szerző:
Balla Györgyi - Csányi Nikolett
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Fertő tavi gigaberuházás gőzerővel fejlődik: állami pénzből már épülnek a kikötők, bontják a cölöpházakat, közműveket fektetnek, terepet rendeznek. Közben a környezetvédelmi engedélyt is módosították, hogy egész évben lehessen a tavat kotorni. A helyiek tiltakoznak, a beruházó hajthatatlan. Mutatjuk a területet földön, vízen, levegőben.

Ezt a fát, itt jobbra a hódok ették ki

– mutatja vezetőnk, akinek nevét kérésére nem írjuk le. Két kilométer hosszú a csatorna, amelyen kajakkal átevezve kijutunk a Fertő tóra. A területet, ahová 30 milliárd forintból csónak- és vitorláskikötőt, 100 szobás szállodát, kempinget, ökocentrumot, üdülőházakat, sportpályákat, 16 teniszpályát, új strandot, sétányokat és még egy lagúnát is terveznek, csak így, vízen lehet megközelíteni. A partot ugyanis három évvel ezelőtt körbekerítették, sorompóval és őrbódéval zárták el a helyiek és a turisták elől.

A csatorna kijáratának egy részére kőgátat húztak, még épp, hogy kiférünk. Tőlünk balra az osztrák határ, jobbra a Fertő tavi vízitelep és a cölöpházak maradéka. „Ott voltak a büfék” – idézi fel vezetőnk. A tóparti nádas csendjét két kotrógép moraja váltja fel, épp iszapot kotornak. A távolban az egykori vízi rendészet lecsupaszított épülete, tövében vízibicikli ring árván.

Több ház cölöpjét már kihúzták, a nádtetős épületek egyre fogynak, mindössze négyet számolunk. Munkások fűrészelnek rendületlenül, söprik a sittet. A lebontott anyagokat fémtutajokra rakják, ezekkel viszik a partra, ahonnan majd elszállítják. A munkásoktól alig 150–200 méterre hattyúk, kacsák ücsörögnek, mit sem törődve a hangoskodó, kopácsoló emberekkel.

Kiemelt nemzetgazdasági beruházásként több mint 50 hektárt alakítanak át a Fertő-Hansági Nemzeti Park világörökségi területén. A munkáért kezdetben a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) felelt, a feladatot időközben elvették a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnökhöz tartozó MTÜ-től, és átadták Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek.

A végsőkig kitartanak

Dolgozik a cölöpverő, a távolban egy elszenesedett gerenda. Mészáros Lőrinc cége, a Mészáros és Mészáros Kft. a Strabagot is megelőzve nyerte az első komolyabb közbeszerzést: 9,3 milliárdból építhet kikötőt 813 vitorlásnak és 500 csónaknak. Most alakítják ki az építési telkeket, közműveket fektetnek, partfalat építenek, terepet rendeznek és bontják a cölöpházakat. Utóbbi Farkas Ciprián soproni polgármester szerint azért szükséges, mert „a főmóló és a nádtetős építmények sem katasztrófavédelmi, sem pedig környezetvédelmi szempontból nem felelnek meg a hatályos hazai és uniós jogszabályoknak, így ezek hosszú távú fenntartása sem lehetséges”.

1966-ban 21 cölöpház épült a Fertőre. Állami cégek, magyar és osztrák magánszemélyek voltak a bérlőik. Megvenni nem lehetett őket, mivel állami területen helyezkednek el. A bérleti szerződéseket felmondó leveleket „osztrák ügyfeleink a január 11-i héten néhány napos eltéréssel vették kézhez” – mondja Pusztai-Csató Adrienn és Stelli-Kis Sándor beruházási jogászok, akik több ügyvéddel együtt három osztrák háztulajdonost, illetve egy családot és egy gazdasági társaságot képviselnek. „Négy ügyvédi iroda már nem kíván az érdekérvényesítésben részt venni az ellenérdekű felek és a háttérben húzódó politikai okok ismeretében” – teszik hozzá. Ügyfeleik vitatják a szerződés felmondásának jogszerűségét,

nem kívánnak bontani.

