Hiába kényezteti közpénzből az egyházakat jó ideje az Orbán-kormány, és hiába kommunikál a Fidesz és a KDNP a keresztény értékekről, a friss KSH-adatok szerint a vallásosság egyre csökken Magyarországon. A KSH nem siet a pontos adatok nyilvános közzétételével, de előre tájékoztatja az egyházakat, hogy legyen idejük értelmezni a számukra is sokkoló számokat.
Politikai ideológiaként Magyarországon sikeresebb a kereszténység, mint a hétköznapi életet meghatározó vallásként. Vélemény.
Magyarigazolvány után kettős állampolgárság, majd a határrevízió pedzegetése – így emeli a tétet a „nemzetegyesítés” jelszavát aktuálpolitikai céljaira használó jobboldal. A szavazatszerzésre alkalmas játszmában a kormányfő aktívan részt vesz.
A Fidesz tanult elődei hibájából, úgy intézi, hogy választói ne feledkezzenek meg Orbánról, és az ellenzék se nagyon jusson levegőhöz.
Már látható, hogy a családpolitikai „vívmányok” korántsem örök életűek. A költségvetés állapota annyira súlyos, annyira kell a pénz, hogy a gyerekek és a családok támogatásán is spórol a kormány. És ezt nem is az EU kéri.
Már a színjátékot sem tartja fontosnak a kormány: az Alkotmánybíróság új tagjainak megválasztásakor az ellenzék – esélytelen – jelöltjét már a rajtvonal előtt elbuktatták.
Bár nem látják el az eredeti funkciójukat – a pártok támogatásának átláthatóvá tételét –, néhány érdekességet azért feltárnak a most megjelent pártmérlegek.
Mint 29 éve mindig, megjelent a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) új, Magyarország 2022 című évkönyve. Amely olyan pozitív képet fest az országról, hogy szinte bolond, aki nem itt szeretne élni. Vélemény.
Megfontolásra sem tartotta érdemesnek a kormány a pedagógus- és a szülőtársadalom aggályait. Rohamtempóban nyomják át a státusztörvényt.
Ha tegnap Budaházy, ma az embercsempészek, holnap már a gyilkosok, rablók, pedofilok előtt is megnyílnak a börtönök? - ez a HVG hetilap ajánlója.
A korábbi köztársasági elnökök – szemben a Budaházy Györgynek menlevelet adó Novák Katalinnal – még ügyeltek arra, hogy döntésüket ne lehessen a független bíróság ítéletének kétségbe vonásaként értelmezni.
Mindenki a saját szája íze szerint interpretálja a három nap alatt tucatnyi hivatalos és több magánjellegű találkozót lebonyolító Ferenc pápa budapesti látogatását.
A két éve történt duplázás után ismét emeli a kormány az egyházi személyek jövedelempótlékát.
Sok kérdést felvet a tragédia, amely a nyíregyházi görögkatolikus egyházmegye fenntartásában működő nevelőszülői hálózatban történt.
Magyarországon csak arról nyilváníthatnak döntéseket befolyásoló véleményt az emberek, amiről – és amit – a kormányfő hallani szeretne. Elmondjuk, hogyan épített akadálypályát a Fidesz az állampolgári népszavazások kezdeményezői elé.
Mi került az e heti HVG-be? Innen kiderül.
Amíg élt a pápaságáról lemondott XVI. Benedek, sokszor lehetett olyanokat olvasni-hallani a kormánypártokhoz húzó hívek körében, hogy az „igazi” pápa nem is Ferenc, hanem az elődje. Hát, akkor álljon itt egy idézet az akkor még bíboros Joseph Ratzingertől, 1996-ból. Különösen cseng ez Magyarországon éppen akkor, amikor az egyházak egy törvénymódosításnak köszönhetően olyan ingatlanok tulajdonára is jogot formálnak, amelyek soha nem is voltak az övék. És akkor még a közelgő pápalátogatásról nem is beszéltünk.
Orbán Viktor pontos utasításokat szeretne Brüsszelből, hogy utána ártalmatlan jogszabályokat írathasson belőlük. Az unió viszont a változtatás valódi szándékát várja tőle. Az alkufolyamat megakadt.
Több magyar egyházmegyében is a püspökök válaszolták meg a hívekhez intézett vatikáni kérdést: miben kellene megújulnia a katolikus egyháznak? Ferenc pápa újabb magyarországi látogatása épp a klerikalizmus visszaszorítását célozhatja.
A HVG tudósítói a napokban a szó szoros értelmében utánajártak, hogyan él a lakosság a halál árnyékában Herszonban, vagy például annak a bucsai tömegmészárlásnak a helyszínén, és interjút készítettek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tanácsadójával, Mihajlo Podoljakkal is. Ez a HVG hetilap ajánlója.
