Már a műsor hírére sokan felpisszentek: az RTL kormányellenes törekvése lehet, hogy a külföldre költöző magyarokról készít sorozatot. Az első részben a direkt politikát nem találtuk, nagyon sok elgondolkodtató jelenetet viszont igen.
Mindenki fusson, amerre lát, a francia állam a hivatalos papírjain már nem bontja férfire és nőre a szülőket! Ez pedig – a felháborodás mértékét látva – leginkább a magyarok érzéseit sérti. Pedig ha átgondoljuk, nem történik más, mint hogy más országok elfogadják azt valóságnak, ami a valóságban létezik.
Mi értelme a vagyonnyilatkozatoknak? És ha már létezik ez az intézmény, hogyan kezeljük őket? Erről, valamint a magyar korrupciós természetrajzról szól a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A német IG Metall szakszervezet építkezésbe kezdett Magyarországon, és a Vasassal közösen irodát hozott létre Győrött és Kecskeméten. A kétmilliónál több munkavállalót tömörítő szervezet azért küzd, hogy az autógyártásban határokon átívelően nőjenek a juttatások. Wolfgang Lemb hangsúlyozza, hogy nem a német és kelet-európai telephelyek egymás elleni versenyéről van szó, hanem a munkavállalók közötti szolidaritásról. Azt tapasztalják, hogy a nagy német cégek "nem fájlalnák", ha nem lennének jelen Magyarországon.
Dühös fiatalok vannak az utcán, ami újdonság. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
A nemzetközi porondon és Magyarországon is az erőpolitizálás ideje jött el. A konfliktusokat nem megoldani, hanem élezni próbálják mindenütt. Ezt a gyúanyagot pedig még veszélyesebbé teszi a globális gazdaság bizonytalansága.
Nemcsak a jelentést, de egy amszterdami közmunkaprogramot is Judith Sargentiniről neveztek el. A holland politikus jövőre távozik az Európai Parlamentből, és egy időre visszavonul. A HVG karácsonyi számában megjelent portréban arról mesélt, mi motiválta a politikában, mire büszke, és milyen volt Orbán Viktorral találkozni. Az alábbi interjút nem sokkal Mikulás után vettük fel.
A tények szisztematikus meghamisításával politikai érdekeket kiszolgáló magyarországi kormánysajtó a nemzetközi populistákkal együtt csapott le a Spiegel botrányára. Csak azt felejtik elmagyarázni, mi történt Hamburgban. És hogy miért nem a saját házuk udvarán sepernek.
Szubjektív lapajánló.
A tíz évvel ezelőtti utcai zavargások és az azokra adott, sokszor túlzó rendőri fellépés óta az ember az elmúlt években megszokta, hogy a magyar rendőrség már kiemelkedő színvonalon képes ellenzéki tüntetéseket biztosítani, és mederben tartani. Szerdán ennek azonban nyoma sem volt. És a gond nem az, hogy késő éjjel az eddiginél keményebben lépett fel egy erőszakra kész keménymaggal szemben, hanem hogy az oda vezető úton többször is magára hagyta a tömeget. Látták a Fidesz székházánál, hogy vannak erőszakra hajlandó demonstrálók, majd ezek szabadon vonulhattak át a fél városon.
Rendhagyó darab premierjét tartották szerda este Bécsben: Orbán Viktor és Matteo Salvini beszédeit olvasták fel színésznők a Burgtheater egyik játszóhelyén. A közönségben pedig ott ült a volt osztrák államfő mellett Orbán egyik európai kritikusa, Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter. Az előadáson a hvg.hu is jelen volt, és interjút készített az ötletgazdával, az egyik színésznővel és a híres vendéggel.
Az állampolgár több lehetőséget kap a hivatalokkal szembeni vitás ügyeiben, az állam pedig önmagát optimalizáló közigazgatással gazdagodik – így érvel az új bírósági rendszer kiépítése mellett Trócsányi László igazságügyi miniszter. Hallgatni sem bírja a politikai sejtetéseket, jövőre pedig felülvizsgálja a rendes bíróságok működését is.
