Gyükeri Mercédesz
Gyükeri Mercédesz

Kis migránsozás és sok-sok ígéret, amelyeket a kormány mostani irányvonalával lehet elérni – a magyar gazdaságpolitika irányítói az MKIK évnyitóján vázolták fel gazdasági elképzeléseiket. Nyugdíjemelés, a Tungsram, az Ikarus és a Medicor felvirágoztatása és teljes foglalkoztatottság is van a tervek között.

Tündérmese
2010-ben a válság közepén lépett hivatalba a második Orbán-kormány, amely az azóta beindult fellendülésnek köszönhetően ma már sikerekről beszél, sőt, Matolcsy György Tündérmesét emlegetett. Cikksorozatunkban bemutatjuk, mennyiben járult hozzá a Fidesz-KDNP gazdaságpolitikája az elmúlt nyolc évben ehhez az eredményhez, mi van a dicshimnuszok mögött, és mire kell számítanunk a gazdaságban, ha a következő négy évben is Orbán Viktor marad a kormány élén.
Friss cikkek a témában

2022-re teljes foglalkoztatást ígért Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén. A konferencián az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájának minden alakítója (a miniszterelnökön kívül Parragh László, a kamara elnöke, Matolcsy György 2013-ig nemzetgazdasági miniszter, azóta jegybankelnök és a miniszteri poszton utóda, Varga Mihály) felszólalt, és leginkább azt erősítették: a kormány gazdaságpolitikáját kell folytatni a következő ciklusban is.

Aki tehát radikális váltásra – netán a világrekorder áfa csökkentésének bejelentésére – számított, annak csalódnia kellett. Leginkább az eddigi programok kiterjesztését, folytatását tervezik, Orbán Viktor szerint így:

  • 2020-ra teljesül az egymillió munkahely megteremtésére vonatkozó 2010-es ígéret, 2022-re teljes lesz a foglalkoztatás.
  • Minden évben növekedjen a minimálbér
  • Minden évben legyen nyugdíjemelés, és ha a növekedés 4 százalék fölötti, akkor nyugdíjprémiumra is számíthatnak az ellátottak.
  • Meg kell védeni a nők 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjazását
  • Minden évben csökkennek a munkáltatói adóterhek, a ciklus végére legyen ez a legalacsonyabb a régióban.
  • 2018-ban meghirdetik a Modern Falu Programot, amelynek központjában a lakhatási körülmények javítása áll.
  • Kiépítik az észak-déli közlekedési hálózatokat – a Budapest–Belgrád közötti vasút után ez a Budapest–Varsó, a Miskolc–Kassa, a Pécs és a horvát határ közötti autópályát, illetve a Budapest–Kolozsvár közötti sztrádát jelenti – de, „ha kell, szívesen veszünk részt a Kolozsvár–Bukarest-szakasz építésében is”.

©
Varga Mihály ígéretei sem voltak kevésbé hangzatosak:
  • Az EU-átlagot meghaladó növekedés 2018-2022 között
  • 2020-ra hiány nélküli költségvetés benyújtása (pénzforgalmi egyenleg nem negatív)
  • 2022-re 60 százalék alá kerül az államadósság
  • 2022-re csökkenjen régiós átlag alá a bérre rakódó közterhek aránya (ehhez a szociális hozzájárulási adó 11,5 százalékra csökkentése)
  • 2020-ra egymillió fővel nő a foglalkoztatottak száma 2010-hez képest – ez plusz 250-300 ezer munkahely
  • 2022-re a vállalati képzőhelyeken tanulók száma 53 ezerről 75 ezerre nő
  • 3-5 hazai cég magyar brandként megjelenítése a nemzetközi gazdasági vérkeringésben.

Mielőtt bárki azt rebesgetné, a Mol vagy az OTP repítéséről van-e szó, a miniszter egészen másról beszélt. Szerinte a buszgyártásban van ilyen lehetőség, ahol a meglévő 3-4 szereplő Ikarus márkanév alatt éleszthetné fel az ágazat valamikori hírnevét. Az újra állam közelébe kerülő Tungsramnál is hasonlót vizionált, akárcsak a korábbi Medicor tervezett újraélesztésével. Arról nem beszélt, az állam ebben mekkora és milyen szerepet kíván vállalni.

Igaz, úgy általában nem esett arról szó, hogy a további növekedésnek mi lenne az alapja – a konkrét tervekről is csak annyi, hogy nem várható választási költségvetés, mivel a hiányt mindenképpen az elvárt 3 százalék alatt akarja tartani a kormány. (Eközben egy másik rendezvényen tett javaslatot Novák Katalin a húsvéti Erzsébet-utalványra a nyugdíjasoknak.)

