Mennyiben felelős a paksi válsághelyzetért az elmúlt 16 évben regnáló hatalom, és mit lehet(ne) tenni, hogy elkerüljük, ami most történik? A Fidesz-szavazók jó részének nem a Fidesz hiányzik, hanem egy alternatív Fidesz. Jogos elvárás, hogy gyorsan menjen az előző rendszer elszámoltatása, de a letartóztatás nem lehet előrehozott büntetés. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
„Az értelmiségnek nem az a dolga, hogy megmondja, ki mit csináljon, hanem hogy bemutassa a várható következményeket” – mondta Szelényi Iván a HVG-nek 2007-ben. Ha valamit kritizál, azzal nem állítja, hogy helyébe jobbat tudna mondani – tette hozzá a szociológus az évi karácsonyi számunkban megjelent interjúban. Szelényi Iván 88 éves korában, hétfőn hunyt el.
Magyar Péternek egyszerre kell megfelelnie a szigorú elszámoltatást követelő választói akaratnak és annak, hogy az emberek idővel konszolidációra, nyugalomra vágynak.
Bár Orbán Viktor továbbra sem állt le a vallási fogalmak, kifejezések politikai célú használatával, a kereszténység, a keresztény értékek, amelyek védelmét még tavaly is 42-szer emlegette, idén már szinte elő sem kerültek a tusványosi beszédében. Azt remélve, hogy üzenete így többekhez jut el, az ideológia helyett a gazdasági fenyegetettségre tette át a hangsúlyt. A tusványosi beszédről Máté-Tóth András valláskutató készített empirikus kutatást.
Még a nyitott pozíciókért sem tolonganak a jelentkezők az Orbán Viktor vezette pártnál. Nem csoda: a mai Fidesz már nemhogy az április 12-e előttivel nem azonos, de még az egy-két héttel ezelőttivel sem.
Bársonyos forradalommal felérő alkotmánymódosítással szabadult meg a Tisza Párt Sulyok Tamástól, ám az utód kiválasztásának forgatókönyvét felülírta Magyar Péter elhamarkodott bejelentése. Polgár Judit nemleges válaszával a kormányfő esélyt kapott a korrekcióra, de a folyamat még így is demokratikusabb volt, mint a NER idején bármikor.
A NER azzal indult, hogy még a négyötödös szabályt is felülírta az akkori – most tiszás önkényt emlegető és a demokrácia felszámolásáról papoló fideszes – kétharmad. Ez még akkor volt, amikor úgy vélték, az egyértelmű népakaratnak nem lehet gátat szabni.
A kormánypárt a legkézenfekvőbb megoldást választotta a köztársasági elnök leváltására, de még a Fidesztől távol álló jogászok szerint is választhatott volna más utat.
A politikai elit azonnali és folytatólagos cseréjét jelenti a fideszes alaptörvény tizenhetedik módosítása. Bár Sulyok Tamás sorsa van reflektorfényben, az államfő eltávolításának ügye számos érdekes háttérfolyamatra irányítja a figyelmet. Milyen ügyben lehet széthúzás a Fideszben? Mit érdemes észrevenni Gulyás Gergely lemondásában? Elképzelhető, hogy tudatosan állítottak csapdát a focirajongó Orbán Viktornak?
Sorozás nincs, de a hadkötelezettség nem szűnt meg, sőt, a fegyveres szolgálat megtagadásáért ma is börtön járna. Mozgalom indult a polgári szolgálat – civilek által egykor kiharcolt – intézményének rehabilitálásáért, amiről Orbánék mintha szándékosan megfeledkeztek volna.
A környezetvédelem kiemelt szerepet kap a Tisza-kormányban, de a zöldek szerint ez nem elég. Lesz-e újra önálló parlamenti biztosa a területnek; marad-e a mai ombudsmani rendszer?
