És miért nem szürkemarha húsát főzik a nem kevésbé kultikus magyar gulyásba? Két hússzerető étteremtulajdonossal, Hlatky-Schlichter Huberttel és Riccardo Giraudival beszélgettünk arról, hogyan próbálják megismertetni a magyarokkal a minőségi marhát.
Több százezer magyar hagyta el az országot 2010 óta. Ha valami igazán tragikus a hazai gazdaság szempontjából, ez az. A kormány válaszlépései még ennél is tragikusabbra sikerültek.
Az uniós támogatások feltételhez kötését talán még megúszhatja Magyarország, ám az agrártámogatások csökkentését aligha. Megnéztük, hogyan áll a 2020 utáni uniós büdzsé tervezése, és hol kell résen lennie a feleknek.
2010 után életmentő segítség volt a magyar gazdaságnak a több ezermilliárd forint EU-forrás, ám a pénzből a magyar társadalom sokkal kevesebbet profitált, mint amennyit lehetett volna. A pénz elosztását a kapkodás és az intézményesített korrupció jellemezte.
Kis migránsozás és sok-sok ígéret, amelyeket a kormány mostani irányvonalával lehet elérni – a magyar gazdaságpolitika irányítói az MKIK évnyitóján vázolták fel gazdasági elképzeléseiket. Nyugdíjemelés, a Tungsram, az Ikarus és a Medicor felvirágoztatása és teljes foglalkoztatottság is van a tervek között.
A világ több mint húsz országába szállítják azokat a csokifigurákat, amelyeket a Nestlé diósgyőri gyárában készítenek. Megnéztük, hogyan születik a folyékony csokoládéból nyuszi, tojás, netán Oscar-szobor.
Egy nagy hatalmú producer bukása, egy kínai film berobbanása, az elmúlt évtizedet meghatározó sorozatok kifulladása jellemezte Hollywood elmúlt egy évét, ha csak a számokat nézzük. Ezekből az is jól látszik: az Oscar-jelölés nem jelent kasszasikert.
Iskolatárs, falubeli, vő és csapattárs is felbukkan az Orbán-kormány gazdasági holdudvarában, ahol nagyon nagyot lehet nyerni, de annál is nagyobbat lehet bukni.
Ezermilliárd euró a tét az EU 2020 utáni költségvetéséről szóló, most kezdődő brüsszeli tárgyaláson. Az alkudozás a tagországok vezetőiből kihozza a pénzért küzdő vadállatot, a magyar miniszterelnök ehhez képest úgy tesz, mintha nem is lenne szó a Magyarország számára fontos kérdésről.
A családi gazdaságok erősítését tűzte ki célul a kormányzat 2010-ben. Nyolc évvel később tény: vannak családok, amelyek valóban megerősödtek az elmúlt időszak intézkedéseinek köszönhetően.
Amíg nem látsz benne konkurenciát, miért ne oszthatnád meg vele a tapasztalataidat? San Franciscóban, a világ legnagyobbra nőtt startupjának vállalkozókat segítő képzésén jártunk.
Az autógyártókat tárt karokkal fogadja a kormány, a szolgáltatóipari multicégek azonban már nem ilyen szerencsések. Az elmúlt nyolc évben a legváltozatosabb különadók és intézkedések nevét tanulhattuk meg, amelyek leginkább egy dolgot céloztak: ha már nem erősítik a magyar cégeket, legalább gyengítsék a multikat.
Szárnyal az export, köszönhetően az agyontámogatott multiknak. 250 milliárdból lettek munkahelyek, csak épp nem olyanok, amelyeké a jövő. A 4. ipari forradalomhoz inkább a nyilatkozatok szintjén kerültünk közelebb, miközben Lengyelország és Csehország ott van az élbolyban.
Kesztyűt kerestünk, és Európában egyedülálló kesztyűkészítő közösséget találtunk Pécsett. Nappabőrök és sztárfotók között néztük meg, hogyan készül el az a ruhadarab, amelynek a legyártásához kilenc ember kell, de egyre kevesebben vállalkoznak rá.
Lassan úgy tűnhet, a forint árfolyama soha többet nem mozdul ki abból a sávból, ahová az MNB beerőszakolta. De ki nyert és ki veszített a jegybankelnökké előlépett nemzetgazdasági miniszter pénzügyi stratégiájával?
Uniós pénzek és külföldi befektetések nélkül nem állna meg a lábán a magyar gazdaság, a kormány mindenesetre büszke lehet magára – beindította a kampányt a Miniszterelnökség miniszterhelyettese.
Bele kell nyugodnunk abba, hogy a legalacsonyabb fizetésűek között ragadunk az EU-ban? Így alakultak a bérek 2010 óta Magyarországon.
Nem csak a nyugdíjpénztárakba befizetett összegeknek mondhattunk búcsút az elmúlt években, de lassan a nyugdíjunknak is, bár Matolcsy György jegybankelnök ennek az ellenkezőjét állítja. Megvontuk a húsz éve indult magánnyugdíjípénztári rendszer és az azt megszüntető furcsa reform mérlegét.
Az államháztartás hiánya tavaly a GDP 5 százaléka volt. Az államadósság így is csökkent, bár az Eximbank külső forrásait is be kellene számítani.
Az EU helyett Kína? Megállunk a saját lábunkon? Utolérjük Ausztriát? A valóság kegyetlenül cáfolja a miniszterelnök álmait.
