A háború előestéjének évfordulóján egy rendhagyó és szűk körű eseményen, egy bucsai körzetből az utolsó pillanatban kimenekült család, egy Harkivból érkezett orvostanhallgató és más ukrajnai emberek az elmúlt egy évük, józan ésszel alig felfogható történetét osztották meg velünk, mi pedig megrendülten hallgattuk őket.
Hónapok óta csak elvétve kapható egy cukorbetegeknek szánt gyógyszer, amelyet a gyors fogyás reményében sokszor éppen a rászorulók elől vásárolnak fel.
Visszatért a nagyvászonra a férfisztriptíz koronázatlan királya, Mike Lane, és ezúttal Salma Hayek alakításában egy válófélben lévő nő csavarja el a fejét. A főszerepben Channing Tatum továbbra is impozáns csípőmozgással viszi el a hátán a filmet, amely valószínűleg az év egyik legerotikusabb jelenetével is megörvendezteti a nézőt, de ezt leszámítva meglehetősen érdektelen lett a Magic Mike harmadik része.
Nem mond megnyugtató dolgokat Magyarország és Budapest épületállományáról Hegyi Dezső, a BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszékének vezetője, amikor a földrengésekkel szembeni ellenállóságról kérdezzük. Egy sportból vett hasonlattal viszont segít elmagyarázni, hogyan mérsékelhetők a törökországihoz és a szíriaihoz hasonló katasztrófák.
Talán sokan nem is sejtik, milyen ártalmas sorban állás közben a telefonunkat nyomkodni, vagy csak egy pillanatra megnézni a bejövő üzeneteinket, miközben valamin nagyon koncentráltan kellene dolgoznunk. Egyre nehezebb szellemi munkát fókuszáltan végezni a minket körülvevő digitális zajban, Cal Newport könyvei, Charles Darwin vagy Bill Gates gyakorlata és a szent unalom azonban segíthetnek rajtunk.
Kétlábon járó vegyilabor volt, akit legalább háromszor rántottak vissza a halál torkából, miután szervezete nem bírta tovább a fájdalomcsillapítók, nyugtatók, a kokain, az alkohol, a brutál erős opioidok évtizedeken át tartó ostromát. Csoda, hogy Matthew Perry él, és csoda, hogy egyáltalán végig tudta csinálni a legjobb dolgot, ami valaha történt vele, a Jóbarátokat.
Petőfi ráérzett, hogyan kell tematizálni a magyarság aktuális problémáit, túldimenzionálni március 15. jelentőségét, és szót érteni azokkal, akiknek Széchenyi szövegei túl magasröptűek vagy szó szerint érthetetlenek voltak. Mit jelentett "nemzeti sztárnak" lenni egy olyan országban, ahol a lakosságnak csak pár százaléka olvasott irodalmat, az emberek túlnyomó többsége pedig nem is érezte magát magyarnak? Fónagy Zoltán történész elmondja, milyen korban és hogyan lett kulturális ikon Petőfi Sándorból.
A nők szempontjait is figyelembe vevő várostervezésé a jövő, de hogy jutunk el odáig, ha itthon például az építészszakma fontos pozícióiban még mindig a férfiak dominálnak, a megbízásokat középületek tervezésére is inkább ők kapják? Az Egyesült Államokban a first ladynek meg még mindig a leglátványosabb feladata a Fehér Ház csinosítgatása. Két építésznővel, a Nanavízió munkatársaival, Pajer Nórával és Soltész Noémivel beszélgettünk.
A téli ünnepkörnek és benne a karácsonynak mindig is volt egy praktikus oldala. Éppen ezért sem a kommunizmus, sem a fogyasztói társadalom nem tudott és nem tud teljesen kifogni rajta. De azért nem árt néha emlékeztetnünk magunkat arra, miről is szól ez az egész. Régi karácsonyi hagyományokat mutatunk be.
Lehet, hogy egyszer a stroke-ot vagy a skizofréniát is lehet majd gyógyítani VR-szemüvegek segítségével, de egyelőre épp annyi egészségügyi kockázat rejlik a technológiában, mint amennyi potenciál. Mit művel a testünkkel a metaverzum?
A divat- és szépségipar kreatív energiái ma már a virtuális valóságokban áramlanak, a legnagyobb márkanevek 2022-re egytől egyig beléptek a metaverzumokba. Túl vagyunk az első, virtuális valóságban megrendezett divathéten, és NFT-k formájában már virtuális illatok eladása is profitot hozhat. Hova vezet mindez?