Az erre kiszabott határidő egyébként május első hetében jár le.

©

Az ügyvédek szerint a vagyonkezelő nem jogosult a bontás elrendelésére. Azt bíróság írhatta volna elő, és „abban az esetben kötelezően kártalanítás jár”. Ettől azonban a vagyonkezelő és a beruházó is elzárkózik. Ezért nem hajlandók a bérlők a bontásra.

Azt az ügyvédek nem tudják, hogy aki bontott, milyen megfontolásból, miért tette.

Feltehetőleg felmérték a vagyonkezelő által képviselt tulajdonos érdekeit, annak módszereit, hatalmi és érdekérvényesítő képességeit. A bontást nem pártoló tulajdonosok inkább érzelmi alapon, és tehetetlen csalódottságuk alapján hozták meg döntésüket

– jelenti ki Pusztai-Csató Adrienn, hozzátéve, hogy osztrák ügyfeleik „több árajánlatot kértek be, melyek alapján a bontás költsége 30 és 100 ezer euró között mozog, annak függvényében, hogy a felépítményeket, vagy csak a felépítmény nélküli mólókat, stégeket kell bontani”. A magyar ügyfeleknek adott árajánlatok alapján a házak bontási költsége 25–36 millió forintra jött ki. A cölöpök eltávolítása ingatlanonként hozzávetőlegesen 10 millió forint. Ezt a bérlőknek saját zsebből kell fizetni.

Az ügyvédek szerették volna, ha osztrák ügyfeleiknek a vagyonkezelő vagy a beruházó kártalanítást ajánl fel, "hiszen csaknem 400 ezer eurót költöttek a cölöpházakra". Arra is nyitottak lettek volna, hogy tervezzék bele a cölöpházakat a projektbe, vagy ajánljanak fel a bérlőknek a fejlesztés keretében egy-egy bungalót.

©

Ami a magyar ügyfeleket illeti, ők kártérítést szeretnének, amiért lebontották a cölöpházaikat. „Korábban kértük, hogy a cölöpházakat a Fertő tó egy másik, a vagyonkezelő által kijelölt részén felállíthassák, vagy végső megoldásként kiállítási helyszínként hagyják megmaradni, de semmiképpen ne legyen az enyészeté”. Mivel a beruházó erre sem volt hajlandó, az ügyvédek ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtottak be a Soproni Járásbíróságra, amelyben azt kérték, amíg az ügyben nem indul per, addig ne lehessen elbontani a stéget, a hozzá tartozó bekötőmólót és a cölöpházakat. Végzés még nincs az ügyben. A vagyonkezelő jogi képviselője viszont jelezte, kitartanak amellett, hogy a cölöpházakból ki kell pakolni, az épületeket le kell bontani. Sem költségtérítést, sem kártalanítást nem hajlandók fizetni.

A cölöpházak sorsa megpecsételődött

– mondja szomorúan Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Mozgalom civil szervezet vezetője, aki szerint a területet régi állapotába visszaállítani már biztosan nem lehet. Szerinte úgy fogtak a munkához, hogy nem vizsgáltak alternatív fejlesztési lehetőségeket és a helyi közösségeket sem vonták be a tervezésbe. Abban a civilek egyetértenek, szükség van fejlesztésre, de szállodára, motelre, ökocentrumra, apartmanokra nincs. „A projekt legvitatottabb elemei, az üdülőházak, a szálloda és a sportcentrum ne valósuljon meg, ezt szeretnénk elérni” – jelenti ki Major Gyula. Aláírásgyűjtést is indítottak, kifejezve, hogy mértéktartó, arányos, természetközeli és emberközpontú fejlesztést szeretnének látni a Fertő partján. Eddig csaknem 9 ezren írták alá a petíciót, „tiltakozva a fejlesztés köntösébe bújtatott harácsolás, természetpusztítás ellen”.

