Lengyel Tibor
Lengyel Tibor
Tetszett a cikk?

A gyóntatópapokra vonatkozó, botrányos kivételezési javaslatból kifarolt kormánypártok a „gyermekvédelmi” törvénymódosítók szavazását elhalasztották a választások utánra. A csomagban a legtöbb kockázatot az Orbán Viktor ötletére az alaptörvényt módosító elemek hordozzák, ezek veszélyeit vesszük sorra.

Novák Katalin kegyelmi botránya
Még a kormánypártok soraiban is komoly felzúdulást keltett, hogy Novák Katalin köztársasági elnök megkegyelmezett a bicskei gyermekotthonban történt pedofil ügy egyik érintettjének, K. Endrének. A botrányba Novák Katalin, valamint Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott. Az ügy legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követhetik.
Friss cikkek a témában

Noha kezdetben lehetett ilyen szándék, mostanra úgy tűnik, inkább nem „reklámozza” a kampányban a gyermekvédelminek nevezett jogszabálycsomagját a Fidesz és a kormány a. Sőt annak parlamenti elfogadását, a zárószavazást is az önkormányzati és európai parlamenti választás utánra, a tavaszi ülésszak utolsó napjaira, június 10-11-re tervezik. Ám – meglepetésre – akkor sem fogadnának el minden részletszabályt.  

Háromból kettő terítéken 

A törvénycsomag három fő elemből és kapcsolódó módosító javaslatokból áll. Az egyik a köztársasági elnök kegyelmi jogkörét korlátozó, 13. Alaptörvény-módosítás, amit Orbán Viktor miniszterelnök nyújtott be a kegyelembotrány elején, politikai megelőző csapásként. Ezt sokáig „altatta” a törvényhozás, majd három módosítót is beadtak hozzá. Az egyik eltörölné az államfői kegyelmek igazságügyi miniszteri ellenjegyzését. 

Politikai pótcselekvés a Fidesz gyermekvédelmi törvényjavaslata, de legalább nem lett szándékosan homofób

Szintén június 10-11-én szavazhatják meg a csomag másik elemét, a februárban már „készre jelentett”, majd átdolgozásra visszavont indítványt. Ez a pedofil jellegű bűncselekményekkel, az ilyen elkövetőkkel kapcsolatos szigorításokat javasol, és büntetné, ha valaki nem jelenti a hatóságoknak egy gyerek veszélyeztetését. Ez alapvetően nem vonatkozott viszont az egyházi személyekre, ám

egy kapcsolódó fideszes módosító javaslat őket is bevonta a jelentési kötelezettségi és a büntethetőségi körbe, ám kivételt tett a papokkal, ha gyóntatnak. A kormánypártok végül úgy döntöttek, hogy ez utóbbi részt nem támogatják, de ettől még kívül esik majd a jelzőrendszeren a gyóntató pap. 

Visszakozik a Fidesz a gyónási módosítóból, de ezzel valójában semmi nem változik

Az egyházi személyek felelősség alól felmentésének tűnhet Dunai Mónika fideszes képviselő módosító javaslata, mely szerint egy papnak nem kötelessége jelenteni, ha gyónás közben jut olyan információhoz, hogy egy gyerek veszélyben volt, van.

A csomag harmadik eleme egy preventív jellegű javaslatkör. Ez lehetővé teszi például, hogy a szülők a szolgáltatóknál korlátozhassák a gyerekeik számára elérhető internetes felületeket, tartalmakat – igaz, ez már tíz éve létező gyakorlat. Új elem viszont, hogy reagál az egyre elterjedtebb, gyerekeket érintő internetes zaklatásokra. E csomag zárószavazása nincs tervben egyelőre

Kontrollmentes kegyelem 

A legérdekesebb a fentiek közül az Alaptörvény átírása. Bár legutóbb alig fél éve változtatták meg a szöveget, most a Fidesz–KDNP-s kétharmad az éppen aktuális politikai céljai mentén újra átírja. Ezzel nemcsak az államfő jogköreit csorbítják, hanem  

az Orbán-kormány elhatározásából, és éppen a kegyelembotrány hatására, hamarosan teljesen kontrollt vesztett lesz a rendszer.  

Kiveszik ugyanis a folyamatból az Igazságügyi Minisztériumot, annak kegyelmi főosztályát és magát a minisztert is. Eddig ugyanis a rendszerben volt egy beépített plusz kontrollelem: az államfői döntés igazságügyi miniszteri ellenjegyzése. Ezt eddig egyszer alkalmazták, még Dávid Ibolya, 1998-ban. Azt viszont nem tudni, hányszor döntöttek az államfők a miniszter előzetes javaslatával szemben: 

Év elején leállt az államfői kegyelmezés, azt pedig senki nem árulja el, előtte hányszor írta felül az elnök a miniszter javaslatát

Fürdővízzel a gyereket? 

Az orbáni Alaptörvény-módosítás ráadásul más kockázatokat is hordoz. A javaslat szerint az államfő „az egyéni kegyelmezési jogát a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény esetén nem gyakorolhatja”. Ezt a KDNP-s Vejkey Imre módosítója (pdf) úgy pontosítaná, hogy sarkalatos törvényben határoznák meg a kizárással érintett bűncselekményeket. 

Pontos meghatározás nélkül ugyanis tág kört érint a kegyelmi tilalom, és félő, hogy a helyzet akkor sem lesz sokkal jobb, ha egy külön törvényben felsorolják az egyes bűncselekményeket. Az már az eredeti, miniszterelnöki javaslatnál látható volt, hogy a kapkodva, pillanatnyi politikai helyzetre szabott jogalkotás furcsa helyzeteket hozhat, ha tekintet nélkül a bűncselekmény jellegére, csupán az áldozat életkora a döntő. 