Azt, hogy a terveket mégis miből akarja realizálni a kormány, Orbán Viktor miniszterelnök tette világossá, de aligha okozott meglepetést hallgatóságának:

  • nem szabad elvenni a döntés szabadságát a kormánytól (értsd: ne akarjon az EU-ban senki közös adópolitikát)
  • nem szabad beengedni migránsokat, mert azok elveszik az állami ellátórendszerekre szánt pénzt.

A miniszterelnök az üzletemberekből álló hallgatósága előtt azért nem ment bele durva migránsozásba, sőt, még azt is mondta:

a migránsok nekünk nem ellenségeink – egy csomó szerencsétlen ember van köztük, háborúk és felelőtlen EU-politikusok áldozatai.

Egy számítást azért hozott, miszerint ha az EU elfogadja a tízezer menekült betelepítéséről szóló javaslatot, az – családtagokkal együtt – a magyar államnak 90 milliárd forintjába kerülne. Arról hallgatott, hogy az EU ehhez milyen támogatást nyújtana.

 

©

Persze a beáramló, ebben a hétéves ciklusban 12 ezer milliárd forintnyi uniós támogatásokkal kapcsolatban is úgy fogalmazott: az EU csak kompenzálja azt, hogy kimegy innen a haszon, vagyis úgy finanszírozzák magukat, hogy nekünk adnak pénzt. „Nekünk az a célunk, hogy mi is keressünk ezeken a pénzeken” - tette hozzá, mi pedig azon gondolkoztunk, vajon kit ért a „mi” alatt.

Amíg Orbán Viktor a jövőre koncentrált, a többi felszólaló jobbára az elmúlt nyolc évet értékelte. Matolcsy György persze azért jósolt egy kicsit: szerinte Magyarország mostani jó állapotát ki kell használni, és ha a változó világban jól vesszük a kanyarokat,

2030-ra megközelíthetjük az EU átlagos fejlettségi szintjét, 2050-re pedig az akkori osztrák szintet is elérhetjük.

(Néhány hónapja még 2030 volt a céldátum az osztrák szint elérésére.)

A jegybankelnök – akinél autentikusabb forrás aligha van az elmúlt nyolc év gazdaságpolitikájának elemzésére – mindenesetre elégedettnek tűnt helyzetértékelésében, amelyben 12 fordulatot vázolt fel, és 50 reformintézkedést említett, például a bankadót és az ágazati különadókat. Így:

a multikkal és a bankokkal fizettettük meg a demográfiai fordulatot és a családtámogatási rendszert.

A 2010 óta eltelt időszak gazdasági fordulatairól szóló előadását most nem is részleteznénk, inkább azokat a csapdahelyzeteket, amelyeket szerinte le kell győzni a következő időszakban a cél eléréséhez.

  • Demográfiai csapda: miközben Orbán Viktor fordulatról beszélt, a jegybankelnök szerint ezzel nem tudunk mit kezdeni.
  • A képzett munkaerő globális hiánya: a képzett magyar munkaerő 4 százaléka vándorolt el – közölte ezzel kapcsolatban Matolcsy.
  • A hazai alacsony hozzáadott érték
  • A dualitási csapda, vagyis az, hogy a nagy multicégek sokkal versenyképesebbek, mint a hazai kkv-k.
  • Finanszírozási csapda: ma a GDP és a nemzeti jövedelem között óriási, 4-5 százalékos a különbség, ami azt jelenti, hogy ekkora – nagyjából a beáramló uniós pénznek megfelelő – összeget visznek ki az itt termelő vállalatok.
  • Társadalmi csapdák.

Matolcsy itt mondott igazán nagyokat: kifejtette ugyanis, hogy meg kell változtatni a pénzről való gondolkodást. Ehhez pedig a Teng Hsziao-ping kínai reformer politikus mondatát állította szembe azzal a magyar közmondással, hogy a pénz nem boldogít.

„Meggazdagodni dicsőség!”

– fejtette ki a jegybankelnök, aki szerint fel kell értékelni a pénz, a tőke és a vállalkozási profit értékét a magyar társadalomban.

Parragh László pedig nagyjából minden tervhez támogatást ígért. És, szemben a többiekkel, akik az „elmúltnyolcévet” vagyis a 2002 utáni szocialista kormányzást – elsősorban annak felelőtlen, eladósodáshoz vezető gazdaságpolitikáját – vetették össze a 2010 utáni helyzettel, ő a mostani ellenzéknek is beszólt.

„Mi is kapunk politikai támadásokat. Például amikor egy köpönyegforgató polgármester arról beszél, hogyan tettük tönkre a magyar gazdaságot, miközben a kerületébe van bejelentve a mi vállalkozásunk, oda fizetünk adót – utalt, név említése nélkül Karácsony Gergely zuglói polgármesterre, baloldali miniszterelnök-jelöltre a kamara elnöke.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!