Szeretnivaló jámborsága, átható kék tekintete és adoniszi adottságai a 90-es évek egyik legkelendőbb férfisztárjává tették Brendan Frasert. Csakhogy, akire egyszer Hollywood ráharap, azt jellemzően addig emészti, míg fel nem emészti teljesen. Egy kizsákmányolt férfitest története Brendan Fraseré, akinek most a visszatérését ünnepli a filmvilág.
Az apává válás folyamatáról szól az új magyar vígjáték, a Szia, Életem!, amelyben Thuróczy Szabolcsnak tíz nap alatt kell megtanulnia felelősségteljes felnőttként viselkedni. A történet akár sablonos is lehetne, de a szeretni való humora és a forgatáskor mindössze hatéves, ám szuper tehetséges Pásztor-Várady Mór megmenti a filmet.
Azt már nem lehet szó nélkül hagyni zenészként sem, ha a miniszterelnök faji kérdésekről szónokol, Jónás Vera énekes szerint azonban a hazai zenésztársadalom még a katatörvény módosításával szemben sem fejtett ki elég ellenállást. A zenének sosem csak a szórakoztatás a feladata, annak tükröt kell tartania a világra. És most akár még többre is szükség lenne: akár a gitárt is le kéne tenni a nagyszínpadon. Villáminterjú Jónás Verával.
Most különösen megéri ellátogatni Litvániába, azon belül is a 300 ezres Kaunasba. Nemcsak az art deco/modernista építészete miatt, hanem azért is, amiért az egész város kék-sárgába borult az ukránokkal való szolidaritásuk jeléül. Milyen következtetéseket vont le Litvánia az egykori szovjet megszállásból vagy Krím elfoglalásából, és mi köze a magyaroknak a balti kosárlabda-nemzethez? Úti beszámoló.
Miért tűnik el a világból a vágy, a sóvárgás? Ugyanazért, amiért a versek is. A teljesítményalapú, digitalizált fogyasztói társadalom kiirtja az erotika írmagját is, száműzi a képletből a Másikat, csak a nárcisztikus Én marad a gödör alján. A sztárfilozófus Byung-Chul Han először tartott előadást Budapesten.
Száz éves a posztmodern irodalom „mesterlemeze”, az Ulysses: a könyv, amit sokan elkezdenek, de csak kevesen fejeznek be. Akik abbahagyják, azok általában élvezhetetlennek tartják, akik viszont végigolvassák, azokat beszippantja James Joyce betűről betűre szerkesztett univerzuma. Képes-e az olvasó a Netflix korában egy ekkora figyelmet igénylő regény megemésztésére? Miért érdemes nekifutni az Ulyssesnek? A könyvet és szerzőjét ünneplő Bloomsday alkalmából Hoványi Márton irodalomtudóssal beszélgettünk.
Nem sportfilm lett, még csak nem is életrajzi, de az sem lenne teljesen igaz, ha azt mondanánk: nem lényeges, hogy az egykori hegymászó, Erőss Zsolt özvegyéről szól ez a film, mert a gyászról általánosságban mond el valamit. A Magasságok és mélységek épp úgy a gyerekekkel magára maradó Sterczer Hilda személyes története, mint amennyire mindazoké, akik vesztettek már el számukra fontos embert.
Sou Fujimoto megtekintette, mit álmodott a Városliget közepére. A Magyar Zene Háza a japán sztárépítész szerint a primitív jövőről szóló filozófiájának egyik nagyszerű reprezentációja.
Készül minden idők legdrágább magyar filmje, az 1848. március 15-ei eseményeket feldolgozó, csak „Petőfi-filmként” emlegetett Most vagy soha!. A korabeli Pest-Budát imitáló díszletváros bejárása során a készítők, Rákay Philip, Szente Vajk és Lóth Balázs elárulták, mi kerül hatmilliárdba a produkción; hogy fog ez a pénz szerintük megtérülni, és körvonalazódott az is, mire számítsunk a bombasztikusnak ígért történelmi kalandfilmben.
Futurisztikus show-t csinált korunk egyik legsokoldalúbb könnyűzenei előadója, Stromae a Sziget nagyszínpadán pénteken. Talán túlságosan is futurisztikusat.