Hacsak az érdeklődő nem jár el heti rendszeresen galériákba, nem ismerheti meg a magyar festőművészek munkáit. Ezért jött létre hajdan a Műcsarnok, de hiába került a kiállítótér az MMA fennhatósága alá – mondja Váli Dezső festőművész, aki alkotótársaival a Tavaszi Tárlatok „intézményének” visszaállításáért küzd. Szerinte amióta a politika betette a lábát a területre, szégyen lett bizonyos kiállításokon szerepelni, de bízik benne, hogy e téren is változás következhet.
Nem az a lényeg, hogy ki tart fenn egy iskolát, hanem az ott folyó pedagógiai munka. Ehhez kell igazítani támogatásokat is – mondja a legnagyobb felekezeti iskolafenntartó, a Magyar Katolikus Egyház oktatási felelőse. Rubovszky Ritával – akinek a neve az oktatási tárca potenciális vezetőjeként is felmerült – arról is beszélgettünk, mi igaz abból, hogy súrlódások vannak az egyházi iskolák fenntartói és az új miniszter között.
Korrupciós botrányok nagymesterekkel, dörgölőző vállalkozókkal és más kijáróemberekkel. Jobb lenne már nem az előző rendszer hibáiról írni, beszélni, de amikor a közelmúlt bűnei nap mint nap a maguk pőreségében tárulnak fel előttünk, még a kicsinységeknek látszó ügyek mellett sem mehetünk el szó nélkül. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Egy évre kér mandátumot Orbán Viktor és a volt kormánypárt elnöksége. Ezzel nemcsak a belső kritikusokat akarják lenyugtatni, de ennyi idő kell, hogy lássák, a Tiszáról elsőként leszakadó választói csoportok merre indulnak. Könnyen előfordulhat, hogy a Fidesznek többé nem lesz győzelmi esélye a pártpalettán.
Habár az aktuális köztársasági elnök ténykedéseit elemző írásainkban gyakran fogalmaztunk meg erős kritikát, nem ezek a cikkek, sokkal inkább maguk a szereplők voltak azok, akik hatékonyan rombolták az intézmény és mindenkori vezetője tekintélyét.
Jogszerű és/vagy „méltó-e” a hivatali idejük lejárta előtt megválni a közjogi méltóságoktól? Van-e korlát a mindenkori kétharmad előtt? Ezekről a kérdésekről is lehet(ne) értelmes vitát folytatni Sulyok és társai eltávolítása kapcsán, csakhogy a Fidesz ma egészen mást mond, gondol ezekről, mint amikor még Orbánék birtokolták az alkotmányozó többséget. A NER 16 évének terhes öröksége az is, hogy magába az államfői intézménybe vetett bizalom is megrendült.
A parlamenti vizsgálóbizottságok lehetőségeinek kiterjesztése és az Alaptörvény módosítása is ütőkártya lehet a Magyar-kormány kezében. Mindkét kérdésben súlyos politikai és szakmai érvek ütköznek. Magyar Péter valódi parlamenti vitát ígér.
Személyes kapcsolatok, politikai érdekek és két különálló ügy furcsa összetalálkozása is kellett ahhoz, hogy a NER fegyelmezett rendszerébe végzetes hiba csússzon. Politikai és az egyházi belső körökben járatos forrásaink segítségével próbáltuk meg rekonstruálni a kegyelmi botrány hátterét, elsősorban azokat a részleteket, amelyekről nincs, a dolog természetéből fakadóan nem is lehetnek dokumentumok, hiszen a lényeg az egymást évtizedek óta jól ismerő, véd- és dacszövetségben lévő személyek között zajló kommunikáció részleteiben rejlik.
Több ponton is beleíratta a fideszes kétharmad az Alaptörvénybe a kereszténységre való hivatkozást. Ebből az egyiket kihúzni javasolja a Tisza Párt két képviselője, Melléthei-Barna Márton és Hantosi István. Sokan rögtön keresztényüldözést kiáltottak. De van-e okuk rá?
