad. Rétvári Bence miniszterhelyettes lesz. Pintér Sándort hallgatta meg az Országgyűlés Kulturális bizottsága.
Robotzenekar dirigenseként hadonászhatunk, megszólaltathatunk egy Themerint, hangzó golyópályát is építhetünk. Újabb különleges interaktív kiállítótérrel, egy „zenei Csodák Palotájával” gazdagodik a Magyar Zene Háza.
„Ééén vagyok a kis tehééén, ülök a fa tetejééén” – az eredetileg gyerekeknek készült és vicces animációt kapott dal sikere hozta létre, mintegy véletlenül a zenakart húsz éve. A Kistehén április végén, túl a Szájbergyerek elsöprő sikerén, a Jó csávó a Markó, az Ezt is elviszem magammal című dalokon, európai és amerikai turnékon, stílusváltásokon, nyolc albumon, pénteken a Budapest Parkban végleg elbúcsúzik a rajongóktól. Interjú Kollár-Klemencz László zenekarvezetővel.
Betegsége, a járvány miatti karantén, és amiatt, hogy mára időnként persona non grata a legtöbb médiafelületen, időnként arra gondol, hogy búcsút mondjon a pályának. Ennek ellenére ősszel nagy Aréna-koncertre készül és továbbra is abban bízik, hogy „Lesz még Magyar Köztársaság”, még ha ez szerinte most időben kissé ki is tolódott. Interjú Bródy Jánossal.
Egyetemi kollégiumban szervezkedő demokratikus ellenzék, a Nyugat lassú és sokszor nem is teljesen legális becsurdogálása a létező szocializmus mindennapjaiba, szerelem, bulizás, árulás 80-as években. Az HBO saját fejlesztésű sorozata izgalmas kémsztori, de közben korrajz és szórakoztató „így jöttem” történet is.
A választások előtt gyorsan lezavarta az Emmi az uniós pénzből lebonyolított notebook-projekt első körét, amelyben mintegy 120 ezer diák és tanár kapott kölcsön az államtól informatikai eszközöket. Hogy az oktatás színvonala ettől nőni fog-e, az erősen kérdéses.
A szeptembertől hat egyetemen induló új, természettudományos tanárokat képző szakra bármilyen emelt szintű érettségivel lehet jelentkezni – mondja az ELTE tanszékvezetője.
A 2011-es, kultfilmmé vált A vizsga folytatásában egy sor kiváló színész mutatja be a 60-as évek sötét oldalát. A játszma fókuszában ezúttal kevésbé a rendszer áll, mint inkább a személyes viszonyok, amelyek persze ugyanúgy rohadnak, mint a rendszer.
Most megjelent, sajátos „beszéltető könyvben” mesél egykori pályatársairól, a magyar színháztörténetről, a Heti Hetesről, Rodolfóról, Hofiról és még sok minden másról Gálvölgyi János, aki szerint a választások után végre eljött a megbékélés, hiszen mindenki fideszes lett az országban, továbbá parancsra kigyógyulunk az influenzából a belügyminiszter vezetésével. Elárulja azt is, mi a szép az öregkorban. Interjú.
Hétfőtől látogatható a Liget-projekt legújabb épülete. Az új múzeum monumentálisra sikerült, ez a jó és rossz tulajdonsága is. Felmásztunk a kilátóként is funkcionáló, a Parlamentnél is nagyobb épület tetejére, de leszálltunk a föld alá, a kiállítótérbe is.
Ördög és pokol, szentek és gyarló emberek, tudósítás a sötét középkor végnapjairól. Szombattól várja a látogatóit a Menny és pokol között – Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlat.
Alföldi Róbert mindent megtesz, hogy a Network emlékezetes színházi élmény maradjon, de a nagy költségvetéssel, mindenféle multimédiás megoldással felturbózott, a média gyilkos világáról szóló darab összességében csalódás volt. Nem működik a „film a színházban” megoldás, és nem érvényes a „fő bűnös a tévé” állítás a 21. században.
A gyerekek körében is zavart okozhatott a sok, számukra értelmezhetetlen, de nem kikerülhető kampányüzenet, és ők is átvehetik a választások után a szüleik esetleges szorongását, félelmeit. Szél Dávid pszichológus úgy véli, legfontosabb számukra a folytonosság és a biztonság – szülőként erre kell törekednünk, és ehhez sokat kell beszélgetni velük.
Még nem tudni, hogy százas, ezres vagy akár tízezres nagyságrendben kerülnek-e be a magyar iskolákba ukrán menekült gyerekek, de az biztos, hogy újabb nagy próbatétel előtt állnak a tanárok, és most is nagyjából annyi állami segítségük van, mint az egyik napról a másikra bevezetett távoktatás idején. Az ukrán menekültválság talán rávilágít arra, amiről eddig nem vett tudomást a rendszer: van egy csomó magyarul nem beszélő gyerek a rendszerben.
Véletlenül húsbavágóan összeért a színház és az élet. Miközben a pedagógusok sztrájkolnak és polgári engedetlenséggel hívják fel országszerte a figyelmet a magyar iskolában tapasztalható áldatlan állapotokra, a Káva Kulturális Műhely gyakorló tanárok valós történeteit dolgozta fel.
Nehezen kimutatható a pedagógiai hozzáadott érték az ország egyik legerősebb iskolájában, de a tehetséggondozás ugyanolyan nehéz munka, mint másutt a felzárkóztatás – véli a hosszú évek óta az iskolai rangsorokban az elsők között végző budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium megbízott igazgatója, Erős-Honti Zsolt. Milyen elvárásoknak kell megfelelnie egy fazekasos tanárnak? Van-e tanárhiány és magasabbak-e a bérek az országos hírű intézményben? Milyen arányban mennek külföldre a végzősök? Interjú.
Lenyűgöző, de talán túl sok információt próbál bemutatni a Millenárison megnyílt Álmok Álmodói 20 című kiállítás. Sétálhatunk a Marson, műthetünk laparoszkópiás eszközzel, vezethetünk Ikaruszt, és közben dagadhat a büszkeségtől a mellünk a magyar feltalálók elképesztő eredményei miatt.
Élem címmel jelenik meg a negyedik nagylemeze a csavaros népi popzenében utazó Góbénak. Az albumot alább már meg is hallgathatja a hvg.hu-n. A dalokat Rigó Márton hegedűs és Hegyi Zoltán bőgős kommentálja, de előtte elbeszélgetünk velük kicsit a zenekarról, a világzenéről, és arról, hogy a Góbé miért is van a folkrendőrség Interpol-listájának élén. A dalokat élőben először február 11-én hallhatjuk az Akváriumban.
Az iskola működése egy nagy színjáték. A politika előírja, mit kell „leadni” az iskoláknak, a tanárok úgy csinálnak, mintha megtanítanák, a diákok úgy csinálnak (vagy már nem is csinálnak úgy), mintha megtanulnák. Valójában pedig ontja a közoktatás a műveletlen tömegeket – véli Knausz Imre oktatáskutató, aki szerint a felső tagozatban nem a tananyagra kellene koncentrálni, hanem a diákok érdeklődését kellene felkelteni a világ dolgai iránt.