Hogyan él az ország legismertebb klímakutatója? Miként teszi fenntarthatóbbá a saját háztartását az ENSZ klímajelentéseket készítő testületének (IPCC) alelnöke, Ürge-Vorsatz Diána? A CEU-n dolgozó professzor hétgyerekes édesanya, és szerinte a nagycsaládos lét megtanít arra, hogyan faragjunk le a környezeti lábnyomunkból. Interjú.
A reményről írt könyvet a világhírű főemlőskutató és antropológus, Jane Goodall és társszerzője, Douglas Abrams. A már itthon is olvasható kötet apropóján Goodall interjút adott lapunknak. Van-e okunk az optimizmusra, hogyan kell úrrá lenni a reménytelenségen, mi tartja őt 88 évesen is aktívan, mit tanítottak meg nekünk, embereknek a csimpánzok, és melyik nagysikerű filmhez kért tőle alternatív befejezési ötletet a Netflix?
Szükséges-e a magyarországi fesztivál- és koncertiparnak reagálnia a szomszédban zajló háborúra? Várnak-e a szervezők ukrajnai menekülteket vendégként, és hívnak-e orosz művészeket?
Értessük meg a beteggel, hogy a műtét sikeressége nemcsak a sebészen, hanem rajta is múlik – ezt a szemléletet próbálja gyakorlattá formálni egy újonnan bevezetett program a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján, és ennek nyomán várhatóan a szövődmények kockázata, a kórházban eltöltött napok száma, valamint az ellátás költsége is csökkenthető.
Hatalmas bulit csapott a Budapest Parkban hétfőn a Gogol Bordello zenekar. A gipsy punkra verető banda New York-i székhelyű ugyan, de kelet-európai gyökereik vannak, ennélfogva a koncerten most a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt fektettek a zenészek arra, hogy kifejezzék az Ukrajna iránti támogatásukat. A koncert előtt egy villáminterjú keretében volt lehetőségünk a frontember Eugene Hützcel a háborúról és Bartók Béláról beszélgetni.
A művészházaspár nemcsak a valóságban alkot egy párt, hanem gyakran a színpadon, képernyőn is. Nemrég egy bántalmazó kapcsolatról szóló zenés szövegszínházi esten szerepeltek. Hogyan hat kettejük viszonyára ez a szoros, alkotói együttlétezés, és miként lehet a káoszt kötőféken tartani egy kétgyerekes családban, ahol a szabadúszóként dolgozó szülők egyike Berlin és Budapest között ingázik?
Minden idők legnagyobb Ünnepi Könyvhetét rendezik meg az idén, miközben egyik válság a másik után sújtja a világot. Az orosz–ukrán háború miatt még borsosabb ára lesz az amúgy is drasztikusan dráguló papírnak, a vásárlóknak viszont az infláció miatt megy össze a pénztárcájuk.
A Top Gun: Maverick rendbe hozta a kultikussá vált első film hibáit, Tom Cruise megtanult sírni a nagyvásznon, a vadászpilóták lehetetlennek tűnő küldetésénél pedig majd kiestünk a székből, olyan nehéz volt nyugton kiülni a legfeszültebb pillanatokat. Ha van folytatás, amit megérte megcsinálni, akkor az új Top Gun pont ilyen.
Ugyan az ember teljes értékű életet tud élni úgy is, hogy nincs haja, szemöldöke, esetleg szempillája se, az érintett környezete mégis folyton érzékelteti vele, hogy ő más, mint a többiek. Foltos hajhullással küzdő nőkkel a kezelésekre költött vagyonokról, előítéletekről, a paróka elhagyásának felszabadító erejéről, egy bőrgyógyásszal pedig a lehetséges gyógyszeres terápiáról beszélgettünk.
Iszonyú nehéz Hollywoodban kívülről érkező filmesként megkapaszkodni, és a már több mint tíz éve újra kint élő Antal Nimród is majdnem feladta, amikor az utolsó pillanatban felkérték a Netflix-sorozat két epizódjának a megrendezésére. A sorsról, ami végül rámosolygott, a forgatásról, a dolgok elengedéséről és Liam Neesonről is beszélgettünk a Los Angelesben élő rendezővel.