Ahogy arról a hvg360-on írtunk, 1995-ben, az első hazai eutanáziapernek is nevezett büntetőeljárásban a Legfelsőbb Bíróság kétéves szabadságvesztésre ítélt egy édesanyát, aki halálba segítette gyógyíthatatlan betegségben szenvedő 11 éves gyerekét. Göncz Árpád akkori köztársasági elnök kegyelme révén azonban a nőnek mégsem kellett börtönbe vonulnia. Orbán javaslata viszont ezt a lehetőséget is kategorikusan kizárná. 

Orbán Viktor gyors alaptörvény-módosításítása a fürdővízzel együtt a gyermeket is kiöntötte

Biciklilopás vs. gyilkosság 

Ráadásul a módosítás, amelyet a kegyelembotrány generált, éppen az abban érintett K. Endrééhez hasonló eseteket nem zárja ki. K. Endrét, a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét ugyanis nem pedofil jellegű, kiskorú elleni, hanem igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény miatt ítélték el: azért, mert a pedofil főnökét, az igazgatót védve próbálta a sértett gyerekeket rávenni a vallomásuk visszavonására

A tervezett módosítás után tehát K. Endre vagy más, aki olyat tesz, mint ő tett, simán kaphatna államfői kegyelmet. Sőt bár a szigorítás a gyerekek védelmében született, ugyanígy kaphatna kegyelmet a jövőben egy gyerek sérelmére elkövetett emberölés bűnpártolója is. Nem kaphatna viszont többé kegyelmet az a kiskorú, aki bűncselekményt követ el egy másik kiskorúval szemben – akármi is legyen az. 

Majdnem
Marabu

A Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszékének vezetője, Gál István László ügyvéd egy szakcikkében felhívta a figyelmet arra is: nem kaphatna kegyelmet az sem, aki egy 51 ezer forint értékű kerékpárt ellop egy 17 éves sértettől. Ahogy az a szülő sem, aki, miután megtudta, hogy a gyereke elszívott egy füves cigit, megpofozza a másik kiskorút, aki a cigit a gyerekének adta.  

Ugyanakkor – folytatja a gyakorlati példák sorát a szakember – elméletileg továbbra is kaphat kegyelmet majd az, aki több emberen, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból követett el emberölést, ha a sértettek között nem volt kiskorú. Sőt aki tíz embert ölt meg, kaphat majd kegyelmet, ám az, aki egyet, de mellette elkövetett egy kiskorúval szemben becsületsértést is halmazatban, már nem. 

Amikor bicskával műtenek 

A hvg360-on is írtunk róla, hogy Sándor Zsuzsa nyugalmazott bírónő a 24.hu-n további példákat is hozott, és hályogkovács módjára kitalált jogi fércmunkának nevezte a javaslatot. Például azért, mert a bűntetteken kívül a bűncselekmények enyhébb fajtájára, a vétségekre is kiterjedne, noha a jogvégzett miniszterelnöknek és az igazságügyi miniszternek ismernie kell a különbséget. 

Emiatt Sándor Zsuzsa példája szerint előfordulhat olyan eset, hogy egy anyát, ha nem engedi el a gyerekét az elvált férjéhez – ami a törvény szerint „kiskorúval való kapcsolattartás akadályozásának vétsége” – emiatt egy évre elítélik. A gyerek helyzete megoldatlan, mert, tegyük fel, az apa iszik, nagyszülő pedig nincs. Így az anya, aki egyedül elláthatná, kegyelmet kér – csakhogy nem kaphat.  

Ha egy apát lecsuknak, mert önhibájából nem fizet gyermektartást, de közben az anya meghal, a gyerek ellátatlanul marad. Mostantól az apa nem kaphat kegyelmet – sorolja a sok éves gyakorlatából vett példákat a szakember. Továbbá – folytatja Sándor –, „ha egy 12 éves egy pofon kíséretében elveszi egy másik 12 évestől a mobiltelefonját, az rablás, és történjék bármi, a kiskölyök nem kaphat kegyelmet”. 

Átgondolatlan az egész 

Éppen a közelmúltban pattant ki egy újabb pedofilügy, amely rámutatott, hogy a „gyermekvédelmi” csomag egy fontos, és a kormányzat szerint a pedofil jellegű bűncselekmények ellen jobb, hatékonyabb védelmet nyújtó eleme, a gyermekekkel foglalkozók alkalmassági vizsgálata sem jelent megoldást mindenre. Az ugyanis csak a gyermekotthonokban foglalkoztatottak egy része számára előírás.  

a jövőbeni pszichológiai szűrőrendszert – mivel nem közvetlenül gyerekekkel foglalkozik – kikerülheti egy más alkalmazott. Így megismétlődhet például az a Tolna megyei eset, amikor egy gyermekotthonban szexuális visszaélések sorát követte el egy karbantartó. 

A népharagot szerelné le a kormány a választások előtt, másra nem lesz jó a gyermekvédelmi törvény módosítása

Az akár jó szándékkal készített törvénymódosítás amellett, hogy nem tud minden veszélylehetőségre gondolni, még nehezítheti is a mindennapokat. Így például a Fidesz javaslata alapján a középiskolás önkéntesek is csak erkölcsi bizonyítvánnyal dolgozhatnak majd a gyerektáborokban. Ezt a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi, és akár meg is tilthatja a részvételt a táborozásban. 

(Nyitóképünkön Orbán Viktor miniszterelnök Novák Katalin államfővel és Varga Judit igazságügyi miniszterrel 2022. május 24-én. Fotó:  MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!