hvg.hu: Teremtsünk hagyományt: a múltkor egy fogadással kezdtük az interjút (mellesleg mi nyertük), kössünk most is egyet. Mennyi pénzt tenne arra, hogy feles többséggel nyernek, mennyit arra, hogy kétharmadot szereznek, mennyit a 70 százalékra, és mennyit arra, hogy veszítenek?

Rogán Antal: A legnagyobb tétet arra raknám, hogy megnyerjük a választást és szűk többségünk lesz a parlamentben. Nagyon elégedett lennék 101 mandátummal is, gyorsan le is kopogom (nevet). Minden másra sokkal kisebb tétet tennék. Tehát, ha van 100 egységnyi pénzem, akkor 50-et tennék az egyszerű többségre, 25-öt tennék a minősített többségre és maximum 25-öt arra, hogy éppen elveszítjük. Az utóbbinak viszont lenne egy kockázata: ha szűken veszítenénk, akkor kormányozhatatlan lenne az ország. Ugyanis egyvalami biztos: akárhonnan olvassuk a közvélemény-kutatásokat, a baloldalnak nem lehet meg a kormányzáshoz szükséges többsége az Országgyűlésben.

hvg.hu: Jobb teljesítményt vár az ellenzéktől, mint amit a közvélemény-kutatók mérnek?

R. A.: Nem lennék meglepve, ha sokkal szűkebb lesz a különbség. Nem írom le a baloldalt, de továbbra is úgy gondolom, hogy a kormányzáshoz szükséges parlamenti többségük nem lesz meg. Ezért minden őrájuk adott voks kockázat, mert lehet, hogy kormányozhatatlan országot eredményez.

hvg.hu: Nem azért lesz kormányozhatatlan, mert az egyes intézményekben a Költségvetési Tanácstól a médiahatóságon keresztül az Alkotmánybíróságig a Fidesszel szimpatizáló emberek ülnek?

R. A.: Azt nem látom jelenleg, hogyan tudnának a kormányzati többséget jelentő 101 mandátumot szerezni. Ez az alapfeltétele egy kormány megalakulásának, minden más csak ezután következik.

Rogán Antal

Stiller Ákos

hvg.hu: Valóban úgy tűnik, hogy az emberek jelentős részét már az foglalkoztatja, hogyan folytatja a harmadik Orbán-kormány. Mi várható április 6. után?

R. A.: Azért ne hirdessünk eredményt idő előtt. Ha a Fidesz–KDNP kapja a szavazatok többségét, nem hiszem, hogy túl nagy meglepetést fogunk okozni. Azt már mindenki nagyon jól tudhatja, hogy milyen témákat forszírozunk. Továbbra is a rezsicsökkentés lesz a téma, továbbra is a munkahelyteremtéssel fogunk küszködni. Fókuszban lesz a gyerekes családok támogatása: ha egy kicsi többlet van a költségvetésben, erre fogjuk fordítani, terveink szerint most már – a növekedés szempontjából is fontos – otthonteremtéssel kiegészítve.

hvg.hu: Lát kockázatot a költségvetésben?

R. A.: A mostaniban nem. Az ideiben jóval kevesebb kockázat van, mint a 2013-ban, melynél sikerült szintén 3 százalék alatt tartani a hiányt.

hvg.hu: A pluszforrások adóemelésekből jönnek majd?

R. A.: Milyen pluszforrások?

hvg.hu: Az imént mondta, hogy a többletet a gyerekes családok és az otthonteremtés támogatására fordítják majd.

R. A.: Nem rögtön 2014-ben, de minden tervünk megvalósítható, ha marad a növekedés. Minden számítás arról szól, hogy a magyar gazdaság – ha nem is erős, de biztos – növekedési pályára állt, a növekedés fenntartható lesz. Ha minden évben egy kicsivel több lesz a költségvetésben, akkor lehet erre költeni, illetve a munkahely-teremtési támogatásra többet fordítani. A rezsicsökkentés folytatása nem költségvetési, hanem strukturális kérdés. Meg kell csinálni néhány, egy vagy több, nonprofit közműszolgáltatót, ami az ország minden szegletében jelen van. Tehát nem arról beszélek, hogy minden közműszolgáltatást nonprofittá kell tenni.

