Ha beváltja ígéreteit a képviselőtársainak Magyar Péter, olyan jogalkotási dömping várható, amelyben egyetlen, 2010 óta megalkotott törvény, még az alkotmány sem marad „szárazon”.
A bukott hatalommal szoros kapcsolatba került egyházaknak súlyos árat kell fizetniük azért, hogy némán asszisztáltak a kereszténység politikai termékké degradálásához. Nemcsak a túlméretezett intézményrendszer fenntartása került veszélybe, a hívek jelentős része nem követte a kéretlen politikai útmutatást, és a Tiszára szavazott.
Nem először merül fel Iványi Gábor neve lehetséges köztársasági elnökként, mely szerepről korábban többek között azt mondta: „békeidőkben a köztársasági elnök egy kedves öreg ember, aki barackot nyom a gyerekek fejére”.
Elromlottak a receptorai, már nem érzékelte a magyar valóságot Orbán Viktor, s mivel nem is tűrt meg maga mellett senkit, aki visszarángathatta volna a realitások talajára, az önbecsapás a nevével fémjelzett rendszer számára is végzetesnek bizonyult. Magyarország leendő – sorrendben az ötvennyolcadik – miniszterelnöke azt ígéri, nem él vissza a páratlan méretű választói felhatalmazással.
„Az Orbán-rendszer kétharmaddal született, ezért csak kétharmados többséggel lehet lebontani” – mondta Magyar Péter szombat késő este a debreceni kampányzárón. Nem telt bele 24 óra és a választók elvégezték, amire a rendszerbontáshoz szükség volt.
Még a Covid-járvány idején szordínós működésre váltott Országgyűlés munkatempóját is sikerült alulmúlnia a most búcsúzó parlamentnek. Statisztikák a parlamenti munkáról.
Nagy az egyetértés, hogy csak tudományos tevékenységgel lehet kiérdemelni az MTA-tagságot, de sokan kételkednek, hogy az Akadémia minden politikai befolyástól függetlenül működik.
Nem áll olyan távol Orbán Viktor „lelkétől” a Mi Hazánk programja, így nem is lenne különösebben fájdalmas számára, ha a választások nyomán esetleg előálló koalíciós kényszer nyomán a Fidesz rákényszerülne, hogy összeálljon Toroczkai László pártjával. Már, ha utóbbinak valóban sikerülne megugrania az 5 százalékos küszöböt.
A március 15-ei nagygyűlések után nem az a kérdés, ki tudott több embert utcára vinni, hanem az, hogy maradt-e még Orbán Viktor tarsolyában muníció, amivel a Fidesz csökkenteni tudná a közvélemény-kutató cégek által mért tetemes hátrányát. De Magyar Péter feladata sem kisebb: el kell érnie, hogy pártja népszerűségét szavazatokra váltsa, és a Tisza ne csak a közvélemény-kutatások győztese legyen.
„Ha valaki a hite alapján úgy gondolja, csak egy bizonyos pártra szavazhat, ám tegye, de ezt ne akarja kötelezővé tenni mások számára, akik esetleg szintén a hitük alapján más következtetésre jutnak” – mondta a HVG-nek Ritoók Zsigmond 2009-ben. A minap elhunyt neves ókorkutatóra a Bolyai-díj átadása alkalmából készített egykori HVG-portréval emlékezünk.
Na, ilyenkor kellene jó újságíróként megkérdezni az érintett feleket. Én mégsem teszem, és komoly okom van rá. Vélemény.
Ahogy a 2022-es választás előtt kapóra jött a Fidesznek az Ukrajna elleni orosz támadás, úgy most az iráni konfliktus ad muníciót a kormánypárti kampánynak: könnyebb félelmet szítani, mint elmagyarázni, miért háborúzik állandóan Donald Trump, a békét hirdető szövetséges.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal már tavaly nyáron elkészítette vádiratát azok ellen a közvélemény-kutatók ellen, amelyek nem a kormány szája íze szerinti eredményeket teszik közzé. Orbán Viktor is elérkezettnek látta az időt, hogy beszálljon a szakma gyalázásába, hiteltelenítésébe, ám ez könnyen kétélű kampányfegyvernek bizonyulhat.
Az idézett mondat Lányi András bevezetőjében található, amelyet az általa szerkesztett Felforgatókönyv című kötet tanulmányaihoz írt.
Töméntelen mennyiségű erkölcsi, politikai aljasságnak leszünk még tanúi április 12-éig, pedig már eddig is jelentős károkat szenvedett az ország mentális állapota. Amely károk mellett a Barátság vezetékben egy időre elapadt orosz olaj miatti esetleges veszteségek is eltörpülnek. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Még a katolikus papság és hívek körében is értetlenséget váltott ki az a püspökkari körlevél, amit vasárnap kellett volna felolvasni a templomokban, de sok helyütt ezt nem tették meg. A háborús tematika mintha csak a Fidesz kampányához igazodna, pedig az új elnök, Székely János korábban azt ígérte, ki akarnak maradni a választások előtti adok-kapokból. Közben már a Fideszben is érzik a veszélyt, hogy aki katolikus (református, evangélikus), az nem feltétlenül kormánypárti szavazó.
A keresztény terminológiában hamvazószerdaként említett jeles nappal (idén február 18.) szerte a világon megkezdődött a húsvét vasárnapig tartó, 40 napos böjt. Ki a testi egészség, ki vallási, önfegyelmezési szempontból vonja meg magától az ételt, de abban teljes a konszenzus, hogy a böjtölés – ésszerű keretek között – bárkinek a javára válhat.
A gödi és gyerekvédelmi botrányoktól eltalált Orbán Viktor fenyegetőzéssel menekül előre: újra elővette a rossz hírek hozóinak büntetését. Kérdés, mi a riasztóbb jövőkép, a Tisza vállaltan európai és piacpárti programja, vagy a Fidesz stabilitása síri csendben egy olyan országban, amely a közéleti pluralizmust már hírből sem ismeri.
Megtudhatjuk a teljes igazságot, de ahhoz egy dolog még hiányzik – mondja a Szőlő utcában történtek felderítésének lehetőségéről Kuslits Gábor. Korábban egy volt gondozottja figyelmeztette, hogy „minden gyerekotthonban van egy pedofil”. Ez nincs így, de erős figyelmeztetés volt, idézi fel a szakember, aki elítéli a gyermekvédelem rendpárti szemléletét. Gyanítja, Pintér Sándor nem olvasta az Iskola a határont vagy a Sorstalanságot, különben tudná, mit tanulhatnak a gyerekek a Szőlő utcai és ehhez hasonló „gyermekvédelmi” intézményekben. HVG-prortré.
Azonnali törést nem, de repedést okoztak Lázár János vécétakarítós szavai a roma szavazók körében, és ennek súlyos politikai hatása lehet. A Fidesznek emiatt mozgósítási gondjai támadhatnak ott is, ahol eddig biztosan számíthatott a párt támogatóira.
