Balla István

„Bevallom, néha reménytelennek látom a helyzetet”

Tizenhat éves korától színpadon van, számos műfajban kipróbálta magát, épp tíz éve jelent meg az első, gyereknek szóló lemeze, amit azóta még három követett. Most Japánba készül a Karády-műsorával, de az ottani zeneakadémián a magyarországi világzenéről is előad majd. A roma származású, balliberális anyukától és a radikális jobboldali édesapjától kapott igencsak ellentétes értékeket másfél évtizedébe került feldolgoznia magában. A zenéből él, de lakást vagy autót nem tudna magának venni. Interjú Szalóki Ágival.

Élet+Stílus

Beengedjük a napfényt: ezek a zenék már a tavaszt ígérik

Napfény járja át a szívünk, letolt kocsiabalaknál üvöltünk, megtaláljuk a modern-Abbát, és szuggesztív, nagyvárosi hiphoppal búcsúztatjuk a tavaszi estét. Egy csokor fontos lemezt hallgattunk meg az elmúlt hetekből – egy csomó tetszett nekünk, bár volt, ami nem annyira, s van, amelyikkel csak elvagyunk. Hallgasson zenét és vitatkozzon velünk!

Kult

Nincs értelme betartani az előírt tantervet

Imádják az irodalomórákat, sőt a menőbb tanulók verseket faragnak. Az asztalosnak készülő diákokban a szokatlan érdeklődést az irodalom iránt tanárnőjük egyedi módszerei keltették fel, aki az órákon éppúgy felhasználja a kortárs írók verseit, mint a rap vagy slam poetry-előadók szövegeit. Nem tilos az órákon az okostelefonok nyomogatása sem. A módszer hatékony, ám a sok, Klik által nem támogatott fénymásolás miatt a tanároknak zsebbe vágó, és a mai oktatási előírásokat is sok helyen sértheti. Interjú Sulyok Blanka magyar-német szakos tanárral.

Plázs

Hazugságra kényszeríti a tanárokat a rendszer

Három éve Magyarországon kerestek a legkevesebbet a tanárok az OECD-rangsorban, azóta viszont életbe lépett a pedagógus-életpályamodell és az azzal járó bérfejlesztés is. A helyzet azonban valószínűleg nem lett sokkal jobb, a tanárok a magyar értelmiség egyik legkevésbé becsült rétege maradt. A kormányzati sikerpropaganda dübörög, a pedagógusok viszont kimerültek, dühösek, akár sztrájkolnának is.

Itthon

A sok házi feladat rontja a teljesítményt, nálunk mégis erőltetik

Nem kellene rácsodálkoznunk, ha egy tanító néni nem ad fel a gyereknek házi feladatot, az oktatási eredményekben világelső finn és koreai gyerekeknek például alig kell otthon tanulniuk. Az egész napos iskola után már kifejezetten káros tovább terhelni a diákokat, akik így akár napi 9-11 órát is kénytelenek „dolgozni”. Magyarországon ráadásul leginkább a gyakoroltató feladatok divatosak, amik kevéssé hatékonyak. Van azonban olyan iskola is, ahol 20 éve nincs házi.

Kult

A szakmunkások ötöde kap állást, de mi még nevelnénk egy rakást

A szakképzés tervezett átalakítása a kommunista munkaerő-tervezés gyakorlatára hasonlít leginkább, amely különböző érdekek mentén egyre többeket terel rossz képzésbe – véli az oktatáskutató. Nem igaz, hogy kevés a szakmunkás, a baj az, hogy a végzetteknek csak az egyötöde helyezkedik el a saját szakmájában.

Itthon

Egy függvény, ami azt is leírja, mikor szexelünk

Meg tudjuk jósolni egy telefonhálózat terhelhetőségét, a vírusok, a terrorizmus terjedését éppúgy, mint egy művész alkotói periódusát vagy a szexuális kapcsolataink gyakoriságát. Ez nem valami humbug, hanem szigorúan tudományos tény. Barabási Albert-László hálózatkutatóval beszélgettünk, akinek a Villanások című könyvéből készült ismeretterjesztő filmsorozatot péntektől vetíti a Spektrum.

