Dobszay János: Fix úri muri
Mi került az e heti HVG-be? Innen kiderül.
Mi került az e heti HVG-be? Innen kiderül.
Amíg élt a pápaságáról lemondott XVI. Benedek, sokszor lehetett olyanokat olvasni-hallani a kormánypártokhoz húzó hívek körében, hogy az „igazi” pápa nem is Ferenc, hanem az elődje. Hát, akkor álljon itt egy idézet az akkor még bíboros Joseph Ratzingertől, 1996-ból. Különösen cseng ez Magyarországon éppen akkor, amikor az egyházak egy törvénymódosításnak köszönhetően olyan ingatlanok tulajdonára is jogot formálnak, amelyek soha nem is voltak az övék. És akkor még a közelgő pápalátogatásról nem is beszéltünk.
Orbán Viktor pontos utasításokat szeretne Brüsszelből, hogy utána ártalmatlan jogszabályokat írathasson belőlük. Az unió viszont a változtatás valódi szándékát várja tőle. Az alkufolyamat megakadt.
Több magyar egyházmegyében is a püspökök válaszolták meg a hívekhez intézett vatikáni kérdést: miben kellene megújulnia a katolikus egyháznak? Ferenc pápa újabb magyarországi látogatása épp a klerikalizmus visszaszorítását célozhatja.
A HVG tudósítói a napokban a szó szoros értelmében utánajártak, hogyan él a lakosság a halál árnyékában Herszonban, vagy például annak a bucsai tömegmészárlásnak a helyszínén, és interjút készítettek Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tanácsadójával, Mihajlo Podoljakkal is. Ez a HVG hetilap ajánlója.
Épületek százai kerülhetnek ingyen az egyházak tulajdonába, köztük olyanok, amelyek sosem voltak a birtokukban. A kormány február végéig újranyitotta a minden fél által lezártnak tartott kártalanítási törvényt, újabb jogcímet is teremtve az ingatlanjuttatáshoz. Egy épület átvételének azonban vannak kockázatai.
Csak Orbán Viktor fantáziája szab határt annak, mit tud és akar a szomszédban zajló háborúra hivatkozva, a parlament háta mögött megszülető „hadinormákkal” szabályozni.
1956 identitása mintha elveszett volna, és nem a Kádár-korszakban, hanem épp az elmúlt 15 évben. Hol tévesztettünk utat? - kérdezte 2006 őszén az annak az évnek a tavasza óta MSZP-s színekben politizáló egykori 56-os elítélt Mécs Imrétől a HVG. A 17 évvel ezelőtti interjút a ma elhunyt Mécs Imre emlékezetére közöljük.
"Csak egy, a modern világot nem értő politikus hiheti, hogy a jövőbe fektetés szempontjából kifizetődőbb a Vodafone megvásárlása, mint a pedagógusbérek tisztességes emelése" - írja a HVG vezető szerkesztője a hetilap ajánlójában.
Ha valamit nem igaznak érzett, azonnal lecsapott - mondja három éve elhunyt feleségéről és alkotótársáról Kurtág György zongoraművész, zeneszerző. A közös alkotásról, romániai kis kommunista földalatti múltjáról is beszélt a HVG-nek adott interjúban és elárulta azt is, miért gondolja, hogy jobb, ha nem beszél közéleti kérdésekről. HVG-portré.
Nincs még egy szakma, amely ma annyira kiszolgáltatott lenne a kormány jogalkotási önkényének, mint a pedagógusoké. És ehhez már az Alkotmánybíróság és a katolikus püspöki kar is asszisztál. A tiltakozások ereje azonban nem csökken, éppen ellenkezőleg.
A Márki-Zay Péter mozgalmának nyújtott pénzekről készült nemzetbiztonsági vizsgálat semmivel nem igazolja, hogy a támogatást adó szervezetnek köze van az amerikai titkosszolgálatokhoz. A dokumentum nyilvános adatbázisokból, sajtóból összeollózott, híresztelésekkel felturbózott anyagnak tűnik, ám a kormányzati propaganda céljait kiválóan szolgálja.
A Médiatanács bizonyos szemekben, jelentős éberségről téve tanúbizonyságot, a szálkát is meglátja, másokéban a fát sem akarja észrevenni. Vélemény.
A kényszerhelyzetekhez és az uniós normákhoz való alkalmazkodás határozza meg Orbán Viktor lépéseit, még ha úgy is tesz, mintha változatlanul világmegváltó elképzelésein dolgozna. A kérdés most az: hol van az általa korábban a gyengeség jelének tartott kompromisszumok végső határa.
A HVG illiberális ideológia exportjáról szóló cikkéből kiderül, hogy ha egy nyugati elemző, egyetemi oktató elismerően ír, beszél Orbánról, hamar az MCC jól fizetett vendégprofesszorai közt találhatja magát; az sem hátrány, ha az illető vélhetően orosz kém.
Székely János az Alaptörvényt is a képviselők figyelmébe ajánlja.
Épp akkor törli el az állam szociális ellátási kötelezettségének törvényi garanciáit az Orbán-kormány – s javasolja a bajba jutottaknak, hogy keressenek menedéket az egyházaknál –, amikor minden korábbinál nagyobb veszélye van egy újabb szociális válság kirobbanásának.
A szűnni nem akaró tiltakozások ellenére a kormány továbbra is fegyelmi ügyként kezeli és retorziókkal szankcionálja az oktatás helyzetének javítását célzó megmozdulásokat. De vajon elég lesz-e ez a „válságkezelési” technika arra, hogy az elégedetlenség szellemét visszazárja a palackba?
Miután a pedagógusok a tiltakozás és figyelemfelhívás minden létező törvényes formáját kimerítették, többségük pedig – egzisztenciális okokból, félelemből vagy a tanult tehetetlenségnek engedve – eleve be sem állt a demonstrálók sorába, a civil társadalomra hárul a feladat, hogy kiálljon értük és általában véve a jövő nemzedékek érdekeiért.
Miután a Kúria elnökének kinevezési gyakorlata már Brüsszelnek is szemet szúrt, Varga Zs. András a testület bíráival utólag legitimáltatná kétes szabályosságú döntéseit. Az Országos Bírói Tanácsnál is bepróbálkozott, hogy a testület vizsgálja felül a vezetői kinevezések szabályosságát megkérdőjelező határozatát, de lepattant róluk. Az OBT ugyanis kedden kimondta, nem tartozik hatáskörükbe egy hűségesküvel felérő állásfoglalás kiadása.