Elfelejtett megérkezni a politikai uborkaszezon, a bel- és a külpolitikai is pezseg. Itthon megemelték saját fizetésüket a politikusok, az LMP elkezdte felzabálni önmagát, külföldön pedig Trump ámokfut. Ez a hvg.hu közéleti podcastja.
Voltak pozitív elemek is az ellenzék választási kampányában, ám a megmérettetés túl korán jött Heiko Kretschmer szerint. Az MSZP német kampánystratégája állítja: kellett volna még két év, hogy a Fidesztől független narratívát sikerre vigyék. Az eredmény ugyan katasztrofális lett, de Budapesten a baloldal képes volt fordítani. Innen kell indítani a visszavágást, és 2019-re le kell tisztázni a stratégiát. Mert Kretschmer szerint jövő ősszel már Orbán Viktor 2022-es kormányfő-jelölti kihívóját kell a főpolgármesteri székbe juttatni. Megszereztük a levelet, amelyben 9 tételt sorolt fel az ellenzéki siker esélyéről.
Négy gyors tézissel készültünk a világbajnokág után. Meg egy ráadással. Nyert a legjobb csapat, vesztettek az egyéni képességekre építő válogatottak. A bírónak a tekintélye megkopott a videóval szemben, Putyin viszont megkapta imázsjavító versenyét. És bizony még most sem úsztuk meg politika nélkül.
A menekültkérdésben az unió évek óta képtelen egységes fellépésre. Ennek okait elemezte az e heti uniós csúcs alkalmából a hvg.hu közéleti podcastja, amely végigvette, mi hiányzik, illetve kellene ahhoz, hogy az EU végre hatékonyan kezelhesse a migráció problémáit.
Ha elmarad a kormányváltás, vagy nem áll be teljes fordulat a Fidesz politikájában, akkor a következő két év során a CEU az osztrák fővárosba teszi át központját – információnk szerint még tavaly ősszel így döntött az amerikai–magyar egyetem vezetősége. Az intézmény továbbra is azt hangsúlyozza: nem vonul ki Budapestről, nem futamodik meg. Felemás maradásával épp Orbán Viktort hozhatja kellemetlen helyzetbe.
Két évtizede köszönt le kancellárként Helmut Kohl, azóta határozza meg a német jobboldalt Angela Merkel. Most az ő két évtizedes dominanciája is a végéhez közeleg. Ha egyszer eljön az idő, Merkel önként akart távozni a hatalomból, ám a jelek szerint ő is kényszer hatása alatt fog. Az utódlási harc már zajlik, és egyre irracionálisabb eszközöket használnak egymással szemben a felek.
Illiberális és unortodox vezetők diktálnak hirtelen a nyugati szövetségi rendszeren belül is. Orbán Viktor menő meghívók sorát kaphatja hamarosan, ám kérdéses, mennyire örülhet. A nehézkes és kiszámítható nyugati államok elestével épp azon fővárosokban diadalmaskodhat az önzés politikája, ahol nem csak a menekülteket akarják visszautasítani, de a magyarok érdekeit is. A heti belpolitikai elemzésünk igencsak globálisra sikerült.
A Heti Válasz megszűnésével eltűnt a nyomtatott sajtó a konzervatív jobboldalon, ahol megengedhető volt a kritikai hang is. De kinek a felelőssége mindez? Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Lehet-e több a választási eredménynél az utána levő gyűjtés eredménye? Vélemény.
Nekem édes mindegy, hogy egy magyar publicista meg akar félemlíteni – mondja Maria Noichl, az Európai Parlament képviselője a minapi Bayer Zsolt-cikkre reagálva. Szerinte az írás ugyanakkor alátámasztja azokat a súlyos problémákat, amelyeket a nőjogi és esélyegyenlőségi bizottság jelentéstevőjeként Magyarországon feltárt. Az SPD politikusa elmesélte, az Orbán-kormány részéről mi az, amit a konzervatív Bajorország képviselőjeként sem képes megérteni, és miért akadt el a szava is itteni látogatása során.
