Szombaton úgy lesz harmadszor is megválasztott kormányfő Orbán Viktor, hogy utána még hetekig csak ügyvezető miniszterei lesznek, mert a teljes kabinet csak június elején állhat fel. A helyzet közjogilag szokatlan, de fideszes és kormányzati forrásaink szerint a napi munkát nem befolyásolja, az apparátus „teljes fordulatszámon pörög”.
Nem volt szkinhed, de jobboldali, esetenként szélsőséges nézeteket vallott – így emlékeznek osztálytársai a kamasz Molnár Zsoltra. Az MSZP-s politikus 2002-ben még a Fidesznek dolgozott, ám a szocialisták választási győzelme után a baloldalon futott be politikai karriert. Az eddigi nyilatkozatait összevetve, 2002-ben volt egy olyan időszak, amikor egyszerre dolgozott a Fidesznek és az MSZP-nek. A szocialista kampányfőnök politikai pályaíve. Molnár Zsolt azt mondta, keresztényszociális elveket vallott, szélsőséges eszméket sosem támogatott.
Kibír-e a Fidesz tábora újabb négy év háborús politikát, sikeres lehet-e az a kormány, amely káderhiánnyal küszködik, meg lehet-e állítani a fiatalok elvándorlását a Jobbikhoz? Ilyen kérdések foglalkoztatják a kormánypárt vezetőségét, amely mára tudomásul vette, Orbán Viktort nem lehet leállítani, a miniszterelnök történelmi küldetésének tartja az ország radikális átalakítását. Ha nincs konszolidáció, legalább stabilizáció legyen – mondják a párt prominensei. De mit hozhat a stabilizáció?
Most először folytatott nyilvános vitát az Európai Bizottság négy elnökjelöltje, azért csak ennyien, mert az ötödik közülük nem tud angolul. Egyébként valószínűleg egyikükből sem lesz elnök – ez nagyjából jelzi, milyen komoly esemény zajlott Maastrichtban. Vita azért volt, Putyint, Orbánt, Berlusconit is emlegették.
Európának fel kell ismernie, hogy Oroszország a kontinens ellen dolgozik, hosszú távon is destabilizálni akarja az EU-t, Vlagyimir Putyin ezért indított hadműveleteket Ukrajnában, és például ezért is támogatja az európai szélsőjobbot – mondta a hvg.hu-nak Anne Applebaum. A lengyel származású amerikai újságírónő szerint naiv, aki azt gondolja, Moszkvával politikamentesen lehet üzletelni. Az írónő legújabb kötete "Vasfüggöny. Kelet-Európa megtörése 1944-1956" - címmel most jelent meg magyarul az Európa Kiadónál. Kelet-Európa leigázásáról a második világháború után – Applebaum szerint lehet párhuzamokat találni a mai események és az akkor történtek között.
Nem zárják ki a magyar diplomácia irányvonalának alakítói, hogy Európában új "tengely" van kialakulóban, amelynek egyik végén az oroszok, a másikon pedig a németek állnak. Van, aki szerint „rémálom” lenne ez a forgatókönyv, a Fideszben viszont állítólag úgy látják, „Putyin nyomulását" úgysem lehet megállítani.
A rossz anyagi helyzete is akadályozza az MSZP-t abban, hogy kitörjön a középpárti helyzetéből. A szocialisták már az elmúlt években kirúgták az alkalmazottaik nagy többségét, visszafogták a kiadásaikat, ennek ellenére az MSZP nem tudott kitörni az adósságcsapdából.
Félrevitte a nyilvánosságban a „rendpártiság” kifejezés a vitát arról, hogy az MSZP-nek miként kellene - elsősorban vidéken - megújítania a politikáját. Márpedig ezen múlik, hogy 2018-ban a szocialista párt vagy a Jobbik lesz-e a Fidesz kihívója, állítják többen az MSZP befolyásos politikusai közül. A tervezett politikai fordulatot érdekes módon a Fideszben is pozitívan látják.
Egyelőre nem merült fel senki más a jobboldalon főpolgármester-jelöltnek Tarlós Istvánon kívül, ő továbbra is élvezi a kormányfő bizalmát. A főváros átszervezéséhez ugyanakkor ebben a kormányzati ciklusban szinte biztosan nekifut a Fidesz, főleg, hogy megvan az alkotmánymódosításhoz szükséges többsége.
Elképzelhető, hogy már ősszel nekiáll a kormány a Nemzeti Közszolgáltató Társaság megvalósításának. A legnagyobb homály egyelőre ott van, hogy mi lesz azokkal a területekkel, amiket nem vett meg az állam. Idén még biztosan nekifutnak a devizahitelesek ügyének is.