R. A.: Ennek a pénznek megvolt eddig is a költségvetési forrása. Ne felejtsük el, hogy bevezettünk az egész országra kiterjedően egy vezetékhálózatokra kivetett adót. Tény, hogy ez az adó a budapesti helyzetre lett kitalálva. Mert itt sűrűbb a közműhálózat, nagyobb a bevétel, mint számos vidéki településen. Ezen módosítani kell, és úgy gondolom, ha ezt rendezzük, akkor ezek a juttatások többé-kevésbé szükségtelenné válnak.

hvg.hu: Azért ezt úgy hívják, hogy adóemelés.

R. A.: Nem, éppenhogy adócsökkentés, mert magyarul a kevésbé sűrűn lakott országrészekben a közműadót valószínűleg mérsékelni kell. Idén ehhez a szabályhoz nem nyúlnék hozzá, legfeljebb 2015-ben. Mert idén eleve kisebb növekedéssel számoltunk a költségvetés kidolgozásakor, mint számos gazdaságkutató, így lesz olyan többletbevétel, ami bőven fedezi az önök által is említett többletköltségeket.

hvg.hu: Már 10 perce beszélgetünk, de még nem hallottunk egy szót sem a devizahitelesekről.

R. A.: Jogos az észrevétel, pedig ezen a téren viszonylag gyors munka vár az új parlamentre. Lehetőleg még 2014-ben lehetősége lesz arra, hogy döntést hozzon a devizahitelek kivezetéséről, illetve 2015-tel végleg megszűnik az ügyfelek árfolyamkockázata. Hogy ezt a döntést rögtön az első hónapokban vagy ősszel hozzuk meg, még nem lehet látni. Ennek előfeltétele, hogy a Kúria júniusnál tovább ne húzza az időt, és rövidesen meg fog születni a luxembourgi bíróság döntése is, az Alkotmánybíróság pedig már meghozta a maga határozatát lehetővé téve a szerződésekbe való belenyúlást.

Stiller Ákos

hvg.hu: Egyetlen csapásra megoldható ez a kérdés?

R. A: A devizahiteleket a bankokkal egyeztetve kell kivezetni, mert ne felejtsük el, hogy az Ab is leszögezte, hogy a teherviselésnek arányosnak kell lennie. Ehhez ismerünk kell a Kúria véleményét arról, hogy mit gondol visszamenőleg a legnagyobb tételről, a kamatemelésekről és kisebbik tételről, az árfolyamrésről. Az utóbbiról én személy szerint azt gondolom, hogy egy az egyben visszajár. Az már technikai kérdés, hogy beszámításos alapon vagy egyszeri átutalással rendezzük.

hvg.hu: Mégis legalább hozzávetőleges arányokat mondjon: mennyiben fogja terhelni a bankokat, mennyiben az ügyfeleket, illetve az államot?

R. A.: Van egy jól működő konstrukció a piacon, amit árfolyamgátnak hívnak. Jelentős mértékben mérsékli a terheket, ajánlom mindenkinek. Ez az árfolyamgát módosításra szorul: természetesen ugyanazt a megoldást kell majd alkalmazni az árfolyamgáton kívüli ügyfelekre, mint akik már beléptek, tehát a bent lévőket semmilyen hátrány nem érheti.

hvg.hu: Magyarán mindenkit beterelnek majd az árfolyamgátba? Kötelezővé teszik?

R. A.: Nem teljesen: az árfolyamgát egy ideiglenes intézmény, az új megoldás pedig végleges lesz.

hvg.hu: Forintosítás lesz, az árfolyam pedig az árfolyamgátban lévőkhöz fog igazodni (180-as sváci frank, 250-es euró – a szerk.)?

R. A.: Forintosítani így is, meg úgy is lehet. A megoldás talán a forintosítás és az árfolyamgát között van. Addig is mindenki lépjen be az árfolyamgátba, hiszen már minden akadály elhárult, még azok is beléphetnek, akik két éve nem törlesztettek. És nem kell visszafizetnie belépéskor a két évet, mert a banknak kötelező feltenni a gyűjtőszámlára az elmaradt tartozásokat.

hvg.hu: Mi a növekedési optimizmus alapja? Ugyan a mezőgazdaság a jó időjárásnak köszönhetően jól teljesített, az építőipart is felhúzzák az állami fejlesztések, de a beruházási ráta tavaly 25 éves mélypontra jutott, a cégek épphogy pótolják az amortizációt. Ez nem ígér túl sok jót.

