Magunk sem gondoltuk volna az elején, de a kezdeti kínos vergődés után a Szex és New Yorkot folytató sorozat, az És egyszer csak... második évadja egy ponton átfordult élvezhetőbe. Visszatért a humora, miközben érvényes gondolatokat kezdett megfogalmazni olyan nőkről, akik az életük felénél úgy döntenek, hogy nyomnak egy éles restartot „jöjjön, aminek jönnie kell” alapon.
Ha van zenei aláfestése a Szajna-parti életérzésnek, akkor az a gypsy swing, és bármennyire távol kanyarog is tőlünk a Szajna, azért itthonra is jutott egy kevés a francia romák jazz zenéjéből. Igaz, magyaros íz is keveredett hozzá. A műfaj hazai képviselőinek Kádár Dávid Cooper zenész teremtett bemutatkozási lehetőséget, amikor többedmagával összerakta a Django Feszt Budapestet. Az esemény olyan jól sikerült, hogy idén már harmadik alkalommal rendezik meg. Django hazai örökségéről és a cigány zenészek lehetőségeiről az ötletgazdával beszélgettünk.
Jelenlegi információink szerint a világon egyetlen ember van, aki úgy járta be a Föld összes országát, hogy közben egyszer sem ült repülőre, és egyszer sem tért haza ez idő alatt. Torbjørn C. Pedersen tíz éven át folyamatosan úton volt, napi 20 dollárból élt, utazása során leküzdötte az agyát megfertőző maláriát, életveszélyes hajókon hánykódott, és többször is összeházasodott ugyanazzal a nővel. Olyan, mintha tíz év alatt ötször annyit élt volna – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában.
Nincs benne szex, sem közönségesen viselkedő celebek, nem kell benne lárvákat enni, és hiányoznak a hálószobában eldugott kandikamerák is, mégis – vagy pont ezért – izgalmas, vicces és minőségi produkció lett az HBO magyar realityje, A híd. Aki erős távolságtartással viseltetik a valóságshow-k iránt, az sem fogja tudni abbahagyni ezt a sorozatot.
A Duna és a Száva találkozásánál fekvő, bohém Belgrád felfedezése mindenképpen megér egy hétvégét, hogy aztán később minél többször vissza akarjunk majd menni oda. Hol érdemes megszállni, honnan a legjobb a kilátás, hol bulizzunk és együnk jókat Szerbia fővárosában, ha csak két napunk van rá? Úti beszámoló.
Sokan azt gondolják, a booking menedzser munkája mindössze abból áll, hogy a sztárokkal koktélozik a backstage-ben, ám a valóság nem is állhatna ettől távolabb. De akkor mit csinál a koncertszervező, és hogyan kerül Billie Eilish vagy a Depeche Mode Budapestre?
Egyszerre voltak miniszterek, anyák és pártvezetők, az országot a Covid alatt immunizáló, a háború idején a NATO-ba bevezető döntéshozók, politikusok. Az HBO minisorozatát arról az öt nőről, akik a finn kormányt egészen a közelmúltig vezették, azért kell megnézni, mert ilyen felállást, de még ehhez hasonlót sem láthatunk Magyarországon.
A sokak által még mindig csak vágyott és elképzelhetetlenül távolinak tűnő négynapos munkahét mára néhány magyar munkavállaló számára valósággá vált. Míg azonban valakinél az átállás zökkenőmentesen ment, másnak maga volt a rémálom. De mitől működik a csökkentett munkaidő az egyik munkahelyen, és miért nem sikersztori a másikon? Antal Miklós ökológiai közgazdászt és több érintett alkalmazottat is megkérdeztünk.
Egy 70 európai művészeti intézményt tömörítő európai szövetség tagjai, valamint a Berlini Művészeti Akadémiának az elnöke Budapesten jártak a napokban, hogy megértsék, miként blokkolja a NER a maga válogatott eszközeivel az alkotás és a gondolkodás szabadságát Magyarországon. A nemzetközi szervezet az Európai Bizottságnál és az ENSZ-nél is lobbizni kezdett a magyar művészek érdekében.
Az Eurovízió-győztes római zenekart a világ már a keblére ölelte, és most végre a budapestiek is megnézhették, mitől ájult el Iggy Poptól kezdve Madonnáig „mindenki”. Úgy látszik, valami ilyesmi a Z generációs stadionrock: emitt egy kis RHCP, amott némi Rage Against the Machine, felöntve olasz balladákkal.
