Végigkóstoltuk a Monori Center mögött megbújó kínai streetfood-piac kínálatát. Ettünk ördögien csípőset, grillezett tengeri herkentyűket és gyömbéres pacalt is. A sörsátras piac ötletgazdáitól megtudtuk, honnan érkeznek Kőbányára a kínai gasztronómia alapelemei, és hogy képzelik el a Mázsa téri Chinatown jövőjét.
Nemcsak a valós, hanem a mentális falainkat is le kell bontanunk ahhoz, hogy képesek legyünk a békés egymás mellett élésre. A régi, kihalt épületek nem pusztulásra vannak ítélve, hanem új élettel kell és lehet azokat megtölteni. A közkönyvtárak pedig egy város legszuperebb helyei lehetnek, ha vibráló közösségi térként tekintünk rájuk. Így látják az építészek a jelent és a jövőt: bemutatjuk a 16. Velencei Építészeti Biennále legizgalmasabb kiállításait.
Különleges szenvedélyt választott magának Kunt Gergely társadalomkutató, a Miskolci Egyetem adjunktusa: a viharos huszadik századból gyűjt naplókat. A negyvenes években élő tinédzserek naplóbejegyzéseiből már egy könyvet is írt Kamasztükrök címmel. Horthy-kultuszról, aranykormítoszokról, nyilas szimpatizánsból hithű kommunistává lett cselédlányról és a naplók keresésére indított expedíciójáról is beszélgettünk a szerzővel.
József Attila Levegőt! című költeményéről úgy látszik, hogy egyre több embernek jut ugyanaz az eszébe: a vers még mindig nagyon aktuális.
Az első Budapesten megrendezett nemzetközi gyerekfilmfesztiválon meglepő módon egyetlen élőszereplős, magyar film sem szerepel. Animációkat még találunk, de a kicsiknek szóló mozi- és tévéfilmgyártás tartaléküzemmódra kapcsolt itthon, így nemigen volt mit beválogatni a fesztivál programjába. Hol vannak a 21. század Szaffijai, Szeleburdi családjai és az új Csukás István-adaptációk? Deák Kristóf és Lakos Nóra filmrendezőkkel kerestük a választ.
A következő színházi évadban egy kicsit kiéhezteti magát, hogy újra vágyat érezzen a színpadi lét iránt. Egy nehezebb szerep terhét az előadás előtt akár napokig is a vállán cipeli, és mikor ráosztották a feladatot, hogy bújjon Ascher Tamás bőrébe, ledöbbent: a Katona József Színház legendás rendezője észrevétlenül is teljesen belé költözött. Elmondása szerint csapnivaló diák volt, ezért nem beszél egyetlen idegen nyelvet sem. Keresztes Tamást a főszereplésével bemutatott új filmje, a Lajkó – cigány az űrben apropóján kérdeztük.
A Mexikóból érkező több mint 30 Frida Kahlo-festmény és grafika mellett láthatunk a festőről készült fotókat, és Kahlo magyar nyelven megírt szerelmes levelét is elolvashatjuk. A Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria kiállítása július 7-én nyílik.
Június harmadik vasárnapja az apák napja. Ebből az alkalomból megkértünk édesapákat, hogy meséljék el, milyen élmény volt számukra a gyerekük születése. Kifejezetten olyan férfiakat kerestünk meg, akik bent voltak a szülőszobában is. Hirtelen megjött önbizalomról, eufóriáról, meghitt beszélgetésekről, de a kételyeikről, a műtéti beavatkozás durva mozzanatairól, a rossz tapasztalataikról is őszintén beszéltek.
Valter Adam Casotto tökéletesen érti a ráncainkat, olvassa a bőrünk textúráját. Pedig nem bőrgyógyász, nem is plasztikai sebész, Casotto képzőművész, aki a Trónok harcában és a Harry Potterben maszkmesterként is dolgozott. Jelenlegi, olaszországi kiállítására viszont hiperrealisztikus szobrokat készített „emberi bőrből”. A kültakarónk tökéletlensége láttán keletkezett zavarunkat interjúval lepleztük.
Budapesten először rendezik meg a volt szocialista országok ellenkultúrájáról szóló dokumentumfilmek fesztiválját. A Courage Parevón láthatunk filmeket a hanglemezek csempészetéről, a VHS-ek elterjedéséről a szocializmusban, a tiltott irodalom terjesztéséről és Chuck Norris román szinkronjáról is.
