Tavaly debütált – és szerepelt le rögtön alaposan – az állami tankönyvterjesztés. Az oktatási kormányzat és a felelős intézmény, a Kello idén nem akart hibázni: a feladatba bevonták a postát, a rendőrséget, és a közmunkásokat is. Egyelőre azonban maradtak a bakik: a pedagógusok nyári felesleges iskolába rángatása, a határidők csúszása, irreális elvárások. Örkényi helyzetek tanévkezdésre várva.
Bizalmi válságot okozott sok gyereknyaraltatásban a 444.hu cikke, amely egy 25 évvel ezelőtti eset kapcsán az utódnyaraltatásokat is megemlítette. A szülők aggodalma érthető, amikor a pedofília, gyerekmolesztálás szót hallják a rádióból, de a szakértők egyetértenek abban, hogy a probléma nem nyaraltatásspecifikus, hanem minden olyan közösségben – így sajnos a családban is – létezik, ahol gyerekek vannak felnőttek gondjaira bízva. A megoldás, hatásos kontrollok beépítése a rendszerekbe.
Közel 70 éves, tavaly óta a Nemzeti Színház tagja, máig azt vallja, hogy nem tartozik egyik politikai oldalhoz sem, és bár sok minden nem tetszik neki, nem foglakozik a kultúrharccal. Földes László Hobo inkább megszállottan dolgozik, nemrég mutatta be – Fekete Kovács Kornél zenéjére – az Ady verseiből összeállított estjét. Mire fordítja az NKA-tól elnyert 12 milliót? Miért nincs Hobo Blues Band-koncert a televízióban? Hogy került Jimi Hendrix az Ady-előadásba? Interjú.
Másfél éve, egy disznóvágáson fogant a Lovasi-kötet ötlete, de az életrajz (amiben a szex, a drog, és a r’n’r is magyarosan kicsi) csak most jelent meg. Mit tanult Lévai Balázs a pécsi bányászokról? Mennyire bevállalós Lovasi? Mi lett a vége a Kispál és a Borz közös varázssütizésének? Van-e szexi közmédia? Interjú Lévai Balázzsal.
Bartók módszerével, az ország több régiójába elzarándokolva kutattak fel Both Miklósék ismeretlen tehetségeket. Megalakították a Palimo Story nevű zenekart, amelynek elképesztő története legalább olyan érdekes, mint ahogy a kárpát-medencei zenéket a rock húzásával felturbózzák és előadják. Kedden jön ki a CD-jük. Kis ká-európai mese sok tanulsággal.
A diákok döntik el, állítják össze, mi legyen a témazáróban, sőt azt is, hogyan szeretnék tanulni az angol nyelvet. Mindenki saját kis portfólióval rendelkezik, és ha nem adja be valaki a kért esszét, nem kap egyest. Diákblogot indítottak és mobilapplikációt fejlesztettek. A 21. századi oktatásról beszélgettünk a fővárosi Madách Imre Gimnázium angoltanárával, Prievara Tiborral.
Kiáll a szabad tankönyvválasztás mellett, noha az ő irodalomtankönyveit nem lehetetleníti el a „Hoffmann-lista". Nem tartja ördögtől valónak, ha irodalomórán előkerülnek Tankcsapda-szövegek vagy az okostelefonok, gimnáziumi osztályaival napi kapcsolata van a Facebookon is. 33 éve tanít, most pályaelhagyáson gondolkodik, mert úgy véli, tévúton jár az oktatáspolitika. Interjú Pethőné Nagy Csillával.
A köznevelési törvényt és a tankönyvellátásról szóló jogszabályokat is megsérti az a Hoffmann Rózsa által az iskoláknak kiküldött levél, amely szerint egy – ki tudja, mi alapján – összeállított szűkített listáról választhatnak csak tankönyveket a pedagógusok. Ez nem vonatkozik az egyházi iskolákra, ott továbbra is szabad a tankönyvválasztás. A kötelezően előírt, javasoltnak becézett listán erősen problémás kiadványok is felbukkannak.
Pont 100 esztendeje március 28-án született Bohumil Hrabal. A bohém író nevét szülői tiltakozás miatt nem veheti fel egykori iskolája, megítélése hazájában máig nem egyértelmű. Magyarországon viszont több rajongói köre alakult, akik (naná, hogy!) sörözőkben tartják üléseiket. Utánajártunk a Hrabal-galaxisnak, és mi tagadás, be is rúgtunk kicsit.
Óriási károkat okoz a magyarországi pártok túlhatalma, és hogy mindenbe beleszól a politika – véli Schilling Árpád. E károkozást szerinte a fiatalok helyzete írja le szemléletesen, hiszen leginkább két út áll manapság előttük: itt hagyni az országot, vagy maradni és beállni a Jobbikba. Csütörtökön mutatja be a Krétakör a Trafóban A Pártot.