R. A.: A magyar gazdaság túljutott a mélyponton. A közgazdászok azt szokták mondani, hogy a nagy eladósodottsággal rendelkező országokban a visszafizetéseknek el kell érnie egy bizonyos szintet ahhoz, hogy meginduljon a növekedés. Magyarországon nemcsak az állam, hanem a lakosság és a vállalati szektor is el volt adósodva. Meg kell nézni, hogyan csökkent a lakossági szektor eladósodottsága – akár már hiteleket is felvehetnének –, de a vállalati szféráé is csökkent. Azaz úgy gondolom, eljutottunk arra a szintre, amit a közgazdászok a gödör aljaként szoktak emlegetni. Lehet vitatkozni az államadósság kezelésének hatékonyságáról, de egy biztos: míg a 2010-et megelőző 8 évben 12 ezer milliárddal nőtt az adósság, az elmúlt négy évben a nettó adósság szinten maradt. Ez nemcsak ránk igaz, a többi közép-európai országban is lehet látni az adósságlebomlás jeleit. Ebből az következik, hogy megvannak már a belső növekedés feltételei. De vannak más makromutatók is, például a munkanélküliség csökkenése. Azért 11,4 százalékról mégiscsak lement 8 százalékra.

hvg.hu: Na, igen…

R. A.: Ne is mondják, tudom: közmunka. De azért nőtt a foglalkoztatottak száma a piaci szektorban is. A kulcskérdés a növekedés mértéke: 2 százalék fölé tud-e menni vagy megragad ezen a szinten.

hvg.hu: Ki fogja hitelezni ezt a növekedést? A különböző adók miatt évek óta veszteséges bankok?

R. A.: A hitelezésről meg kell állapodni a bankokkal.

hvg.hu. Egyelőre a tőkebeáramlás tetemes részét a bankok tőkepótlása jelenti, amivel próbálják a külföldi anyák egyensúlyban tartani a veszteséges leányaikat.

R. A.: Számunkra nagyon fontos kérdés volt, hogyan gondolkodunk a magyarországi bankszektorról. 2008 előtt az volt a hozzáállás, hogy korlátlanul engedték a devizaalapú hitelek beáramlását – kitéve a gazdasági növekedést az árfolyam kockázatának –, ami a betét-hitel arány felborulásához is vezetett. Legalábbis ahhoz képest, ami Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában történt. Ez most többé-kevésbé helyreállt. De én úgy gondolom, hogy szerkezeti változásokra is szükség van: azért erőltetjük azt, hogy a bankrendszernek legyen egy magyar lába, ezért alakítjuk át a takarékszövetkezeteket, mert az ott lévő betétek lényegében pihentek. Ahhoz, hogy a magyar gazdaságban legyenek forintalapú hitelek – amelyek a legkevésbé kockázatosak –, ezeket a pénzeket is mozgásba kell hozni. Ehhez persze tartósan alacsony forintkamat is kell.

Stiller Ákos

hvg.hu: Ahhoz, hogy belső forrásból hozzák működésbe a magyar gazdaságot, ezermilliárdokra van szükség. Van ennyi tőke az országban?

R. A.: Jelentősen megnőtt a betétállomány is a bankokban. Magas a megtakarítási ráta. Nem csoda kell, lépésről lépésre kell növelni a hitelezés mértékét. Csodáról csak akkor beszélhetünk, ha az ember kockázatot vállal. Ez történt, amikor korlátlanul beengedték a devizaalapú hiteleket az országba. Meglódította a gazdaságot, szerintem nem eléggé, de óriási kockázatot is rejtett magában.

hvg.hu: Hiába akarják a takarékszövetkezetek betétállományát megmozgatni, ha egyszer maga a lakosság passzív, nem szívesen forgatja a pénzét: felmérések szerint soha ennyi pénzt nem rejtett még a magyar párnacihába, nem tartott kápéban. Ez pedig bizalomhiányra utal.

