Politikai és személyi változások nélkül a Fidesz ki fog szorulni a centrális erőtér középpontjából, és ezzel Magyar Péter pártjának további erősödéséhez járulhat hozzá – ez a tanulsága a vasárnapi választásoknak az Orbán-kormány szempontjából. A pályamódosításnak még a szándéka sem látszik.
A Göncz Árpádtól Sulyok Tamásig tartó névsor arról árulkodik, hogyan változott a rendszer a rendszerváltástól máig.
Alkalom szülte politikus állította feje tetejére az elmúlt hónapokban a pártok versenyét. Magyar Péter a vasárnapi voksoláson Orbán Viktor első számú kihívójává válhat. A Fidesz azonban roppant erőfeszítéssel bizonyíthatja, hogy a 2026-os legyőzéséhez ennél sokkal több kell.
Az orbáni Alaptörvény egyes változatainak eddigi átlagos fogyaszthatósági ideje kevesebb mint egy év volt. A 13. kiadás elfogadását az EP-választásokat követő parlamenti ülésen tervezi a kormány.
Akár 20 évre szóló tartózkodási engedélyt is kaphatnak a magyarországi ingatlant vásárló külföldiek – a kormány a letelepedési kötvény újragondolt változatával kedveskedik a harmadik országbeli, elsősorban kínai állampolgároknak.
Bár a Tisza Párt szempontjából egyre hízelgőbb eredményeket jeleznek a közvélemény-kutatók, a felfelé ívelés okait illetően még mindig több a találgatás, mint a tény. Az azonban biztos, hogy Magyar Péter kommunikációs képességei jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy felkeltsék iránta a figyelmet, és ezt a bemutatkozó országjárásán ki is használja.
Terjed a trágár beszéd a Fidesz erkölcsi felsőbbrendűségét hangoztató kormánymédiában és a jobboldali fórumokon.
A szegénységről, a szociálpolitikáról már akkor nyíltan beszélt, írt a múlt héten elhunyt Ferge Zsuzsa, amikor a probléma hivatalosan még nem is létezett.
Megkopott a szociális érzékenység a társadalomban, és végzetes hiba lenne a szociális ellátórendszer fiskális szempontú reformja – mondta a HVG-nek 2008-ban adott interjúban a most elhunyt Ferge Zsuzsa. A cikket változtatás nélkül közöljük újra, emlékezve a szociológus akadémikusra.
Nem érdemes arra várni, hogy a történelem igazságot szolgáltat a csalódásokért – mondja Geszti Péter, aki a pozitív gondolkodásra inspiráló előadásaival járja a boldogság-boldogtalansági ranglistán elfoglalt helyezését tovább rontó Magyarországot.
Minden külsőség nélkül, az új államfő hallgatásával kezdődött meg kedden Sulyok Tamás ötéves elnöki ciklusa. Pedig sokan vártak tőle tisztázó szavakat, amióta Karsai László a hvg360-on megjelent írásában feltárta: Sulyok valótlanságokat állított apja kommunista üldöztetéséről.
Tizenöt nappal és egy órával Novák Katalin államfői lemondását követően Sulyok Tamás már az első beszédét mondta Magyarország köztársasági elnökeként. A rekordsebességű váltáshoz Orbán jól olajozott hatalmi gépezete és olyan jelölt kellett, aki már bizonyította megbízhatóságát.
Balog Zoltán, hosszas unszolásra, fél lépéssel hátrébb lépett a reformátusok hierarchiájában. A püspök drámája azonban aligha vált ki olyan katarzist, amelynek hatására a magyar egyházi vezetők megtagadnák a NER-t, melynek értelmében az állami pénzek ára a kormánypolitika szolgálata.
Előremenekül Orbán Viktor, amikor a Novák Katalin botrányos kegyelmi döntését egy alkotmánymódosítással akarja menteni. Csakhogy az alaptörvény aktuálpolitikai indíttatású farigcsálása könnyen megbosszúlhatja magát. Bemutatandó mindezt, felidézünk egy harminc évvel ezelőtti történetet.
Megelőlegezve a még fel sem állt Szuverenitásvédelmi Hatóság szerepét, agyba-főbe büntetné az ÁSZ a Fidesz kihívóit.
Nagy karriert futott be a „maffiaállam” kifejezés 2013 óta, amikor mint a rendszert leíró fogalmat meghonosították. Hat éve még a polgári demokrácia vezetett a Medián-felmérésben, ez a meghatározás most lecsúszott a képzelt dobogóról.
Ha nincs is realitása, hogy a Mi Hazánk a hatalom közelébe kerüljön, a magát ellenzéki pártként feltüntető tömörülés az EP-választásokon szavazatokra válthatja, hogy notórius feljelentőként, törvények ötletadójaként minisztereket ugráltat. Hosszú távon ők garantálhatják a kétharmadot.
Autonóm személyiség volt, ezért is akadt számos tisztelője mellett megannyi dühödt kritikusa az október 8-án elhunyt Sólyom Lászlónak. Tisztában volt történelmi szerepével, és annak az Ellenzéki Kerekasztal szakértőjeként, majd az AB elnökeként és államfőként is igyekezett megfelelni.
