Kényes egyensúlyozásba kezdett a damaszkuszi vezetés a Nyugat és Oroszország között, miközben odahaza elriasztja a kisebbségeket, és haveri gazdaságot épít.
Miközben a világ az ukrajnai és a gázai háborúra figyel, Szudánt a legsúlyosabb humanitárius válság sújtja, a népirtás bevett stratégiává vált. A szervezett hadseregként működő Gyorsreagálású Erők modern fegyverekkel mészárolja a nem arab, fekete bőrű lakosságot Dárfúrban a két és fél éve tartó polgárháború legújabb borzalmaiban.
Az országok eltökéltségének gyengülése tapasztalható az idei klímacsúcs előtt. Holott a brazíliai Belémben tartandó összejövetel a hajrá startját jelenti a még nagyobb időjárási katasztrófák elkerüléséért vívott harcban.
A párizsi Louvre-ban őrzött felbecsülhetetlen értékű ékszereket valószínűleg a bennük lévő drágakövekért rabolták el, ami beleillene az utóbbi évtized múzeumi betöréseinek trendjébe. A lopás gyanúsítottjai közül többet elfogtak, páran részleges beismerő vallomást tettek, a kincsek azonban még nem kerültek elő.
Aligha lehetett volna jelképesebb helyszínt találni az idei éghajlati csúcskonferenciára, mint a brazíliai Belém. A trópusi éghajlati övben fekvő Belém egész évben forró és esős város, nyitott csatornákkal, a házak 40 százaléka nincs bekötve a szennyvízhálózatba.
Az izraeli kormány floridai születésű stratégiai minisztere, Ron Dermer régóta Benjamin Netanjahu miniszterelnök tótumfaktuma és Donald Trump csodálója.
A számos szenvedélynek és hobbinak hódoló, ingatlanmágnásként vagyonos Anutin Charnvirakul okos politikusként lecsapott a lehetőségre, hogy miniszterelnök lehet, és a poszton hosszabb távra tervez.
Ötszázmilliárd dolláros bevételük lehet a foglyokkal dolgoztató, online csalással foglalkozó csoportoknak. A mianmari, kambodzsai és laoszi táborokat főként kínai bűnszervezetek üzemeltetik. Miközben a rendőrség nagy erőkkel küzd a drog ellen, a neten rászedett embereket csak balekoknak nézik. Pedig az iparág lassan túlnő az illegális drogpiacon.
A túléléséért küzd az iráni rezsim, amely egyszerre néz szembe fokozódó nemzetközi elszigeteltséggel, belső megosztottsággal, elégedetlenséggel és gazdasági válsággal.
Ez több okból is most történt meg. A gázai harcok beszüntetése és az izraeli túszok elengedése reményt teremt arra, hogy Donald Trump amerikai elnök és arab partnerei elkötelezettek maradnak a béketerv folytatására, ez a feltétele annak is, hogy az újjáépítéshez befektetőket találjanak. Ha a tervek szerint valósul meg a békefolyamat, amelyről hétfőn megállapodás született, az nagy győzelem Benjamin Netanjahu számára.
Izrael után a Hamász is jelezte, hogy kiindulási alapnak elfogadja Donald Trump amerikai elnök béketervét, így esély nyílt a túszmegállapodásra és a konfliktus rendezésére. De a két fél számos kulcskérdésben nem ért egyet.
Soha nem került ilyen közelségbe a két éve folyó gázai háború lezárása, hiszen Izrael után péntek éjszaka a Hamász is elfogadta Donald Trump amerikai elnök rendezési javaslatát, és egy-két napon belül újraindulnak a tárgyalások. Csakhogy a palesztin szervezet alapvető kérdésekre nem reagált, és lehet, hogy csak időt akar nyerni.
Nagy összegű átigazolásokkal és fizetésekkel hívta fel magára a figyelmet a török Süper Lig, de a topcsapatok nyakig ülnek az adósságban. A hatalom, önös érdekből, félrenéz, a klubok ezt ellenzéki érzelmű szurkolóik megfékezésével hálálják meg.
A negyedik ipari forradalom technológiái közül a mesterséges intelligencia és a dolgok internete vált különösen hangsúlyossá az okosgyárak további fejlődésében.
Mi lesz a porig rombolt Gázai övezet jövője, a földönfutóvá vált 2,2 milliós lakosság sorsa, és ki irányítja majd a területet most, hogy Donald Trump és Benjamin Netanjahu megegyeztek a béketervről? Meddig lesz türelmes a kiszámíthatatlan amerikai elnök az izraeli kormányfővel? Milyen ellenfelei vannak Izraelnek a Donald Trump mögött álló mozgalomban? És milyen egyéb tényezők veszélyeztetik a szoros amerikai–izraeli viszonyt?
Háborús bűnökkel vádolják a magát messiásnak tartó kegyetlen ugandai gerillavezért, Joseph Konyt, aki még mindig szabadlábon van.
A gázai háború éket ver az EU, illetve az unió több tagországa és Izrael közé. Bár a kulturális és gazdasági fenyegetések egyelőre korlátozottak, a politikai következmények jelentősek lehetnek.
Az emberek képzése és az adatok gyűjtése nélkülözhetetlen az okosgyártáshoz – hangsúlyozza Kovács László és Katona László, a BME Ipar 4.0 Technológiai Központjának két szakértője.
Egyre több nyugati ország sorakozik fel az önálló palesztin állam mellett, de annak elismerése legalábbis ellentmondásos – nem csak azért, mert a több mint 90 százalékban lerombolt Gázai övezet semmiféle államra nem hasonlít, Ciszjordánia jó négyötödét pedig az izraeli hadsereg ellenőrzi. Jöhet a „hebroni emirátus”?
Izrael a Hamász elleni katari támadással egyértelművé tette, nem enged a szervezet teljes megsemmisítésének céljából. De ezzel kényes helyzetbe hozta az öbölbeli arab szövetségeseinek biztonságot ígérő USA-t, Donald Trump nem is volt boldog az akciótól.