R. A.: Nőtt a betétállomány is, és állampapírban tartott lakossági vagyon is. Korábban a bankok vettek államkötvényt az emberek pénzéből, most megteszik közvetlenül, legalább a kamat a lakossághoz kerül, és fogyasztásra költik. És időközben az MNB is vállalt szerepet a hitelezés meglódításában.

hvg.hu: Idén nem tódulnak a vállalkozások az MNB növekedési hitelprogramjáért: az 500 milliárdos keretből eddig 85 milliárd fogyott el.

R. A.: Az első programjuk tavaly kifejezetten sikeres volt, ha a második nem az, majd az MNB végig fogja gondolni, mit kell változtatni a feltételeken.

hvg.hu: A Transparency International szerint – a Civil Összefogással együtt – a Fidesz kétmilliárd forintnál is többet költött a kampányra.

R. A.: Ez a szám irreális, és nem is örülök neki, hogy egy külföldi forrásokból finanszírozott szervezet nyíltan beszáll a választási kampányba.

hvg.hu: Ezt tették 2010-ben is, a TI régóta küzd a kampánypénzek átláthatóvá tételéért.

R. A.: Szerintem sokkal nagyobb az esélyegyenlőség a választásokon most, mint például 2006-ban. Ha mi most nem adtunk volna kampánytámogatást, akkor a szocialisták még ilyen kampányt sem tudtak volna csinálni – mármint, ha komolyan vesszük az eladósodottságukról szóló adatokat. Amikor 2006-ban kampányfőnök voltam, akkor a Fidesz volt iszonyatosan eladósodva, és kellett hiteleket felvennie, mert nem volt pénze a kampányra. Eközben a kormánypártok gátlástalanul használták azokat az eszközöket, amiket most bírálnak, vagy amiket a Kúria is elítélt. A Gyurcsány-kormány 2006 márciusában százmilliókat költött „kormányzati tájékoztatásra”. Mi most ugyanennyit költöttünk volna, de tiszteletben tartjuk a Kúria döntését, és befejeztük.

hvg.hu: 2006 és 2009 között a Fidesz követelte a leghangosabban, tiltsák meg a kormánynak, hogy kampányidőszakban hirdesse az eredményeit. Aztán feladták az elveiket, és most mutogatnak: „de hát ők is ennyit költöttek”. 

R. A.: Azzal a különbséggel, hogy 2006-ban nem kaptunk akkora állami támogatást a kampányra, mint amennyit a mostani indulóknak elérhetővé tettünk.

hvg.hu: Az elmúlt négy év háborús kormányzása után lesz konszolidáció? És ha igen, akkor miből fogjuk észrevenni?

R. A.: Ez egy olyan kifejezés, amit mindenki igényel, sokszor beszélnek/beszélünk is róla, csak senki nem tudja, mit is kell rajta érteni. Hogy csak az ellenzék egyetértésével fogadunk el törvényeket? Ez nyilván nem kivitelezhető. Hogy csak az ellenzék támadhatja a kormányt, fordítva nem lehet? Ez Nyugat-Európa legtöbb országában sem így szokás. Én annak örülnék a legjobban, ha lennének olyan emberek a baloldalon, akikkel le lehet ülni tárgyalni. Ez azért az elmúlt négy évben nem így volt, mert a baloldal nem volt képes azt a feladatot elvégezni, amit 2010-ben a saját választóitól kapott: megújítani magát, hogy legyenek vállalható arcai.

Mi Gyurcsány Ferenccel nem tudunk leülni, nem is akarunk: 2006 után ez kizárt. Nem azért, mert Gyurcsány Ferenc 2006-ban megnyerte a választásokat, hanem ahogy megnyerte őket. Saját bevallásai szerint is végighazudta a kampányidőszakot, október 23-án a Fidesz tüntetéséről távozó békés tüntetőket megverette a rendőrökkel, gumilövedékkel lövette őket. Ez egy demokratikus országban elfogadhatatlan, egy ilyen ember normális esetben kiírja magát a politikából.

Stiller Ákos

hvg.hu: Konszolidációnak lehet azt is nevezni, hogy a Fidesz végre nem a saját parlamenti képviselőit küldi be az Alkotmánybíróságba, hanem nemzetközileg is elismert jogászokat. Hogy a szakmák autonómiáját tiszteletben tartja?

