Balla István

De mit adtak nekünk a 80-as évek?

Néhány technológiai találmány, egy zenei tévé beindulása, valamint az angolszász országokban bekövetkezett konzervatív politikai fordulat határozta meg alapvetően a 80-as évek könnyűzenéjét. Megjelennek a gigasztárok (ráadásul az egyik nő, a másik fekete), berobban a hiphop, keménykednek az új metalzenekarok, indult a U2 és az R.E.M, és megrendezik a nagy segélykoncerteket – hogy csak néhány mazsolát említsünk a korszak popzenéjéből. Olvasás közben hallgasson zenét: közlünk egy összeállítást a 80-as évek terméséből.


Az év legfelemelőbb filmje lehetett volna

Gárdos Péter a szülei különös megismerkedését elmesélő filmje felemelő, nagyon szép alkotás, amit azonban alaposan elront az érthetetlenül Jeruzsálembe erőltetett kerettörténet. A Hajnali láz úgy szól az élni akarásról, a szerelem hatalmáról, hogy nem lépi át a túlzott szentimentalizmus határát.


Papírunk van róla: teljes tévúton a magyar oktatás

Ismét nemzetközi tanulmány igazolja, hogy a magyar kormánynak inkább csak a szlogenek szintjén fontos a hazai iskolarendszer: az utóbbi évek adatai ugyanis folyamatos, drasztikus forráskivonást mutatnak. Olyannyira, hogy ebben gyakorlatilag az egyik „élen járó ország” lettünk. De megerősíti az elemzés azt is, hogy az állam túl kevés tanórát fizet, a tanárokat nem becsüli meg, kevés és várhatóan kevés is marad a diplomás. Mindez úgy, hogy közben a tények cáfolják a tételt, mely szerint „egy jó szakma többet ér, mint a diploma”.


Okostelefonok az iskolában: ne tiltsuk, használjuk!

Több milliárd értékű informatikai eszköz van kihasználatlanul az oktatásban: ott lapul a gyerekek zsebében. Az okostelefonokra azonban egyelőre csak ellenségként tekint az iskola, pedig szövetségessé is tehetné azokat. Egy tavalyi programban kipróbálták: kiválóan lehet úgy tanítani, hogy időnként a gyerekek mobilok segítségével oldanak meg feladatokat. Az ilyen órákat a tanárok és a diákok is élvezték, és nem, nem borította fel a rendet, hogy legálisan nyomogathatták a tanulók kütyüket. Persze ehhez nyitott tanárokra és megbízható wifire van szükség.


„Még egy intőt sem kaptak” – minek ide őszi szünet?

Alig kezdődött el a tanév, máris beköszöntött a viszonylag hosszú őszi szünet. Sokan felvetik, miért van erre szükség, hisz „még nem alakult ki bennük az iskolába járási feszültség” sem. Az általunk megkérdezett szakemberek azonban úgy vélik, igenis ki kell, hogy pihenjék a diákok a magyar iskola által mostanában diktált extrém hajszát. Kérdés persze, mit kezdenek a dolgozó szülők a gyerekekkel a szünet alatt.



Meneküljön jó zenékhez az esős idő elől

Táncos brit elektronika, opálos kaliforniai álom, menő svéd pszichedelikusok és még sorolhatnánk - sőt, soroljuk is. Íme, ízelítőnk az ősz gazdag és izgalmas lemezterméséből. Hamarosan folytatjuk.


Nem vagyok képes erőszakszervezetként működtetni az iskolát

A piros és fekete pontokra, jegyekre építő lehangoló értékelési rendszert váltotta fel egy különleges módszerrel az örkényi iskola tanítója: egyfajta pénzt vezetett be a mindennapos iskolai munkába. Aki jól tanul, segít, dolgozik, garast érdemel, aki rosszat tesz, verekszik, nem dolgozik, garast fizet. Murinai Angela nem gondolja, hogy ezzel anyagiasságra nevelné a diákjait, viszont a tavaly még kezelhetetlen, hátrányos helyzetű gyerekekkel teli osztály hihetetlenül megváltozott. Megszűntek a fegyelmezési problémák, a gyerekek szabadidejükben is feladatokat kérnek. A központi előírások, a kötelező osztályzatok viszont erősen az – egyébként számos személyközpontú pedagógiai elemmel megtámogatott – "garasos rendszer" ellen hatnak.


„Mintha Madonna Pécsen koncertezne”

A világ egyik legünnepeltebb zenekara Cserdiben adott ingyenes koncertet mintegy 200 gyereknek, akiknek nagy része életében először hallott élő hangversenyt. Elkísértük a Fesztiválzenekar művészeit a köcsögmentesítéséről elhíresült polgármester falujába.


Mit kezdenek az öregecskedő rocksztárok 2015-tel?

Hogy, hogy nem, számos nettó könnyűzenei legenda adott ki lemezt az elmúlt hetekben. És akkor mi van? Jó ez nekünk vagy nem? Menő vagy uncsi? A múlt heti első rész után most Prince, a PIL és a New Order új lemezeit mutatjuk be.


Ha nem tiszta a PÖCS szerepe, azonnal megjelenik a félelem

Lenne értelme a pedagógiai munka értékelésének, de ennek a legkevésbé felel meg a januárban bevezetendő tanfelügyeleti rendszer. Különösen a belső ellenőrzés lehet aggályos, ami nemcsak átláthatatlan mennyiségű adminisztrációs terhet rak a tanárokra, de meg is mérgezheti a tantestületek légkörét. A szülők is készülhetnek: évekig kell majd kérdőívhegyeket kitöltögetniük.