©

Hiába a tiltakozások

Közben egy osztrák természetvédő szervezet, az Alliance for Nature ismét az UNESCO-hoz fordult, hogy helyezze tiltólistára a Fertő tó magyar oldalán zajló beruházást, mert az tönkreteszi a természeti környezetet. Christian Schuhböck, a szervezet képviselője úgy fogalmazott, hogy „amit a magyar fél csinál Fertőrákosnál, az túlmegy minden határon, ezért az ENSZ szakosított szervezetének ki kellene nyilvánítania, hogy a tó immár az emberiség veszélyeztetett kulturális örökségének számít”. Ha az UNESCO július végi, kínai konferenciáján a Fertő tavat a veszélyeztetett világörökségi helyszíneket tartalmazó, vörös listára teszi, az akár azt is jelentheti, hogy az építkezést le kell állítani.

Átestek a ló másik oldalára

– legyint Horváth Péter, aki a Fertő tavi strandot üzemeltető cégnél dolgozott a rendszerváltás környékén. Szerinte Ausztriához hasonlóan Fertőrákoson is a faluban kellene szálláshelyekről gondoskodni, nem pedig az üdülőtelepen. „Ez nem a jesolói tengerpart, ez egy kis vízfelület” – mondja. Holló András vitorlázó szerint annyira kicsi, hogy „ha egyszerre 813 vitorlás lenne a vízen, ahogyan azt tervezik, gyalog át lehetne menni egyik partról a másikra a fedélzeteken keresztül”.

©

Mások azzal érvelnek, a Fertő tavi vízitelepre vonatkozó Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ) úgy módosították, hogy figyelmen kívül hagyták, a Fertő tó esetében 6 méter széles parti sávot meg kell hagyni, ott nem épülhet szálloda, illetve apartmanok. Míg a HÉSZ-t egyelőre senki sem támadta meg, a környezetvédelmi engedély módosítását a civilek egészen biztosan nem hagyják annyiban. Eredetileg ugyanis március 31-ig lehetett volna kotrási, tereprendezési munkákat végezni, ám idén márciusban ezt a beruházó kérésére felülírták, úgy, hogy egész évben lehessen kotorni. Simon Zoltán DK-s önkormányzati képviselő szerint ezzel helyrehozhatatlan károkat okoznak a terület ökoszisztémájában. Hiába kell természetvédelmi szakfelügyeletről gondoskodni, a dokumentumban az is benne van, hogy „a munkaterület a madarak és emlősök számára kedvezőtlen élőhellyé vált, az intézkedések miatt a hüllők és kétéltűek a munkaterületet kerülték”.

Az is a szerkesztőségünkhöz eljuttatott, módosított környezetvédelmi engedélyből derült ki, hogy Mészáros Lőrinc cége hiába nyerte el a közbeszerzést, és vállalta, hogy a Vituki által tervezett halzárat és halriasztót alkalmaz, ez nem lehetséges, mivel

nincs kereskedelmi forgalomban, a fejlesztőt felszámolták.

„A kotrógép néhány perces üres járatásával kell biztosítani, hogy a munkaterületen lévő halak, kétéltűek elmenekülhessenek” – vágja ki magát a beruházó a módosított szövegben.

©

Kéz kezet mos?

A civilek kezdetektől fogva nem értik, az osztrákok miért nem tiltakoznak hevesebben a beruházás ellen. Kun Zoltán természetvédelmi szakember most ezt azzal magyarázza, hogy szerinte a burgenlandi kormánynak fontosabb a Mosoni-Duna vizét magyar területről osztrákra vezetni, mint a Fertő tavi beruházást megtorpedózni. „A Fertőzugban komoly vízhiány van, részben a klímaváltozás, illetve a sok öntözés miatt, de az osztrákok gazdálkodni szeretnének”, ezért már ki is írták a közbeszerzést, csatornát építenének,

Natura 2000-es területről nyomatnák át az osztrákoknak a Mosoni-Duna vizét.

Az engedélyt még nem adták ki, de úgy tudni, a terveket már készítik. Kun Zoltán szerint látszólag a két ügynek semmi köze egymáshoz, de „ha az osztrákok szót emelnek a magyar állam beruházása ellen, könnyen lehet, hogy nem hosszabbítják meg a csatornát, és az osztrák gazdák víz nélkül maradnak”.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!