Láncfűrészekből kivágott jegenyesor, Kati nénit dolgoztató applikáció és okoskapa, búzaszempörgető Sarlós Boldogasszony és a művész szeretett falujának, Mezőszemerének az arcai. Nagyszabású tárlat nyílt a 70 éves Bukta Imre munkáiból; az alkotások egy része csak itt és most látható.
A cölibátussal szembeni egyik érv, hogy egy olyan rendszernek az alapeleme, amely lehetővé teszi az egyházon belüli szexuális visszaéléseket. De ez csak az egyik érv. Polgár Róbert murakeresztúri plébános története teljesen máshonnan közelíti meg a papi nőtlenség problémáját: munkájukat lelkiismeretesen végző embereket veszíthet az egyház, ha továbbra is kitart az önmegtartóztatás fogadalma mellett. A döntés című dokumentumfilm feldobja a labdát, de nem játssza ki az összes lehetőséget a témában.
Még messze nem tudni, mikor és hogyan ér véget a háború, de már elkészült az első egész estés dokumentumfilm az Ukrajnában zajló orosz invázióról. Jevgenyij Afinyevszkij megrázó filmje épp azt mutatja meg, amit az orosz álhírgyár megpróbál elrejteni: a „nácitlanítás” jegyében öldöklő orosz katonák civil lakosság ellen irányuló szisztematikus támadásait, és a hétköznapi emberek helytállását a legembertelenebb körülmények között is. A Szabadság tűz alatt – Ukrajna szabadságharca című film az év talán legfontosabb filmje lett. Magyarországon járt a rendező és egy édesanya, aki túlélte az Azovsztal ostromát.
Énekeltek a szerelemről, de arról is, hogy tanulni kell, és nem ciki, ha bűnöző voltál, az a szégyen, ha az is maradsz. Már kamaszként is missziójuk volt a hiphopon keresztül elfogadtatni és megszerettetni a roma nyelvet és kultúrát a többségi társadalommal, de akár a sajátjaikkal is. Ez a misszió pedig 20 évvel a visszatérésük után egy cseppet sem kopott meg, sőt, azt mondják: bővült a mondanivalójuk köre. A Fekete Vonat múltjáról és jövőjéről a három alapítótaggal beszélgettünk.
Nagyon jó lett volna, ha valaki készít Marilyn Monroe ellentmondásokkal teli, tragikusan végződő életéről egy olyan filmet, amely ledönti a kétdimenziós ikon képét, és megmutatja, hogyan kapcsolódhatunk hozzá mint hús-vér emberhez. A Blonde, magyarul Szöszi, nem ilyen film lett, és az csak az egyik probléma vele, hogy beletettek egy abortusz ellen tiltakozó, beszélő magzatot.
Jogos-e a félelem, hogy a TikTok rövid, impulzív videóihoz szokott „digitális bennszülött” Z generáció végérvényesen leszokik az olvasásról? Mit és mit nem olvasnak a kamaszok? Miért olyan nehéz megugrani a Harry Potter-könyvek sikerét? Két gyerekkönyvkiadó tapasztalatait gyűjtöttük össze.
A Kádár-kor vizuális kultúráját, a korabeli divatot senki sem tudta úgy megfesteni Magyarországon, mint Czene Béla. A vásárlók rajongtak is a képeiért, ám a kritikusokat nem hatotta meg a pesti presszók dolce vitája, és a számtalan akt sem, amelyekhez gyakran híres modellek szolgáltattak alapanyagot. Czenét most kezdi magának felfedezni a 21. század, és ez legalább két embernek köszönhető.
Nem sportfilm lett, még csak nem is életrajzi, de az sem lenne teljesen igaz, ha azt mondanánk: nem lényeges, hogy az egykori hegymászó, Erőss Zsolt özvegyéről szól ez a film, mert a gyászról általánosságban mond el valamit. A Magasságok és mélységek épp úgy a gyerekekkel magára maradó Sterczer Hilda személyes története, mint amennyire mindazoké, akik vesztettek már el számukra fontos embert.
Sou Fujimoto megtekintette, mit álmodott a Városliget közepére. A Magyar Zene Háza a japán sztárépítész szerint a primitív jövőről szóló filozófiájának egyik nagyszerű reprezentációja.