Személyeskedés volt, de Mesterházy Attila pártelnök elsőbbségét senki nem kérdőjelezte meg az MSZP szombati választmányi ülésén, melyen a választási eredményt értékelték. A központi téma a Jobbik előretörése, és az erre adandó baloldali válasz volt. Mesterházy új programot, „rendpárti MSZP-t” ígért, a kifejezés néhány küldöttnél kiverte a biztosítékot.
Hiába járták le a lábukat az MSZP tagjai és aktivistái a kampányban, a párt, és az Összefogás tagjai éppen azt a hangulatot nem érzékelték eléggé, ami a Jobbiknak sok településen második helyet hozott – mondta el a hvg.hu-nak adott interjújában Mesterházy Attila. A párt kudarcértékelő szombati választmányi ülése előtt a párt elnöke arról is beszélt, reális veszély, hogy a Jobbik második helyen végez az EP-választásokon. Látják azt is, hogy a kistelepülésen élők nem értik a párt üzeneteit, így ezen változtatni kell.
A fejlesztési pénzek feletti ellenőrzésért mehet a háttérben az egyik legnagyobb meccs a kormányalakítás körül, egyébként eléggé „fű alatt” zajlik a harmadik Orbán-kabinet formálódása – értesült a hvg.hu több forrásból is. Nagy meglepetések nem várhatók, bár államtitkári szinten jöhetnek cserék, de ez kevéssé zaklatja fel a nyilvánosság ingerküszöbét.
Osztottunk, szoroztunk, összeadtunk, kivontunk, végül arra a következtetésre jutottunk, az újraválasztott kormányfő a már bevált receptet követi a diplomáciában.
"Most nem lesznek a 2010-eshez hasonló mézeshetek, már az első nap sokkal több a csalódottság és a pesszimizmus" – mondta a választások utáni időszakról a hvg.hu-nak Török Gábor. A politológus szerint a baloldal nem folytathatja ugyanígy, Budapesten kívül "az egész ország azt üzente nekik, hogy így nem kelletek". A Jobbik előtt komoly pálya nyílt, az LMP pedig akár együtt is működhet majd az MSZP-vel.
Felfokozott hangulatra, időnként erőszakoskodó, trükköző fideszes és jobbikos választási delegáltakra is igyekeznek felkészíteni saját aktivistáikat az Összefogás pártjainak vezetői. A gyanús népességmozgások miatt további feljelentések várhatók még.
Az EBESZ Magyarországra küldött választási megfigyelő delegációjának tagjai is érzékelik, hogy nem kiegyensúlyozott a kampány, de még a látszatát is el akarják kerülni annak, hogy beavatkoznának a folyamatokba, véleményük a szavazás után készített jelentésből derül majd ki – mondta a delegáció vezetője a hvg.hu-nak. Audrey Glover szerint a magyar szavazóknak kell ítéletet mondaniuk arról, amit tapasztalnak.
Terjednek pletykák, rémhírek arról, hogy melyik párt hogyan próbálja meg elcsalni a választásokat április 6-án, a Nemzeti Választási Iroda munkatársainak folyamatos állásfoglalásokkal kell ezeket cáfolniuk – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Pálffy Ilona. Az NVI elnöke arra számít, rengeteg kifogás érkezik majd vasárnap a szavazókörökben történtekkel kapcsolatban, a pártok egymást is feljelentik majd, és lesznek, akik "tesztelni próbálják a rendszert", emiatt "borotvaélen fogunk táncolni", hogy az új parlament alakuló ülését időben meg lehessen tartani.
A konszolidáció olyan kifejezés, amiről sokan beszélnek a Fideszben is, de valójában senki nem tudja, mit is értsen alatta – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Rogán Antal. Ennek ellenére a Fidesz frakcióvezetője is a háborús hangulat enyhülését várja a választások után. Abban persze nem kételkedik, hogy a Fidesz nyer, de szerinte a baloldal sokkal jobban szerepel majd a vártnál. Rogán Antal a kimerítő interjú végén részletesen beszél az ingatlantulajdonáról, illetve a többször módosított vagyonnyilatkozatáról is.
A Fidesz még előhúzhat botrányos ügyeket, de egy MSZP-s vezető szerint ez már nem oszt, nem szoroz, sőt a kampány utolsó hetében „igazából semmi sem”. A felmérések szerint 900 ezer embert ezekben a napokban még meg lehetne győzni az "átállásról", a pártok mégis inkább a saját tábor mozgósítására játszanak. A hétvégi mozgósítási főpróba után minden esetre a Fidesz és az Összefogás is jobbára elégedett lehet.