Mit kezdenek 2015-tel az idősödő poplegendák?

Nem pontosan értjük hogyan és miért, meg, hogy miért pont most, de az elmúlt hetekben számos nettó senior legenda – zenekar és előadó Keith Richardstól a Duran Duranig – jelentetett meg új lemezt. Jók ezek az albumok vagy nem? Két részben bemutatjuk őket.


Árulkodott a PISA: a sok internet is ront a diákok teljesítményén

Rosszabb tanulási eredményeket ér el az a diák, aki rendszeresen a számítógép előtt ül, még akkor is, ha azt csak tanulási célból teszi. A nemrég közzétett OECD-jelentésen sokan meglepődtek, pedig nem egy új felismerésről van szó. De azért óva intenénk az iskolákat, hogy eltiltsák a gyerekeket az informatikai eszközöktől, ugyanis a munkaerőpiac által elvárt digitális írástudásban nagyon rosszul állunk. Van megoldás a látszatellentmondásra: az IKT-pedagógiában is felkészült tanár.


„Az én gyerekemet ugyan nem teszi tönkre a Klik!”

A magyar iskola egyre kevésbé veszi tudomásul, hogy az elsőbe került gyerekek még most is inkább óvodások, mintsem a tananyag bebiflázására felkészült iskolások. Ahol komolyan gondolják az egész napos iskolát, ott van idő mesére, mozgásra, ismerkedésre, a szorongás csökkentésére, de a legtöbb helyen napi 5-6 órát darálnak le délelőtt az elsősöknek. Egy valami azonban szinte mindenütt ugyanaz: a szülőknek mélyen a pénztárcájukba kellett nyúlniuk szeptember elején. Túlterhelt kisdiákok, anyagi csődöt jelentő tanévkezdés - két hete indult a tanév.


Amikor diákok egymást taposva követelik az újabb tananyagot

Magyarországon enyhén szólva nem megoldott azon gyerekek oktatása, akik hosszabb időre kórházba kerülnek. Ezt felismerve egy új kezdeményezésben gimnazisták fejlesztenek nekik zseniális, játékos, interaktív tananyagokat. Ezt akár beszámíthatják a kötelező szociális munkájukba is, de nem ezért csinálják. A KórházSuli programmal mindenki nyer, és az abban részt vevők rácáfolnak a digitális bennszülöttekről szóló mítoszokra is.


Hat friss zenei csemege - lemeztáska az iskolai szezonra

Bemutatkozott a Bully, életműve legjobb albumával okozott kellemes meglepetést Ezra Furman, és nagyszerű, egész éjszakát betöltő anyaggal rukkolt ki Kurt Vile, új dalokkal jelentkezett a Foals, az Ought és Dr Dre. Ősszel is lesz mit hallgatni.


Vekerdy Tamás: Ami kötelező, az pusztít – és itt csak kötelező van

A 2010 után kialakított iskolarendszernek semmi köze nincs se a gyerekekhez, se az iskolához, a központosításnak egyetlen dologhoz van köze, hogy az irányítógomb a „legfontosabb íróasztalon” legyen – véli Vekerdy Tamás, aki szerint a 9 osztályos iskola is egyelőre csak ötletelés, konszenzus, hosszú előkészítés és mindenekelőtt sok pénz nélkül nem lehet bevezetni. Hogy jön az iskolákhoz Lenin gonosz mondata? Miért fontos, hogy merengjenek a bölcsészek a romkocsmákban? Hogy lehet egyszerre jó és borzalmas hír, hogy a magyar iskola növeli az egyenlőtlenségeket? Interjú.


„Szerintem is taszító minden kötelező dolog” – interjú a pedagógus kar elnökével

Maga a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke sem értett egyet azzal, hogy minden állami iskolában dolgozó pedagógusnak kötelező volt belépnie a felülről létrehozott szervezetbe, de úgy véli, a megalakulás óta bizonyították, hogy nem a kormány szócsövei. Az etikai kódexet nem egyeztették az oktatási tárcával, az nem „korbácsként” fog működni, és még sokat változhat a mostani tervezethez képest. Lehet, hogy azt javasolják majd, ne kötelező, hanem csak ajánlott legyen a dokumentum. Interjú Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógusi Kar elnökével.


„Nem nagyon szeretik, ha valakinek van önálló véleménye”

Négy évtizede énekli jellegzetes költői-szomorkás dalait, miközben Tarr Béla állandó munkatársa, és mint ilyen, az egyik legismertebb magyar filmzeneszerző. Szerinte a liberális gondolkodásnak egy időre befellegzett, pedig önmagáról azt állítja, hogy liberális, ilsoviniszta és redenta. Miért vitték be a Kádár-korban rendőrök? Mit keresett a HIT Gyülekezetében és a diliházban? Mit vár a hazai politikában? Folytatódik a Napfény íze-sorozatunk. Interjú Víg Mihállyal.


"Kisebb mértékben hülyülünk"

Az ország legintelligensebb embereit gyűjti össze a Mensa HungarIQa egyesület. Azok lehetnek a tagjai, akiknek az IQ-ja magasabb, mint a népesség 98 százalékának. Legtöbbünknek nem érdemes gyúrni egy ilyen tagságira, az intelligencia ugyanis nem fejleszthető, és ráadásul a korral sem változik. A Mensa nem ad kormányoknak tanácsokat. Interjú Balanyi Bibiánával, aki július 1-jétől tölti be a Mensa International elnöki posztját.