Nem segítenek a fogyásban, nem biztos, hogy ártalmatlanok, de arra sincs bizonyíték, hogy veszélyesek lennének. Befolyásolhatják az anyagcserénket, de rákot valószínűleg nem okoznak. A boltokban is kapható mesterséges édesítőszerekről már sok mindent tudunk, de még mindig nagyon keveset. Két magyar kutatóval beszélgettünk, hogy választ kapjunk egy életbevágó kérdésre: egy kanál cukrot vagy inkább a „kis fehér pötyit” tegyük a kávénkba?
Az Atlanti-óceán, az ultramaratoni távok és Grönland meghódítása után Rakonczay Gábor eljutott a Föld legdélebbi pontjára is, és – mint mondja – még csak most kezd az expedíciózásba úgy igazán belemelegedni. Az Antarktiszról néhány napja hazajött kalandorral a déli-sarki túra legélvezhetőbb részeiről, az embert próbáló kihívásairól és arról is beszélgettünk, hogy a nemzetközi elismerésért még a mostani teljesítményénél is nagyobbat kellene dobnia.
Három magyar orvos arra vállalkozott, hogy műtétek sorozatával megpróbáljon szétválasztani egy fejüknél összenőtt bangladesi ikerpárt. A végső, szétválasztó műtétet várhatóan tavasz végén, nyár elején végrehajtó idegsebész, a Honvédkórház Idegsebészeti Osztályának főorvosa, Csókay András szaktekintély, ám a szakmán belül is vitatott személyiségnek számít: nyíltan hangoztatja vallásosságát és az abortuszellenességét. Meggyőződése, hogy imádság és bonctermi gyakorlás nélkül a számára nincs sikeres nagyműtét. Interjú.
Miért szavalják Petőfit a világ legnépesebb országában? Miért szerepel a kínai tankönyvekben a Szabadság, szerelem! című vers? A Kínában a huszadik század első felében kibontakozó Petőfi-kultusznak jártunk utána a költő 196. születésnapja alkalmából.
A világ talán legnagyszerűbb munkája lehet egy egész évben nyitva tartó karácsonyi boltot és múzeumot vezetni. Hubay Éva szentendrei karácsonyszalonja ugyanis roskadásig van mesebeli kincsekkel. Mit aggattak száz évvel ezelőtt a karácsonyfára, és mi a divat most? Miért Frankfurt a karácsonybiznisz központja? A Hubay Ház alapítójával szakértettük a karácsonyfadísz-ipart.
Egynapos művészeti fesztivált rendeztek a minap Csernobilban. Az acélszarkofággal letakart négyes blokk közelében évről évre egyre több a turista, és most már az ukrán állam szerint is biztonságos annyira a reaktor környéke, hogy bulizni lehessen a nem is olyan rég még halálosan veszélyes, sugárfertőzött területen. Lakni azonban még további 24 ezer évig nem lehet majd a zónában.
Egyórás, karatéval induló, vallásos prédikációban végződő showműsort csinált Chuck Norris és felesége, Gena Norris a Baptista Szeretetszolgálat karácsonyi jótékonysági rendezvényén, a Cipősdoboz gálán. A hatszoros karate-világbajnok és akciósztár elmesélte, hogy ismerkedett meg annak idején Bruce Lee-vel, a színpadon megmutatta a pusztakezes fojtófogást, és még egy titkot is elárult a magyar közönségnek. Kiderült: Chuck Norris is emberből van.
Az isten is az aljas, cinikus, nárcisztikus, sérült lelkű szerepekre teremtette, és az HBO Egy nagyon angolos botrány című minisorozatában végre bele is bújt a meleg, karizmatikus és hataloméhes politikus bőrébe. És imádjuk! Hogy lett a 90-es évek, hülye frizurájú hősszerelmeséből öreg főgonosz? Hugh Grant nem az, akinek eddig gondoltuk.
Papp Gábor Zsigmond a 10-20-30 évvel ezelőtti bálványainak teszi fel kérdéseit. Hogy élte meg a rendszerváltást Fischer Ádám és Jankovics Marcell? Hogy ítéli meg az elmúlt három évtizedet Röhrig Géza és Fekete György? És Szörényi, Szőcs meg a Parti Nagy? Húsz jobb- és baloldalinak mondott emberrel interjúzott a rendező a legújabb dokumentumfilmjében.
