Fél év alatt sem sikerült legyűrnie Izraelnek a biztonságát veszélyeztető Hamászt, de pusztító háborúja miatt szinte magára maradt a világban. Közben egyre mélyül a belső megosztottság, és a zsidó állam jövője bizonytalanabb, mint valaha.
Az orosz védelmi minisztérium alá rendelt Wagner-zsoldoscsoport Afrikában Moszkva meghosszabbított kezeként üzletel katonai diktátorokkal. Az átszervezett és átnevezett alakulat a korábbinál hatékonyabb. Feladatot kaphatnak Csádban is, ahová magyar katonákat is várnak.
A segélyautókat ért újabb halálos izraeli katonai támadás a szállítmányok célba juttatásának teljes ellehetetlenüléséhez és általános éhínséghez vezethet a Gázai övezetben. Fordulópontot jelent az amerikai politikában, hogy Joe Biden amerikai elnök ultimátumot intézett Benjamin Netanjahu izraeli kormányfőhöz. Nemzetközi segélyszervezetek a gázaiak szándékos kiéheztetésével vádolják az egyre jobban elszigetelődött Izraelt, amely viszont a Hamászt teszi felelőssé a humanitárius katasztrófáért.
A klímaváltozás miatt hat évtizedes mélypontra zuhant a globális bortermelés, de csökken a kereslet is. Közben Kína bejelentkezett a nemzetközi piacra.
Ezermilliárd dollárból épül a szaúdi sivatagban a világ legnagyobb beruházásának nevezett NEOM és benne a jövő városának titulált The Line. A földmunkák javában folynak, a képzelet szárnyal, de sokan megkérdőjelezik a projekt értelmét.
A hagyományos konzervatív elittel szemben a kívülálló fundamentalisták sikerét hozta az iráni parlamenti választás. De a teokratikus rezsim legitimációja tovább gyengült, a nők jogainak korlátozása erősödik.
Hiába állít tilalmakat és fogalmaz meg bírálatokat Izraelnek az USA, a támogatását nem csökkenti. A ramadán hozhat némi enyhülést a gázai háborúban, amely azonban kiszámíthatatlan új szakaszhoz ért.
Felpörögtek az egyesülések az amerikai palaolajszektorban. Az USA csúcsot dönt a termeléssel, ám ez nem jelent alacsonyabb árakat.
Képes lesz-e Indonézia megőrizni a bámulatos gazdasági fejlődést és a demokráciát? Ez a tétje annak, hogy vitatott múltú egykori tábornok léphet a rendkívül népszerű leköszönő elnök, Joko Widodo helyébe.
A Hamász utolsó „bástyája”, Rafah elleni izraeli szárazföldi támadással a háború eddiginél is véresebb szakasza következhet. A Netanjahu-kormány szélsőjobboldala zsidó kolóniák építését tervezi a Gázai övezetben.
Kevesen látták vagy ismerik Abdul Malik al-Hutit, aki a Vörös-tenger vidékén a tengeri kereskedelmet fenyegető milíciává építette fel a családnevét viselő síita mozgalmat.
Könnyű út vezet a rács mögül a kormányfői székbe és fordítva Pakisztánban, ahol a hadsereg játssza a forgalomirányító szerepét. Negyedszer kerülhet hatalomra a miniszterelnökségei után már két börtönbüntetést letöltött Navaz Sarif, akit óriási kihívások várnak.
Egyre nyilvánvalóbbak az izraeli háborús kabineten belüli ellentétek a gázai háború céljait illetően, ami még esélytelenebbé teszi az átfogó rendezést.
A szomszéd országokra lövő Irán célja az elrettentés, ami azonban a sebezhetőségére is rávilágít. A gázai háború egyre inkább hergeli a perzsa állam közel-keleti klienshálózatát, növelve a konfliktus kiszélesedésének veszélyét.
A szavazatok 73 százalékával nyerte az elnökválasztást a 25 magyarországnyi Kongói Demokratikus Köztársaságban Félix Tshisekedi, független megfigyelők azonban sok súlyos szabálytalanságról számoltak be.
Izrael és a Hamász háborújának egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a Gázai övezet sorsa. Mennyire marad lakható és élhető, és ki fogja kormányozni, ami persze azt az ugyancsak alapvető kérdést is felveti, hogy mi lesz a Hamász sorsa. Háborús pillanatfelvételünk az alábbiakban.
Egy új osztályú, rekordméretű tengeri luxushajó első útja is jelzi az óceánjárós nyaralások töretlen népszerűségét. Az ágazat tavaly már túlszárnyalta a járvány előtti utasszámot.