Kult

„Le volt ez zsírozva” – Spiró György a rendszerváltásról

A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.

Kult

9 osztályos általános: saját „sikersztoriját” radírozza le a kormány

Kilencéves általános iskola, szakgimnáziumok bevezetése, megszűnő hat és nyolc évfolyamos gimnáziumok, a lengyel minta torz, és így nagyon veszélyes átvétele. A kormány újra gyökeres átalakításra készül, amivel gyakorlatilag az elmúlt év „oktatási sikertörténetének” elemeit – törvényeket, tanterveket, tankönyveket – dobhatjuk a kukába.

Itthon

"A legtöbb iskolát úgy működtetik, mint egy üvegházat"

"Mentse ki a gyerekét, ha teheti" – ajánlotta Vekerdy Tamás pszichológus annak, akinek gyereke nem tud alkalmazkodni az iskolai elvárásokhoz. De működik-e ez a recept? A hvg.hu-nak a francia André Stern mesélt tapasztalatairól, aki író, újságíró, gitárművész, színházvezető, hangszerkészítő, de soha semmilyen iskolába nem járt. Miért káros a versengés? Mit szól ehhez az agykutatás? Az iskolák valóban PISA-tesztelt paradicsomokat és uborkákat termesztenek?

Plázs

"De hát ezt eszik Pomázon" - interjú Wahorn Andrással

Az A.E. Bizottság szövegei annyira érthetetlenek voltak, hogy mindenki azt hallott bele a számokba, amit akart - Wahorn András szerint ezért lehetett sikeres a 80-as években ez az elképesztő zenekar. A zenész, képzőművész úgy véli, a mai rezsim módszereiben nagyon emlékeztet a Kádár-korra, sőt elővettek egy csomó embert is az akkori időkből. Szerinte se kelet, se nyugat nem vagyunk, a magyaroktól nem is érdemes demokráciát várni. A Kalandra fel című lemez végzett az élen a hvg.hu minden idők legjobb magyar lemezei Top 30-as listáján. Mezőszemerén beszélgettünk a Bizottság egykori alapítójával.

Kult

Legális iskolakerülők – köszönik, jól vannak

Egyre több szülő menekíti ki az uniformizált iskolarendszerből a gyerekét. Ennek egyik módja, hogy valamilyen alternatív iskolát keres a család, de rohamosan nő azon gyerekek száma is, akik egyáltalán nem járnak be az intézményekbe: otthon sajátítják el az előírt tananyagot. Az otthon tanulók után az állam nem fizet egy vasat sem, az ezt az utat választó szülők nagy felelősséget vállalnak, de meggyőződésük, hogy a választékból ez a legjobb a gyereküknek. A magántanulói jogviszonyt a rendszer arra is használja, hogy megszabaduljon a problémás diákoktól.

Plázs

"Ahogy a társadalom kettészakadt, úgy az iskolák is"

A pedagógusoknál is működik a normarontás, nem lehet büntetlenül sem rosszabb, sem jobb egy tanár az átlagnál – véli 30 év szakmai tapasztalat után Leiner Károly. A Zöld Béka tanár úrként fogalommá vált gyógypedagógus, tanító bejelentette, felhagy a valódi integrációt megvalósító kirándulásaival. Úgy véli, a folyamatos oktatási reformok egyre csak rontottak a magyar iskolán, de míg korábban egyedi problémákat tapasztalt, most már rendszerszintű problémákat lát. Interjú.