Kereken száz éve, 1918. november 12-én alakult meg az első osztrák köztársaság, amelyet Bécsben ennek megfelelő pompával ünnepelnek meg. A megemlékezések állami fővédnöke Heinz Fischer korábbi köztársasági elnök a HVG-nek arról beszélt, mit jelent számára az osztrák identitás, hova tűnt Sigmund Freud fantomfájdalma a birodalom iránt, és mit köti össze a monarchia széthullása óta Magyarországot és Ausztriát. A 80 éves, szociáldemokrata Fischer szerint az 1918-as sebek nyomtalanul eltűntek, és politikai pályájának egyik legérzelmesebb pillanatát a budapesti Operaházban élte át.
Miért képtelen megbocsátani a magyar széljobb Ady Endrének? A nagy költő publicisztikáiból egyértelműen kiderül, mi is a baja egyeseknek – bizonyította be a hvg.hu soron következő podcast-adásában Király Levente, a Corvina kiadó főszerkesztője, aki Ady cikkeiből és Hofi előadásaiból állított össze a mai napig aktuális könyveket.
Az öncenzúrához tudni kéne, milyen műveket vár el a hatalom, mihez kell igazodni – mondja Király Levente, aki a Corvina főszerkesztője és maga is költő. Szerinte egyelőre csak a rombolás látszik, építkezni lényegesen nehezebb is lenne. Király ugyanakkor figyelmezteti a kánont bütykölőket, hogy a mostaninál sokkal nagyobb erővel és kíméletlenséggel vitt kommunista kultúrpolitika is hatástalan maradt az olvasók ítéletével szemben. Az Ady Endre publicisztikáit kötetbe rendező szakemberrel a nagy költő síron túli támadásairól is beszéltünk.
Nem folytatok személyes hadjáratot Orbán Viktorral, és vele jó a személyes kapcsolatom – nyilatkozta a hvg.hu kérdésére Emmanuel Macron. A francia államfő azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy a magyarországi jogállamiság helyzetét aggasztónak tartja. Szerinte a 7-es cikkely szerinti eljárás alkalmas a vitás kérdések rendezésére. Macron a visegrádi országok négy szerkesztőségének válaszolt, és az egész régiónak üzeni: "egy olyan Európa, ami nem halad, halálra van ítélve".
Novemberben eldől a CEU sorsa. Ha a magyar kormány nem írja alá az egyetem maradását garantáló megállapodást, akkor az amerikai diplomát adó képzéseik egy év múlva már Bécsben indulnak. Michael Ignatieff a döntés bejelentése után a hvg.hu-nak exkluzív interjút adott a CEU lehetséges költözéséről, az ő személyes motivációjáról, és az elmúlt másfél év mérlegéről.
Orbán Viktor sorsdöntő harcot lát Magyarországon és a világban, így logikus volt, hogy a rend fegyveres őre megjelenjen a kormányzati kommunikáció eszköztárában is. Az erő kultusza pedig előhívta azokat, akik a honvédelmi nevelésben látják az egészséges nemzettudat garanciáját. Aki volt úttörő, annak sok minden fájóan ismerős lehet.
A tényeket nem ismerni, hanem érezni kell – így tartják azok a populista, nacionalista erők, amelyek Európa-szerte a jövő májusi EP-választásokra készülnek. Ha a nyilvánosságot uralni tudják a témáikkal, akkor nyert ügyük van, ehhez azonban saját kommunikációs csatornák kiépítésére van szükségük. Az elmúlt hetekben öt másik európai szerkesztőséggel együtt a HVG is igyekezett utánajárni, hogyan igyekszik felülírni a valóságot az illiberális média. Mint kiderült, ezt a betegséget Magyarországon kívül is ismerik, legfeljebb itthon lényegesen előrehaladottabb stádiumban jár.