A magyar társadalom rendszerszinten lemond egy-egy generáció 20-30 százalékáról – nagyjából így összegezhető a szakiskolával foglalkozó szakemberek véleménye. Bár a napokban megjelent hírek nem teljesen igazak az esztergomi iskola bukási arányairól, ott is, és az egész országban is tragikusan felkészületlenül érkeznek a gyerekek a szakiskolákba. Az új rendszer pedig végképp lemond a fejlesztésükről.
Az integrációra, a hátrányos helyzetűek esélyteremtésére szánt uniós pénzekből alig lehet felmutatni eredményeket, ez Magyarországra éppúgy igaz, mint más európai országokra. Az uniós célt ugyanis erősen legyengíti a projektek „lepapírozása”, a pályázatbiznisz kiépülése, valamint a nemzeti oktatás- és szociálpolitikák érdeke.
Magyarországon borzasztóan bánnak egymással az emberek, ráadásul vezető pozícióba teszik azokat, akik ebben élen járnak – véli Feldmár András. A Kanadában élő pszichoterapeuta úgy véli, a megszégyenítésre épülő, engedelmességre nevelő iskola börtön, a szülők pedig filmrendezőként késztetik "jó gyerek szerepre " utódjaikat. Feldmár aki külön kérte, hogy tegeződve beszélgessünk, keddtől Életunalom, Élettér, Életkedv címmel tart három nap előadásokat a Syma Csarnokban. Interjú.
Az idén bevezetett erkölcstan nem új, hanem egy 1995-től létező tantárgy rosszul elnevezett továbbélése, az ahhoz kapcsolódó tankönyvek közül pedig csak egy vállalhatatlan – mondja Kamarás István vallásszociológus, az erkölcstan elődjének egyik atyja, aki a vele készült interjúban rámutat, hogy a kötelezően választható hittannal maguk az egyházak sem értettek egyet, mégis, óvatosságból, sokkal több szülő választotta azt gyerekének, mint ami a magyarok vallásosságából következne.
Több olyan vezetőre volna szükség, aki kormányzati ciklusoktól függetlenül is folytathatná a munkáját – véli a Szépművészeti Múzeum igazgatója. Baán László biztos abban, hogy a 150 milliárdos Liget Budapest-projekt nem jut a meg nem valósult tervek sorsára, már csak azért sem, mert belátható időn belül be fogja hozni a ráfordított pénzt. Az MMA tulajdonába került Műcsarnok is a múzeumi negyed szerves része lesz, Fekete Györgyék a pályázati bíráló bizottságokban is ott vannak.
Egy súlyos és sokáig elhallgatott történelmi traumát állít színpadra Máté Gábor a „tett színhelyén”, Szabadkán és Budapesten. Az 1944-es vajdasági vérengzésről szóló Vörös legfőbb tanulsága, hogy háborús viszonyok közt éppúgy lehet bárkiből tettes, mint áldozat.
Ha éppen úgy tetszik nekik, a magyar oktatás pillanatnyi irányítói a finn oktatási modellt idézik nézeteik alátámasztására. A skandináv unortodoxia azonban összességében köszönő viszonyban sincs a magyarral. Az méltányos, eredményes, az iskolai és a tanári autonómiára épít, nincs tanfelügyelet, nincs szegregáció, bukás, lemorzsolódás, és nem mellékesen a világ egyik legjobb oktatási rendszere. A magyarról egyik sem mondható el.
Nem teljesíthetők a szakszervezet követelései, létezik kollektív szerződés, és mindenki többet keres, mint két éve – mondta el a hvg.hu-nak az Operaház főigazgatója. Ókovács Szilveszter szerint mindenképp megtartják a szombati Falstaff-bemutatót, ha netán sztrájk lesz, az is csak 4-5 embert érint. A szakszervezeti elnök szerint Ókovács súlyos tévedésben van.
Az egész napos iskolai felügyelet nem azonos azzal a rugalmas oktatási módszerrel, amely a gyerekeknek nemcsak szimpla oktatást, hanem közösségi teret és értelmes szabadidő-eltöltést is jelent. Az új rendszer leginkább a hagyományos iskola-napközi kombóra emlékeztet, noha a napközi fogalom nyomtalanul eltűnt a jogszabályokból.
„Magyarországon már semmi nem rendít meg senkit” – véli Szász János, aki, ha a jelenről csinálna filmet, akkor az egy zsidó, roma, meleg fiatalemberről szólna. Ettől azonban elzárkózik, viszont megvédi Andy Vajnát. A nagy füzet című filmje már bizonyított Karlovy Vary-ban, most az Oscarért versenyez. Interjú.