A miniszterelnök egymást követő harmadik alkalommal nyert kétharmaddal, negyedik kormányfői ciklusát kezdi, kevés kihívás maradt számára itthon. Mert nagyot álmodni és megcélozta Európát. Orbán szeret a zavarosban halászni és Európában most zavarodottság uralkodik, így lehet keresnivalója. Nem véletlenül cserélte az illiberalizmust kereszténydemokráciára. A hvg.hu közéleti podcastjában arról beszélgettünk, meddig juthat.
Orbán Viktor négy évre esküdött fel kormányfőnek csütörtökön, majd azonnal elkezdett tizenkét évre tervezni. Aki Magyarországnak más jövőt akar, mint amit a kormányfő elképzel, és a kétharmad birtokában végre is hajt, annak Orbán beszéde rémisztőbb nem is lehetett volna. Részletekkel ugyan továbbra sem szolgált a Fidesz elnöke, de átcímkézte rendszerét, hogy jobban eladhassa azt a régióban és az egész Európai Unióban. Összeszedtük az Orbán-beszéd öt plusz egy legfontosabb tanulságát.
A magyar politika ünnepei rendre üresek, lelketlenek, mert nem együtt éljük meg a nagy alkalmakat, hanem megosztottan, ahogy a hétköznapokat is. Az Országgyűlés mai alakuló ülése mégis megengedi, hogy egy pillanatra a történelmi dimenziót is meglássuk a szokásos politikai harc mögött. Épp két évtizede, hogy Orbán Viktor dominálja az ország közügyeit, és hatalma csak erősebb lesz ezzel a ciklussal.
Megalakult a negyedik Orbán-kormány, a kormányközeli médiatermékek révén már idejekorán ismerni lehetett a neveket, amelyeket pénteken hirdettek ki. Vannak nagy távozók és meglepő érkezők a felálló kabinetben. Ez a hvg.hu közéleti podcastja.
Egy kis háttérhatalomra a jelek szerint szüksége volna a kormányellenes tüntetés szervezőinek, mert egyedül nem nagyon találják, merre is volna az előre. A demonstráció kezdeményezői most is szólni akartak az emberekhez, de nem futotta sokkal többre, mint hogy a tömeg nagyságát ünnepeljék. Márki-Zay Péter volt az, aki másodjára már kihasználta a színpadot, hogy maga fogjon az ellenzék építésébe.
A Fidesz tarolásának oka olyan tudatos szervezetépítés, információgyűjtés és mozgósítás, ami még a Fidesz erőforrásfölényét tekintve is teljesítmény – mondja a választásokat elemezve Filippov Gábor. A politológus szerint az ellenzék nem csaphatja be magát azzal, hogy csak a vidéken vesztette el a meccset, és fontos tanulság, hogy a politika feladatát nem fogja elintézni sem a sajtó, sem a civilek, sem a választók – kegyvesztett oligarchák pedig végképp nem.
Orbán Viktor lemondott a centrális erőtérről, amikor a választási kampányban kétosztatúvá tette a politikát: vagy ő, vagy Soros. A lehengerlő kétharmad után az ellenzéki szavazók találták meg egymást minden korábbi ideológiai határon túl. A szombat esti tömeg rossz hír a Fidesznek, és talán még rosszabb az ökölharcba süllyedő ellenzéknek. A helyzetet az sem könnyíti, hogy a tüntetés szervezői irreális célt tűztek ki maguk elé.
Pár száz fős tüntetést tartanak a bezárt Magyar Nemzet újságírói, olvasóik és drukkereik.
Vona Gábor visszalépése felületesen szemlélve is érthető és következetes döntés, és mivel nem csak a párt vezetéséről mondott le, de a biztos egzisztenciát jelentő képviselőségből sem kér, a gesztusban van valami szokatlanul tisztességes. Ha viszont hosszabban is átgondoljuk a történteket, a lépés leginkább logikus.
