Egyetlen félremagyarázható megszólalás is elég volt a Fidesznek ahhoz, hogy felpörgesse ugrásra kész karaktergyilkos gépezetét. Kollár Kinga mondatainak utóélete rávilágít az ellenzéki politizálás fokozott veszélyeire, de arra is, hogy a tiszások számára a fő kihívás nem az effajta támadások kivédése. Közben a HVG már nem egy olyan állami intézményről, intézményvezetőről tud, aki B tervvel készül a hatalomváltásra.
A gyülekezési jog korlátozása miatt szervezett tiltakozásokkal sikerült nyilvánossághoz jutniuk a Tisza hatalmasra nőtt árnyékában már alig-alig látszó kisebb pártoknak – és ez most még jól is jön az ellenzék megosztásában érdekelt Fidesznek.
Magyarországon járt a Vatikán külügyminisztere, Paul Richard Gallagher, aki a magyar püspöki konferencia lapjában, a Magyar Kurírban egyebek mellett a pápai állam orosz-ukrán háborúval kapcsolatos álláspontjáról is beszélt.
A kormány úgy döntött, hogy Magyarország kilép a Nemzetközi Büntetőbíróságból – közölte Gulyás Gergely. Az „ünnepélyes” bejelentés időzítése nem véletlen: a Budapesten tartózkodó Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen – háborús és emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával – tavaly ősz óta nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. De ki lehet-e lépni egy olyan szerződésből, ami soha nem is lett a magyar jogrendszer része?
A nem tüntető többségnek joga van ahhoz, hogy normális módon élhesse az életét, hidakat lezárni nem normális dolog – mondta Orbán Viktor az Erzsébet híd, majd több másik budapesti híd forgalmát megbénító múlt keddi tüntetésről. A szokásos közrádiós interjúban pedig azt is belengette, hogy ha folytatódnak a „hídfoglalós” demonstrációk, akkor a gyülekezési jog további korlátozásától sem riad vissza. Pedig volt idő, amikor még ő is megengedőbb volt a tiltakozások ezen formájával.
Tanulságos hétköznapi történet: hogyan lesz fideszes uszítás a főpolgármester és a Pride ellen egy jó szándékú kezdeményezésből és az azt meghekkelő ellenzéki törpepárt akciójából.
Zavar támadt az erőben, öltönybe bújt a hétköznapi fasizmus, arcfelismerő szoftvereket vetnek be a NER ellenségei ellen, a sokáig lesajnált vidéken változások indultak el. Ez a Fülszöveg, ízelítő az e heti HVG-ből.
A közpénzzel gazdálkodó szervezetek eddig is különös kreativitásról tettek tanúbizonyságot, ha arról volt szó, miért nem adják ki a közérdekű adatokat. Az elutasítási indokok tárháza a szuverenitásvédelem homályos eseteivel bővülhet tovább.
Alapvetően erkölcstelen húzással tenné a magyar jog részévé a kormány a Bibliát, pontosabban azt a – még teológusok szerint is szimbolikus – leírást, hogy Isten, miután megteremtette a Földet, megalkotta a férfit, majd annak oldalbordájából a nőt. Hitbeli meggyőződések alaptörvénybe írásával a hatalom látszólag meghatározott egyházak kedvében jár, valójában viszont mérhetetlen kárt okoz (nekik is).
Vagy tényleg brutálisan túlárazott volt a Puskás Múzeum, vagy arról van szó, hogy a Magyar Hangnak látványosan nekifeszülő, a közérdekű adatigénylésre választ nem adó Schmidt Mária éppen most dob el egy gumicsontot, a kormány pedig lelkesen ráharap.
Egész pályás védekezésbe szorul a Fidesz, aminek leglátványosabb bizonyítéka, hogy a falvak lakóit is célba vette Orbán Viktor a 2026-os kampányt felvezető kommunikációjában. Pénzt adnak a kocsmáknak, az idős falusiaknak, de a Fidesz évtizedes vidékpolitikájának haszonélvezői korántsem a falvak, hanem azok a földbirtokosok, akiket az „állami földrablás” során helyzetbe hoztak a helyi gazdálkodókkal szemben.
Az ítéletet már meghozta a kormány a szabad média és a civilek felett, a büntetés lehetőségét megadó törvény elfogadása a Fidesz tavaszi terve.
Miért van szükség időről időre egy tragédiára ahhoz, hogy a párkapcsolati erőszak ügyét komolyan vegye a politika, a társadalom? Az előzmények alapján a bántalmazott japán nő minapi halálát követő megrázkódtatás után sem várható érdemi változás.
A ChatGPT-t a kanyarban előző DeepSeek, a tényekkel mit sem törődő magyar miniszterelnök, a döglött lovon ülő pártja és a magyar valóságot a mobiltelefonok számából leszűrő házi elemzői lapunk friss számában. Ez a Fülszöveg, az e heti HVG ajánlója.
Szüksége van a Fidesz-tábornak a jó hírekre a háborús propaganda közepette, alighanem ezért készíttetett a kormány reklámfilmet a Covid sikeres legyőzéséről. Pedig életek múltak azon, hogy mint mindent, a járványhelyzetet is politikai harcként kezelték, és az EU, valamint az ellenzék megbélyegzésére használták fel. Öt év távolából ismét belpolitikai vita tárgya lett, ami 2020-ban és 2021-ben történt.
A Gyurcsány-kormány hazakiárusítási kísérleteként kommunikálta a Fidesz annak idején a sukorói kaszinóváros-projektet, pedig az a kanyarban sem volt ahhoz képest, amit Orbánék – az arab magánberuházó kedvében járva – a Rákosrendezőre megálmodott Mini-Dubaj kapcsán terveznek.
Rogán többszörösen is bizonyította, hogy nem két urat szolgál. Hűségesen kezeli, gyarapítja a rábízott vagyont, s közben olyan imádattal hódol a mammonnak, hogy nemcsak a saját, hanem a főnöke pénzét is fialtatja. Vélemény.
Nem az állam, a közjó, hanem a kormány szolgálata lett az egyik legfőbb elvárás a közszférában – olvasható ki az utóbbi időkben megszaporodott, politikai indíttatású elbocsátásokból.
Az uniós összehasonlító adatok alapján 2024-ben minden okuk megvolt a magyaroknak a búslakodásra. A HVG megbízásából készült Medián-felmérésből mégis derűsebb kép rajzolódik arról, hogy mit gondolnak a magyarok önmaguk és az ország helyzetéről.
„Többször megkérdeztem, hogy nem félnek-e. Mindig mosolyogva válaszoltak, hogy már megszokták a helyzetet. Én ilyenkor nagyon rosszul éreztem magam” – mondta a HVG-nek Stark Tamás történész, az Ungváron most lezárult konferencia magyar szervezője. Miért tartanak a deportálástól az ukrán történészek? Hogyan ítélik meg ma a németeket kiűző szovjet katonákat? És a holokausztban játszott ukrán szerepet? Interjú.