R. A.: Akkor csak annyit mondok: Bihari Mihály. (Az Alkotmánybíróság volt elnöke, korábbi MSZP-s politikus, 2010-ben a Fidesz jelölte az Ab-ba – a szerk.)

hvg.hu: Mindig ezzel a névvel hozakodnak elő. Ez azért elég kevés, nem?

R. A.: Több esetben éppen a Fidesz által jelölt alkotmánybírák fogalmaztak a legkritikusabban velünk szemben. Stumpf Istvánt is mindenki „Fidesz-bérencnek” tekintette, azt hiszem erre az eddigi alkotmánybírói tevékenysége teljesen rácáfolt.

hvg.hu: A mostani választások tétje is inkább csak az, hogy ismét megszerzik-e a kétharmadot, vagy „csak” feles többségük lesz. Ebben a helyzetben, ekkora támogatottsággal, ennyire erős pozícióban miért nem érzik úgy, hogy „nagyvonalúak leszünk, mert megtehetjük”?

R. A.: Ha 2010-ben nem élünk a kétharmaddal, akkor a választók büntettek volna minket, mert azt várták tőlünk, hogy nagy átalakításokkal próbáljuk meg helyes útra téríteni a kisiklott országot. Egyszerűen nem húzhattuk az időt. Egyetértek a miniszterelnök kijelentésével, hogy a kétharmad az elmúlt négy évben versenyelőny volt. Ilyen erőltetett tempóra nem lesz szükség a választások után. Ez valóban lehetővé teszi például azt, hogy hosszabb, alaposabb egyeztetések előzzék meg a törvényhozási munkát. Jelzem, az új házszabály már ennek megfelelően lett kialakítva: igencsak megköti a kormány és a kormánypártok kezét. Például minimum öt nappal a tárgyalás megkezdése előtt be kell nyújtani egy jogszabályt.

hvg.hu: Marad a csúcsminisztériumi rendszer?

R. A.: Nem gondolkodunk még ezen. A kormányfőnek biztos van a fejében pár gondolat erről, amit szélesebb körben nem osztott meg. A kormány szerkezete az ő kompetenciája.

hvg.hu: Szűkebb körben sem osztotta meg senkivel?

R. A.: Szélesebb körben még nem. (Nevet.) Én egyébként nem vagyok elégedetlen a mostani struktúrával. Ez olyan energiákat is adott, amit egy széttagoltabb kormányzati szerkezet nem: például az oktatás, a kultúra, a társadalmi felzárkóztatás ügyeiben nem a kormány szintjén folyt a a lobbizás, hanem ezeknek a kérdéseknek a minisztériumon belül kellett eldőlniük. Az Emmi felelőssége volt, hogy az oktatás, a társadalmi felzárkóztatás céljai hogyan, milyen szerkezetben valósulnak meg.

hvg.hu: Vagyis marad a mostani rendszer.

R. A.: Nem én vontam le következtetéseket, hanem önök.

hvg.hu: És önt hívták a kormányba?

R. A.: Április 6-a előtt a Fideszben nem osztanak pozíciót.

Stiller Ákos

hvg.hu: Menne?

R. A.: 16 éve vagyok képviselő, a frakciót ismerem, szeretem a parlamenti munkát. A kormányzati szerep új lenne, annak minden kockázatával és újdonságával együtt. Ez egy olyan dilemma, amit akkor kell majd eldönteni, amikor az ember kap ilyen felkérést. Ha nem kap, akkor persze nincs ilyen dilemma.

hvg.hu: Nehéz volt leszedetni a képét az „Ötvenmilliót kaptam nejlonszatyorban” szlogennel Zuschlag János könyvét hirdető reklám mellől?

R. A.: Nem én, hanem a kampányfőnököm kérte. De szerintem jogos kérés volt.

(Az április 6-i választás előtt nagyinterjút kértünk Mesterházy Attilától, a Kormányváltó erők, valamint Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltjétől, de többszöri megkeresésünk ellenére a beszélgetés nem jöhetett létre. A hvg.hu Schiffer Andrással, az LMP listavezetőjével készült interjúját itt olvashatja – a szerk.)