Rogán Antal, Borkai Zsolt és „lecsúszott újságírók” is szóba kerültek a bíróságon csütörtökön. Schadl György és R. Róbert nevetgéltek, Völner Pál pedig lemondóan legyintett az ötödrendű vádlott vallomásának ismertetésekor. Schadl A. Tamás vallomásának ismertetése után azt mondta: nem tudja, hogy "a kolléga hülye, vagy instruálták".
Két szurkolói zónát és egy minifesztivált is létrehozott az UEFA a szerdai budapesti Sevilla-Roma meccs előtt, a drukkerek pedig – ahogy azt már két éve Európa-bajnokságon szinte megszokhattuk – vonulni is fognak a Puskás Arénához. A rendőrség nagy erőkkel fogja biztosítani a helyszíneket, erre pedig azért is szükség lehet, mert az olasz sajtó szerint egy régi ellentét miatt lengyel drukkerek vadászhatnak Budapesten a spanyolokra.
Villamosmegálló a Mechwart liget és a Margit híd között? Vitézy Dávid szerint harminc éven belül ez elképzelhetetlen. De a kerületet vezetők szerint nem ez az egyetlen módszer arra, hogy jobb hely legyen a budai autópálya. Egy évvel az önkormányzati választások előtt nagy tervekről kezdett beszélni a II. kerület egy csütörtöki beszélgetésen, ahová a BKK volt vezetője is hivatalos volt.
R. Róbert 18 éve ismeri „Gyurit", viszonyuk közeli, naponta beszéltek – derült ki a Schadl-Völner-per harmadrendű vádlottjának meghallgatásán. R. Róbert bizalmi viszonyba került az ügy tizenharmadrendű vádlottjával is, de elmondása szerint nem verte át, a kamu emberrablás ügye szerinte egészen másképp történt, mint ahogy azt a vád állítja. Völner Pált viszont R. azt mondta, nem ismeri.
R. Róbert, az ügy harmadrendű vádlottja kerül a fókuszba a Schadl-Völner korrupciós ügy csütörtöki tárgyalásán.
Míg a BL-ben kétmilliárd eurót oszt szét az UEFA, az Európa-liga és a Konferencia-liga összdíjazása együtt sem közelíti meg még a felét sem ennek az összegnek.
Völner Pál volt igazságügyi államtitkár kedden a bíróság előtt saját korábbi életvitelével próbálta alátámasztani, hogy képtelenség az a vád, hogy ő pénzt fogadott volna el Schadl Györgytől. Varga Juditot viszont továbbra is beidéztetné, hiszen szerinte a miniszter tudná igazolni az ő ártatlanságát.
Az Igazságügyi Minisztérium egykori államtitkárának azért kell felelnie, mert a vád szerint Schadl György több tízmillió forinttal vesztegette meg, hogy olyan végrehajtókat nevezzenek ki, akik neki korábban már fizettek végrehajtói praxisukért.
Már nem csak a Juventussal kell számolni az európai kupákban: Olaszországban focielitváltás folyik, az északi nagyok mellett pedig megjelentek a déli trónkövetelők is. A siker receptje azonban nem egyértelmű – ahogy az sem, hogy tartós tud-e maradni Olaszországban ez a színvonal.
Helyeslőn bólintott a kormánynak és az egyházi vezetőknek Ferenc pápa, majd keményen kiosztotta a sorok között mindannyiukat. A pápa háromnapos látogatásának végén már látszik, miért jött Ferenc vissza Magyarországra: temetni a társadalmi árkokat és irányt mutatni a fiatalságnak.
„Az ember nem attól lesz nagy, hogy felemelkedik, hanem attól, hogy másokhoz leereszkedik” – jelentette ki a pápa 11 ezer magyar fiatal előtt.
Több mint kétórás vita után úgy döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy nem fizetnek ki 25 milliárd forintot az államnak. A fideszes képviselők sem szavaztak nemmel, hanem tartózkodtak.
Nem tudni, mennyibe fog kerülni a katolikus egyházfő háromnapos budapesti látogatása, de kedden kiderült, hogy a delegáció teljes költségét az állam fizeti. A pápalátogatást szervező operatív törzs nem szeretne politikai áthallásokat, várják Bayer Zsolt híveit és az ellenzéki tüntetőket is.
Karácsony Gergelyék rést találhattak a pajzson: folyószámlahitelből működik a főváros, vagyis a kormánynak nincs honnan inkasszóznia azt a 25 milliárd forintot, aminek a befizetését a főpolgármester szerdán megtagadta. A kormány azonban ezer módon csuklóztathatja a fővárost, hiába perelné az be – akár Budaörssel közösen – a Pénzügyminisztériumot.
Karácsony Gergely túlélőtervet kért gazdasági kabinetjétől, akik értesüléseink szerint olyan tervet raktak össze, amellyel visszatartanák egy ötvenmilliárdos tétel befizetését az államkasszába. Azonban a szolidaritási adót nem az önkormányzatok fizetik, hanem az állam vonja le a nekik szánt támogatásokból – vagyis jószerivel lehetetlen nem befizetni azt.
Izrael cigányai – így jellemezte saját népcsoportját egy beduin fiú. 32 falujuk közül az állam csupán kilencet ismer el, a kormány pedig furcsa módon pont azzal segít nekik, amivel az őket a társadalomból kitoló ultraortodoxokon is: hogy nem piszkálja a civil szférát. Riportunk Izraelből.
Túlélőtervet készít a főváros, most nyárra vizionálnak lehetséges csődöt. Állításuk szerint a kormány meghallgatja őket – kapnak kávét és vizet is – viszont ezen túl nem csinál semmit, csupán tartja a markát a szolidaritási- és iparűzési adókért, így egyedül készülnek a túlélésre.
A kormányközeli nyilvánosságban az Amerika-ellenes hangokat egyelőre nem csavarták lejjebb, de maga a kormány még nem szólalt meg azok után, hogy az Egyesült Államok szankciós listára vett egy részben magyar állami tulajdonú orosz bankot és a vezetőit.
Vérdíjat és elhallgattatást emleget a bulvársajtó, miután egy tavaly októberben drogfogyasztáson kapott énekesnő feldobta a rendőrségnek dílereit. Magyarország azonban nem Mexikó: szinte kizárt, hogy bárki megtámadjon egy országosan ismert embert. Ha viszont meg is próbálná, az énekesnőnek is vannak eszközei vele szemben.
Dollármilliókat költenek innovációra, oktatásra, a helyi kreatív tőkére – volna miért példát venni Izraelről, a rendszer viszont korántsem hibátlan. A helyi cégek túlságosan a nyugati piacra koncentrálnak, Netanjahu igazságügyi reformja elrettenti a külföldi tőkét, az izraeli cégek pedig költözésen gondolkodnak. Hogy épül fel és milyen problémákkal küzd a startup-társadalom? Utánajártunk.