A színpadi rutint a Mónika-show közönségszervezőjeként szerezte, és együtt dolgozott Fábry Sándorral a kultikussá vált Dizájn centeren. Aranyosi Péter humorista, a Dumaszínház társulati tagja egy súlyos koronavírus-fertőzés után döntötte el, hogy visszavesz a munkából, és egy általa értelmiségi klubnak nevezett programsorozat megszervezésébe kezd. Gyerekkorról, politikáról is kérdeztük.
Gustav Klimt leghíresebb alkotását, A csókot bedigitalizálták, aztán feldarabolták tízezer négyzetre, majd azokat elkezdték árulni a blokkláncon, darabonként majdnem 700 ezer forintért. A projektért a Sziget NFT-ket is készítő, részben magyar alapítású vállalkozás felel. Na de mi értelme van néhány színes foltért pénzt adni?
Európa egyik legnagyobb vizes-mocsaras élőhelyét sikerült elődjeinknek gyakorlatilag teljesen eltüntetni, amikor a Körösöket folyószabályozás címén megfosztották kanyarulataiktól, ártereiktől. Ma már az egykori, vadregényes Sárrét helyén csak körömnyi méretű területek jelentenek menedéket a madarak, halak, vadak számára, de ha az egyre súlyosabb aszályok ellen nem tudunk hatékonyan fellépni, ezek is kiszáradhatnak. Szendőfi Balázs Volt egyszer egy vadvízország című természetfilmje nem más, mint egyre fogyó vizeink segélykiáltása.
Mi lenne, ha azt mondanánk, hogy azok az emberek, akik már attól is híznak, hogy ránéznek egy salátára, evolúciós sikertermékek? Vagy ha arról beszélnénk, hogy a kalóriahiány, az időszakos böjtölés akár élethosszabbító hatású is lehet? A táplálkozásunkkal, a fogyással, az alkoholfogyasztással kapcsolatos viszonyunkat és gondolkodásunkat huzalozzuk újra Schwab Richárd belgyógyásszal, gasztroenterológussal.
Ki lehet maradni a háborúból kiszolgáltatott, apró államként? Ez a központi kérdése a Láthatáron Csoport Kenyértörés című tandrámájának, és erre a kérdésre adnak parázs vita közben nagyon intelligens válaszokat mindössze 14 éves gyerekek. A darab az egyik legelgondolkodtatóbb színházi előadás, amit mostanában láttunk, és messze nemcsak diákoknak való.
Magyarországon körülbelül egymillió ember él migrénnel, és ez a betegség a munkaképtelenség vezető oka az 50 év alatti populációban az egész világon. A migrén a tudomány jelen állása szerint nem gyógyítható, de az elmúlt pár évben forradalmi változások történtek a kezelésében és a megítélésében is.
Valahogy így kell kinéznie egy post-metoo dokumentumfilmnek a 2020-as években. A nyilvánosság által évtizedeken át tárgyiasított, többszörösen abuzált áldozat végre saját maga mondhatja el, ő hogyan élte meg a történteket. Pamela Anderson humorral, meglepő őszinteséggel és természetes közvetlenséggel meséli el az életét a Netflix új filmjében.
Papp Dóra kamaszokról szóló Tükörlelkek 1-2. című könyvei, illetve az Interferencia című regénye átkerülhetnek az ifjúsági irodalomnak helyt adó polcokról a felnőtt kategóriának számító, szórakoztató irodalom polcaira, mert mint kiderült, van a könyvekben néhány meleg vagy biszexuális karakter. Az áthelyezés kapcsán megszólalt a szerző, a Libri és Papp Dóra kiadója is. Az író szerint a kortárs ifjúsági regények közt nagyítóval kell keresni azokat a műveket, amelyekben nem tűnik fel egy-egy LMBTQ+ mellékszereplő.
Pizsama, kispárna, fogkefe – ezeket mindenki tartsa magánál, aki befekszik egy alvós koncertre. Itthon jelenleg Halász Péter producer csinál olyan zenei eseményeket, ahol az általános alvási ciklikussághoz igazított, egész éjjel szóló elektronikus zenedarabra lehet aludni vagy szenderegni. Hogy az agyunk mennyire tud pihenni zenére, és mi történik a testünkben zene hallatán, az is kiderül a cikkünkből.
Az ELTE évek óta vezeti a HVG felsőoktatási rangsorát, ám alkalmazottainak anyagi megbecsültségéből erre nemigen lehetne következtetni. A különböző karok dolgozói hónapok óta a nyilvánosság előtt is küzdenek valódi béremelésért.