Egy májusban nyílt budapesti kiállításon ismertük meg Stefan Bremer finn fotográfus munkáit. Bremer azt vizsgálta, hogy milyen emlékeket őriznek telefonjaikon az Európába érkező menekültek. A mobil egy menekült legfontosabb tárgya, a tengeren hánykódás nehéz óráinak és az otthon hagyott családtagoknak a fájó emlékét is konzerválja. Stefan Bremerrel ezekről a digitálisan őrzött életekről beszélgettünk, és arról, hogy ez miként kapcsolódik a művészi hitvallásához.
A legújabb feminista pophimnuszként tartják számon Janelle Monáe PYNK című számát, amely fülbemászó örömóda a női nemi szervhez. Vagyis jóval több annál: a nemi identitás szabadságának manifesztuma és cinikus reakció az Egyesült Államok elnökének szexista és rasszista megnyilvánulásaira. A 32 éves R&B/soul énekes Monáe jelenleg az egyik legizgalmasabb popelőadó, aki új tempót diktál a girl-power slágerek rengetegében: hiszen a női függetlenségért harcolni már rég meghaladott dolog.
A Blaha Lujzáról maradt egyetlen filmfelvétel, Korda Sándor vagy Kertész Mihály némafilmjei, de idővel az Egri csillagok vagy Dargay Attila legendás rajzfilmjei is az enyészetté válnának, ha a filmrestaurátorok nem mentenék meg ezeket. Bebarangoltuk az élő és lélegző filmtörténet mentsvárát, műhelytitkokról, körömlakká olvasztott klasszikus filmekről, helyrepofozott korszakos alkotásokról beszélgettünk a Filmarchívum munkatársaival.
A mellbimbóját izgató Donald Trump vagy Mark Zuckerberg, mint a Földet elpusztítani kívánó főgonosz – a színészettől ideiglenesen félrevonultan élő Jim Carrey elhalmozza Twitterét szarkasztikus, politikai tartalmú alkotásaival. Hogy megtudjuk, képei egy műértő szemével is értékesek-e, kikértük a hasonló műfajban is alkotó drMáriás véleményét.
Bordélyházak, szappanoperába illő szeretők, Franco és a náci disznói, valamint az irritáló egoizmus – ezeket tartotta fontosnak kiemelni a festőzseni életéből a National Geographic Picasso-sorozatának első két része. Kritikánk.
A taxisblokád idején még CB-rádión kommunikáltak egymással a hídfoglalók, 2016 nyarán már a Facebook adta meg a lendületet a Szabadság híd spontán birtokba vételéhez. 1990-ben a tévékészülékeket vitték az utcára, két évvel ezelőtt a jógamatracokat és a grillsütőket. A budapestiek idővel visszakövetelik maguknak a köztereket, a Szabadság híd ennek a legszebb példája. Az idei Velencei Építészeti Biennále magyar pavilonjának is a Szabihíd a főszereplője, a kiállító kurátorokkal, a Kultúrgorilla csapatával beszélgettünk.
Fantasztikus hírünk van a zenekedvelő grafomán olvasóinknak! Mostantól híres dalszerzők, például John Lennon vagy Leonard Cohen gyöngybetűit használhatjuk a szövegszerkesztőnkben, ha letöltjük a zenészeknek tulajdonított betűtípusokat. Mielőtt azonban hozzá látna cohenizáló kisregényéhez, töltse ki az alábbi, rövid kvízünket!
Egy szaftos feminista vérbosszúra, Wes Anderson beszélő kutyás animációjára, a szerelmes szellemként létező Casey Affleckre és akár egy acélos ausztrál westernre is beülhetünk az idei, 25. Titanic Filmfesztiválon. Ezeket a filmeket ne hagyja ki, ha jól akar szórakozni!
Minden második magyar ember elégedetlen azzal az időmennyiséggel, amit az alvásra fordít, az alvásidőnek pedig általában csupán a fele telik igazi regenerálódással. A 21. századi ember életmódja – óraátállítással és váltott műszakokkal együtt – nem éppen alvásbarát. Annyira nem, hogy lassan újra meg kell tanulnunk jól aludni. A magyar rendőröket például két éve tréningezik a helyes alvásra.
Az afroamerikai lét eleve irreális jelenség, a rabszolgaság pedig józan ésszel felfoghatatlan trauma, már-már science fiction. Minderre a kollektív afroamerikai tudat kénytelen volt a valóságtól hasonlóan elrugaszkodott válaszokat találni, és ez lecsapódott a művészetben is. De miért sírják el magukat a nézők a Fekete Párducon?