Nincs jelentősége annak, hogy Orbán Viktor teljes jogkörrel bíró, megválasztott kormányfőként áll majd néhány hétig egy ügyvezető kormány élén – kormányzati és fideszes forrásaink is erről beszéltek a hvg.hu-nak annak kapcsán, hogy szombaton a parlament miniszterelnöki megbízást ad Orbánnak, de új kormányt csak valamikor június elején választanak majd.

Ugyanis meglehetősen furcsa, szinte példa nélkül álló közjogi helyzet alakulhat ki most szombaton, miután az Országgyűlés ismét miniszterelnökké választja Orbán Viktort: a kormányfő már teljes jogkörrel gyakorolhatja hatalmát, de mivel új kormánya csak az európai parlamenti választások, vagyis május 25. után alakul meg, a jelenlegi kormány még több mint két hétig ügyvezetőként, korlátozott jogkörökkel működik majd. (Az ilyen, korlátozott jogkörű politikust nevezik az Egyesült Államokban lame ducknak, béna kacsának.)

Az új országgyűlés keddi megalakulásával megszűnt a miniszterelnök, illetve ezzel együtt a második Orbán-kormány megbízatása, a kabinet ettől a pillanattól kezdve ügyvezetőként van hivatalban. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jelentősen korlátozottak a jogkörei: az alaptörvény értelmében nemzetközi szerződést nem köthet, rendeletet pedig csak „törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben” alkothat. Az ügyvezető kabinet is hozhat határozatot – hiszen az nem jogszabály – és irányíthatja az alá rendelt apparátust.

Stiller Ákos

Átmeneti állapot

Az átmeneti helyzet hagyományosan néhány hétig, legfeljebb egy hónapig szokott tartani, hiszen ennyi idő alatt megalakul az új kormány. Ehhez ugyanis szükség lehet politikai alkukra, illetve néhány törvénymódosításra is, hogy átalakítsák a kormányzati struktúrát (2010-ben például létre kellett hozni a miniszterelnök-helyettesi pozíciót és az úgynevezett csúcsminisztériumi rendszert). Különleges tehát az idei helyzet, amikor nem esik egybe az ügyvezető miniszterelnök és az ügyvezető kormány működése.

Egy befolyásos fideszes politikus azt mondta, a kormány szerkezetéről szóló törvényt Orbán Viktor csak megválasztása után terjeszti be a parlament elé, így objektív okai is vannak a csúszásnak.

Új parlament már van, új kormány még egy darabig nem lesz

MTI / Beliczay László

Ebből viszont az is következik, hogy változások lesznek a kormányszerkezetben. Mint korábbi cikkeinkben is jeleztük, erről pontos információval egyelőre csak egy ember rendelkezik: maga a kormányfő, aki viszont „a fejében tartja a kormánylistát”, így egyelőre senki nem lehet benne biztos, hogy milyen lesz az új kabinet. Jelenleg a legvalószínűbbnek az tűnik, hogy a miniszterek körében egyelőre komolyabb személyi változás nem lesz, még Fazekas Sándor vidékfejlesztési és Hende Csaba honvédelmi miniszter is marad, pedig az ő távozásukat szinte mindenki biztosra vette. Lázár János ugyanakkor miniszterként viszi tovább a Miniszterelnökséget.

Korábban az volt a szokás, hogy a minisztereket ugyanazon a napon nevezték ki, amikor a miniszterelnököt is megválasztották. A kivétel ez alól szintén Orbán Viktor nevéhez fűződik: első kormányzása kezdetén, 1998-ban. Igaz, nem két hét telt el, hanem csak két napig (július 6-tól 8-ig) tartott az a furcsa helyzet, hogy már Orbán volt a miniszterelnök, de ügyvezetőként még hivatalban voltak Horn Gyula miniszterei. Kuncze Gábor belügyminiszter és Kökény Mihály, az egészségügyi tárca vezetője még rendeletet is kiadott az átmeneti időben (július 7-én).

Mit lehet, és mit nem?

Bár nem valószínű, hogy a szombaton kialakuló furcsa közjogi helyzet fennakadásokat okozna az állam működésében, elvileg elképzelhető olyan helyzet, amikor a kormánynak rendeletet kellene alkotnia, de nem teheti. Létezik persze a miniszterelnöki rendelet fogalma is, de ezt viszonylag ritkán alkalmazzák: Orbán az elmúlt négy évben csak 13 ilyet adott ki, ezek főleg a kormány belső működését (például a miniszterelnök helyettesítését, a kormányszóvivői feladatok ellátást) szabályozták, vagy kitüntetést alapított ilyen módon a kormányfő.

Kormányzati forrásaink szerint az apparátus most is „teljes fordulatszámon dolgozik”, úgy tudjuk, két olyan ügy van, amit még a nyáron szeretne letudni a miniszterelnök: a devizahitelesek megsegítése, és a közműszolgáltatások átalakítása nonprofit jellegűvé. Mint korábban megírtuk, az utóbbiról szóló törvény tavaly november óta gyakorlatilag készen van, és az adósmentés ügyében is kikristályosodni látszik a megoldás, az árfolyamgát univerzálissá tétele. Ezen kívül információink szerint a legtöbb munkát adó ügy – a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése után – az uniós pályázati intézményrendszer újjászervezése, ami egyelőre igencsak nehezen halad, pedig az idő sürget, hiszen, mint a 444.hu korábban megírta, az Európai Bizottság addig nem fogad be teljesítési számlát Magyarországtól, amíg az új rendszer fel nem áll, és meg nem történik az átvilágítása.

A miniszterelnök megválasztását jelentősen meggyorsítja, hogy idén már – szakítva az évtizedes hagyománnyal – nem kell kormányprogramot terjeszteni az Országgyűlés elé, így természetesen vita sem lesz róla. A harmadik Orbán-kormányra egyébként már csak azért is várni kell, mert a kormányfő csak az új kormányzati struktúra elfogadása után tesz  javaslatot a miniszterek személyére, akiket a parlamenti bizottságokban is meg kell hallgatni.

A legalább kéthetes átmeneti időnek van egy járulékos haszna a Fidesz számára: az EP-választások előtt meglehetősen visszafogott lesz a parlament működése, az ellenzéki pártoknak jóval kevesebb lehetőségük lesz megszólalni. Nem lesz vita a kormányprogramról, az új kabinet megalakulásáig – bár a Jobbik és az LMP javasolta – nem lesznek napirend előtti felszólalások, az ügyvezető kormányt pedig nem lehet interpellálni, illetve kérdéseket feltenni a minisztereknek, hiszen a politikai felelősségük már igencsak korlátozott. És ez még akkor is így van, ha folytatni fogják a munkát, és szinte észre se vesszük, hogy már új kabinet van, mint ahogy Orbán Viktor a választások utáni első sajtótájékoztatóján utalt rá.