A MáSzínház nevű társulat ép és fogyatékkal élő emberekkel dolgozik, improvizációs szituációk során születnek meg az előadásaik. A KépMás – próbálom túlkiabálni magam című darabjukban öt nő beszél a vágyairól és arról, hogy mit jelent számára a mai világban nőnek lenni. A színház társadalmilag fontos szerepére Balla Dávid dokumentumfilmje hívja fel a figyelmet.
Mi sül ki abból, hogy sok évtizeddel a második világháború után az egykori angol kémnő, a volt náci Németország egy táncosnője és egy magyar holokauszttúlélő találkoznak? Révész Bálint Nagyi projekt című filmje nemcsak imádni való, de közkinccsé teszi egyes emberek magántörténelmeit is. Villáminterjú a nagyikat faggató unokával.
Ha valami igazán megéri, az nem más, mint dokumentumfilmet forgatni a saját nagyszüleinkről. Mert nincs is izgalmasabb annál, mint megérteni azt, ahogyan ők éltek fiatalon. Bicsák Boglárka a két nagymamáját vette filmre, alkotásának pedig a létező legkedvesebb címet adta: Megint elfelejtettem nefelejcset hozni. Villáminterjú a rendezővel.
Edith Eva Eger szembenézett a saját félelmeivel, és ezáltal másokon is segíteni tudott. A magyar származású pszichológus megjárta Auschwitzot, mégis kivételes az az életöröm, amely a kilencvenes éveit taposó nőből árad. Cseke Eszter és S. Takács András tíz napot tölthetett Edith Eva Eger otthonában, hogy megmutassa nekünk: így érdemes élni. Villáminterjú a rendezőkkel.
Idén 20 éves az ország egyik legfontosabb kortárs művészeti intézménye a Trafó. Megálmodójával, jelenlegi menedzser igazgatójával, Szabó Györggyel beszélgettünk a 90-es évek házkereső mozgalmáról, arról, mit lehet "lenyomni a közönség torkán", és arról is, hogy a megszüntetésre váró kultúr-TAO egyszerre kedvezett és ártott is a függetleneknek.
Egy hétig ingyen és online megtekinthető Tóth Barnabás rövidfilmje, a Susotázs, amely bejutott az Oscar-esélyes alkotások szűkített listájára.
Pénteken debütál a Netflixen – és így 190 országban – A miniszter félrelép olasz változata, amely Budapesten játszódik. A karácsonyi vígjáték megvalósítása Osvárt Andrea ötlete volt, aki nemcsak producere a filmnek, de szerepel is benne. Úgy látszik, a miniszterek Magyarországon tényleg nem tudnak nem félrelépni.
A Csirkefej rendezője úgy küldött ki meghívókat egy Spiró-darabra, hogy az e-mailben kifejtette markáns véleményét is az Orbán-rezsimről. A levelet valaki kiszivárogtatta a Külügyminisztériumnak, ahonnan értesítették a Párizsi Magyar Intézetet. Az intézet vezetője szerint nem Spiró György darabjával van a bajuk, hanem azzal, hogy a rendező politikai demonstrációra használta volna föl az egyébként a kormány támogatásával készült előadást.
Tabuk nélkül kell ledönteni az előítéleteket a magyarországi cigánysággal kapcsolatban – ez a célkitűzése az UCCU Alapítvány roma önkénteseinek. Évek óta, iskolákkal együttműködésben dolgoznak a társadalmi érzékenyítésen, most pedig szintet lépnek: városi sétákat szerveznek Józsefvárosban és a pécsi "gettóban" magyar és külföldi érdeklődők számára is. Nyolcker másképp.
Egy kárpátaljai fiú bizonyítani akar, vagyis inkább keresi a helyét a világban. Ezért úgy dönt, hogy bevonul a kelet-ukrajnai háborúba. A fronton zajló eseményekről videonaplót vezet, mobilos felvételeiből és az életéért imádkozó édesanyjáról Csuja László pedig dokumentumfilmet készít. Villáminterjú a Kilenc hónap háború rendezőjével.
Ha csak egy dokumentumfilmet nézne meg a héten, akkor Domokos János, hajléktalanokról és az őket önkéntes módon segítő keresztény közösségről szóló filmjét ajánljuk. Már csak azért is, mert a köztévé nem biztos, hogy leadja valaha. A te neved című film után garantáltan más emberként jön majd ki a moziból. Villáminterjú a rendezővel.