A színházak nézőszáma már-már eléri a Covid előtti évek szintjét, de ma már inkább a „sok kicsi sokra megy” elv érvényesülésnek köszönhető a felzárkózás. Hány előadásból válogathat a magyar közönség, és melyek voltak a legnépszerűbbek 2024-ben? Melyek a legnagyobb költségvetésű játszóhelyek? Több vagy kevesebb színház van, mint tíz éve? Grafikonokon a színházi szakma.
A kampányüzemmódban pörgő Orbán Viktor tehermentesítésére a Fideszben felmerült Varga Judit reaktiválása: a volt miniszter a személyes történetével a Mónika-show szintjére húzhatná le a vitát a Tisza elnökével. Csakhogy a tervezőasztalon csábítónak tűnő projektnek jelentős veszélyei is vannak.
„Kizárólag arra a szövegre emlékszem, ami éppen a fejemben van. A hétköznapi memóriám borzalmas” – mondta el munkamódszeréről az író, akit régóta tartottak az irodalmi Nobel-díj esélyesének, és akit csütörtökön a Svéd Akadémia díjazott az elismeréssel. A cikk a 2012. október 6-i HVG-ben jelent meg nyomtatásban.
Több évtizedes abszurd gyakorlatra világított rá a napokban egy Facebook-bejegyzéssel az az anya, akinek be kellett perelnie súlyos fogyatékkal élő gyermekét ahhoz, hogy a fia hivatalos ügyeit intézhesse. Az eset ismét rámutatott, mennyire elárvultak a sérülteket nevelő családok.
Megannyi kis Orbánon múlhat majd Európa, de legalábbis Közép-Európa jövője, vetíti előre a cseh választás eredménye. Csak módjával számíthat a nép választási alamizsnára, mert szegény az eklézsia, persze Balog Zoltán református egyházkerületét kivéve. Még fantasytörténetnek is csapnivaló alkotás a tatárjárásról szóló kurzusfilm. És magyar abszurd: amikor az édesanyának a saját fogyatékossággal élő gyermekét kell perelni. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Kevés említésre méltó eredményt tud felmutatni a kormány az állam által istápolt kiskorúak intézményes ellátásának reformja terén, hacsak a nevelőszülői hálózat kiszervezését nem tekintjük annak.
Magát keresztény gyökerűnek tartó kormányzás ide vagy oda, az elmúlt 15 év nem a nagy, történelmi múltú katolikus, protestáns egyházak megerősödésének időszaka volt; ellenkezőleg. Szembetűnő ugyanakkor 2010 óta néhány „kisegyház” előretörése, támogatottságának a növekedése; igaz, pontos képet még az olyan nagy mintás „felmérések” sem adnak, mint az egyszázalékos adófelajánlások, illetve a népszámlálás. HVG-Ténytár.
Évek óta támadta a kormány Iványi Gábor egyházát, ezért az adózók „meghosszabbították Bicskéig”: a napokban derült ki, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) a harmadik legtámogatottabb egyház lett. A hatalom bosszúja nem váratott magára. Kedden érkezett az üzenet: az iskoláik után a hajléktalanellátással foglalkozó intézményüket, a Fűtött utcát is bezáratja a kormányhivatal.
A való életben megtörtént erőszakos cselekményekről szóló felkavaró felvételekbe könnyen bele lehet futni az interneten – mint az a mobilozók által több látószögből is megörökített Kirk-gyilkosság esetében sok magyarországi felhasználóval is megtörtént. A jelenség veszélyeiről és arról kérdeztük a szakértőt, mit tegyünk, ha már megtörtént a baj, különösen, ha gyermek a „szemtanú”.
Ma már külön utakon járnak, ritkán találkoznak az ARC alapítói, és a közös gyermek, a pénteken megnyílt „közéleti-közérzeti” plakátkiállítás is felcseperedett: az idei már a 25. a sorban. Az alapítókkal, Geszti Péterrel, Fatér Barnával és a kiállítást a mai napig a hátán vivő Bakos Gáborral felidéztük az ARC – és azon keresztül Magyarország – elmúlt negyedszázados történetét.
Pár napja tértek vissza Kárpátaljáról az ukrán nép melletti kiállásról szóló, 52 ezer aláírást tartalmazó nyílt levelet kézbesítő civilek. A magyarok szebbik arcát megjelenítő akció talán nem is szólt volna akkorát, ha Orbán Viktor nem száll bele páros lábbal a szervezőkbe.
Az egymásra szervezett fideszes és tiszás kötcsei piknik ízelítőt adott abból, mi várható a választásokig: fojtogató légkör, az állami erőforrások pártpolitika szolgálatába állítása a lehető legszemérmetlenebb módon, amelyben nagy szerepe lesz a digitális fegyvereknek.
A 2015 őszén, épp tíz éve tetőző menekültválság idején a magyarországi egyházak is vizsgáztak – s részben levizsgáztak – az irgalmasság mindennapi gyakorlatából. Voltak azonban bátor püspökök, papok, lelkészek, vallásos szervezetek civil aktivistái, akik aktívan kivették részüket a segítségnyújtásból. Gyakran meg is kapták érte a „migránssimogató” bélyeget.
Titkos szavazással Székely János szombathelyi megyéspüspököt választották a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnökének a testület tagjai. Székely a maga 61 évével a fiatalabbak közé tartozik. Szociális érzékenységét jelzi, hogy a romák püspökeként is emlegetik.
Mi tartott több mint két évig, hogy az Árpád hídi gázolás ügyében még ma is csak az előkészítő tárgyalásra került sor? Vélemény.
Megszületett az új utónévlista, amit már a „konzervatívabb névválasztást” ösztönző törvénymódosítás nyomán állítottak össze. Az extravagáns névadás gyakorlata terjed Magyarországon, de tömeges jelenségről nem beszélhetünk. A leggyakoribb keresztnevek ma is a hagyományos készletből kerülnek ki, de gyökeres változást látunk, ha a 2024-ben születetteknek adott utónevek népszerűségi sorrendjét nézzük.
A hivatal szerint ezzel a jövőben kizárják a hibalehetőségeket, bár azt nem tisztázták, mit értenek ez alatt.
Politikai vádiratot készített a Szuverenitásvédelmi Hivatal minden olyan közvélemény-kutató ellen, aki nem a kormány szája íze szerinti eredményeket tesz közzé a pártok támogatottságáról. Kérdés, kinek és miért állna érdekében, hogy saját hitelét rontva torzítson az adatokon?
Magyarországnak a győztesek asztalánál nem szorítanak majd helyet, ha sikerül is valamifajta megoldást találni a világ (Ukrajna) bajaira. Pedig például a kilencvenes években Orbán Viktor még a nyugati szövetségesekkel együtt segítette a demokratikus erőket a Balkánon. Ma már ott is csak bomlaszt, az orosz érdekeknek megfelelően, és közben tapossa az utat a NER-es cégek előtt. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
A hatalom iránti lojalitásra oktatná a fiatalokat Sulyok Tamás.