Plázs

Hoffmann Rózsa: „Nem volt itt semmi ellentmondás”

Ma is sikertörténetnek tartja Hoffmann Rózsa a Klik felállítását, az ennek ellenkezőjét sugalló RTL-interjút szerinte félreérthetően vágták össze. Azt ugyanakkor tényleg nem tartja jónak, hogy egy központból irányítsák az összes tankerületet. Nem támogatná azt sem, hogy a kormányhivatalokhoz kerüljön az iskolafenntartás. Szerinte nem jók az OECD adatai az oktatást érintő drasztikus pénzkivonásokról, és úgy véli, igenis jók az új tankönyvek. Interjú a volt köznevelési államtitkárral.

Itthon

"Sokan jönnének haza, ha látnák, van miért"

Mit jelent magyar diáknak lenni Londonban? Hogy lehet oda kikerülni és ott helytállni? Mennyi pénz kell hozzá? Londonban tanuló magyar diákok meséltek felvételiről, ami nincs, elköltözésről, nehézségekről, egy az itthonitól sok mindenben különböző oktatási szemléletről és saját kilátásaikról.

Plázs

A magyarok ötöde akkor sem értené ezt a cikket, ha elolvasná

Egy héttel a magyarországi tanévkezdés után van az írástudatlanság elleni küzdelem világnapja, amit mi a lakosság 20-30 százalékának funkcionális analfabetizmusával "ünneplünk". Gyerekeink ötöde hagyja ott az általános iskolát évente úgy, hogy nem érti, amit olvas, a felnőtteknél pedig még rosszabb ez az arány. Erőltetjük a ma már használhatatlan kötelező olvasmányokat, miközben a kerettanterv szerint "csak a halott szerző a jó szerző". Ugyanakkor majdnem minden a családban dől el.

Plázs

Későbbi iskolakezdés: sikeresebb lenne az oktatás, mégis elvetik

Akár az oktatás színvonalát emelő „csodaszer” is lehetne, ha nem nyolckor, hanem 9-10-kor kezdődne a tanítás: a gyerekek egészségesebbek lennének, és jobb teljesítményt nyújtanának. Az alváskutatók megállapításait ugyanakkor az oktatási rendszer nem veszi figyelembe. Van olyan köztes megoldás is, amiben ugyan 8-ra mennek a gyerekek, de csak 9-kor kezdenek el tanulni.

Plázs

Ki állítja le a diákok közötti szexuális zaklatást az iskolában?

Pontos adatok nincsenek, de a kortársak közötti szexuális zaklatás valamilyen mértékben valószínűleg mindennapos a (kis)kamaszok között. Nehéz persze eldönteni, mi számít annak: a durva viccektől a lányok fogdosásáig és a durvább esetekig széles a skála. A pedagógusok sokszor eszköztelennek érzik magukat, és inkább, ha tehetik, hárítják, elhallgatják az ilyen ügyeket. Pedig súlyos esetekben jelentési kötelezettségük is van.

Itthon

A postás, a rendőr és a közmunkások – tankönyvterjesztés 2014

Tavaly debütált – és szerepelt le rögtön alaposan – az állami tankönyvterjesztés. Az oktatási kormányzat és a felelős intézmény, a Kello idén nem akart hibázni: a feladatba bevonták a postát, a rendőrséget, és a közmunkásokat is. Egyelőre azonban maradtak a bakik: a pedagógusok nyári felesleges iskolába rángatása, a határidők csúszása, irreális elvárások. Örkényi helyzetek tanévkezdésre várva.

Itthon

A második napon már működik a szégyenérzet

Bizalmi válságot okozott sok gyereknyaraltatásban a 444.hu cikke, amely egy 25 évvel ezelőtti eset kapcsán az utódnyaraltatásokat is megemlítette. A szülők aggodalma érthető, amikor a pedofília, gyerekmolesztálás szót hallják a rádióból, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a probléma nem nyaraltatásspecifikus, hanem minden olyan közösségben – így sajnos a családban is – létezik, ahol gyerekek vannak felnőttek gondjaira bízva. A megoldás, hatásos kontrollok beépítése a rendszerekbe.

Plázs