Mennyit adna egy digitális arcápolóért? Ha igazán követi a divatot, nem elég plázába mennie

Viszonylag gyorsan otthonos fogalmakká váltak a divat- és szépségipar számára is a blokkláncokon jegyzett nem helyettesíthető tokenek, vagyis a csak virtuálisan létező javak (műalkotások, online videójátékok termékei, virtuális földterületek) tulajdonlását, adásvételét lehetővé tevő NFT-k, és ezek természetes közegei, a metaverzumok. Már legalább öt éve ismerkedik a divat ezekkel a platformokkal, amelyeket – jobb híján – metaverzumoknak nevezünk – mondja a témát kutató Keszeg Anna, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense és a Babes–Bolyai Egyetem adjunktusa.

Ezek olyan online, virtuális terek, ahol egy időben sok felhasználó tud jelen lenni az avatárjaival, akik interakcióba tudnak lépni egymással, pénzt költhetnek, játszhatnak.

Felejtse el, amit az internetről eddig tudott - jönnek a webhárom királyok

A húszas években fókuszba kerül a virtuális valóság. Amennyire izgalmas technológiai paradigmaváltást ígér, annyira fontos társadalmi, etikai kérdéseket vet fel, hogy mit tartanak majd szem előtt az építői.

Sokféle ilyen platform létezik már. Míg például a Mark Zuckerberg-féle metaverzum egy VR-szemüveggel látogatható közösségi médiafelület, addig a Roblox inkább az egyes felhasználók által generált mini-videójátékok virtuális valósága. A Decentraland névre hallgató platform pedig ebből a szempontból olyan, mint a New York-i Ötödik sugárút: a divatszakma színe-java képviselteti magát itt, nem véletlenül ez a felület adott helyet idén májusban az első, metaverzumban megtartott divathétnek is.