„Ilyen jövőt pusztító időszak a nyílt diktatúrákat kivéve nem volt még Magyarországon” – emlékezés Ferge Zsuzsára
A szegénységről, a szociálpolitikáról már akkor nyíltan beszélt, írt a múlt héten elhunyt Ferge Zsuzsa, amikor a probléma hivatalosan még nem is létezett.
Olyan politikára van szükség, amely megóvja a védekezésre legkevésbé képes csoportokat, nehogy őket sújtsák az átalakulás legnagyobb terhei – figyelmeztetett már 1983-ban a HVG hasábjain Ferge Zsuzsa a szegénység újratermelődésének okairól és következményeiről szóló cikkében. Az életének 93. évében a minap elhunyt tudós – aki önálló cikkel, interjúval, tanulmánnyal vagy csak egy szakértői hozzászólással a következő négy évtizedben még közel száz alkalommal jelentkezett lapunkban – aligha tehetett arról, hogy miközben szakmai tekintélyét szekértáborokon átívelően ismerték és elismerték, gyakran azok sem hallgattak rá, akik elvben adtak a szavára.
„Szeretnék szakember és értelmiségi maradni, úgy, hogy a hatalommal való »szerződés« terminusai világosak legyenek. Ezt akkor látom lehetségesnek, ha a független szakértők a teljes nyilvánosság előtt működhetnek, és megszűnik az a helyzet, hogy csak kooptált belső titkos tanácsadóként lehet a hatalommal együttműködni” – ezt már 1990 szeptemberében írta ugyancsak a HVG-ben, annak kapcsán, hogy a politika megpróbálta a rendszerváltásban jelentős szerepet játszó értelmiséget válaszút elé állítani: melyik oldalra áll.
A különböző kormányok őt is többször megkörnyékezték.