Nagy István agrárminiszter elégedetten mehetett vissza a fővárosba, a tüntetés utáni egyeztetésen beígért 1,9 milliárd forinttal eloltotta a kormány a tüzet, amelyért az egész agrártárca levonult pénteken Mélykútra. A gazdáknak ez valóban a túlélést jelenti, de közben a mélykúti Hunent Zrt 2,2 milliárd forintot külön kapott a kormánytól, hogy a vágóhíd saját nevelési kapacitását bővítse. Az állatjóléti támogatást, aminek csak a töredékét kapták meg a termelők, és aminek kifizetését a tüntetéssel kényszerítették ki a gazdák, arra kellene fordítania a termelőknek, hogy a saját telepeiket korszerűsítsék, bővítsék a férőhelyet, kedvezőbbé tegyék a nevelt állatok körülményeit.
A strukturális problémák az egyeztetés után is maradtak, ezek megoldását a termelőkre hárította Nagy István. Azt elismerte a tárcavezető, hogy az egyáltalán nincs rendben, hogy az integrátorokkal való elszámolás után csak az pénz marad, amit az állatjóléti támogatásból befolyik, tehát gyakorlatilag ezt bérként felélik a termelők ahelyett, hogy a fejlesztésekre fordítanák. A helyzet ugyanis az, hogy a nagy vágóhidak (pl Hungerit, Hunent) integrátorai biztosítják a naposkacsát, a takarmányt, majd a végén ennek árát levonják a felvásárlási árakból. Az elszálló takarmányárak miatt alakult ki az utóbbi hónapokban az a helyzet, hogy a végén üres maradt a termelő zsebe, mivel még az állatjóléti támogatásnak is csak a harmadát kapták meg. Ezt most ugyan kipótolja a kormány, de a jövőben a felvásárlási árak alakításán is változtatni kellene, ugyanis a termelők szerint azt úgy kalkulálták ki a tőkeerős cégek, hogy számoltak az állatjóléti támogatással is, mint a termelőhöz befolyó jövedelemmel, ezért lefelé szorították az árakat.
Hatósági árak helyett
A termelők ezért követelték a kormánytól a hatósági árak bevezetését, de a tárca vezetője szerint a piaci folyamatokba nem avatkozhatnak be. Ezért azt javasolta a miniszter, hogy hozzanak létre termelői csoportokat, amelyek erősebb alkupozíciót jelenthetnek a termelőknek a vágóhidakkal szemben. Az egyeztetésen a takarmányárak befagyasztását is kérték, a miniszter ezt is hárította. A német sertéságazatot hozta példának arra, hogy nálunk rossz a struktúra. Németországban ugyanis azért tudnak talpon maradni, mert a legtöbb cég egyben takarmányt is termel, ezzel kiegyensúlyozza a hústermelés veszteségeit. Magyarországon a legtöbb állattartó telep a piacon kénytelen beszerezni a takarmányt, ezt a strukturális problémát a mai birtokviszonyok miatt aligha lehet megoldani.
Erős termelők?
A tüntetést szervező Szalóki Szabolcs az egyeztetés után elmondta, arra készülnek, hogy az elkövetkező néhány hónapban folytatják az egyeztetést a tárcával. A szakmai szövetségek vezetőinek lemondását a tervek szerint nem fogadják el, de ragaszkodnak ahhoz, hogy a termelők is kapjanak helyet a szervezet vezetésében, ahol a döntéseket hozzák az ágazattal kapcsolatban.
