Lengyel Tibor

Gattyánék százmilliót fizethetnek vissza az államnak

Gattyán György Megoldás Mozgalmának 108 millió forintot kell visszautalnia az államnak. Kispártok egyéni jelöltjei és néhány független induló sem tudott ellenállni az ingyenpénznek, amit a többségük a gyenge eredménye miatt most fizethet vissza. Gődény György pártja csaknem 600 milliós kampánytámogatásra lett volna jogosult, de direkt nem vette fel.


Íme a választás legnagyobb vesztesei, akik még a vigaszághoz is kevesek voltak

Országos listát nem tudtak állítani, de legalább egy egyéni jelölttel nekifutottak a választásnak – hét ilyen párt, pártszövetség volt, némelyik a saját túlélése érdekében indított csak el egyetlen jelöltet április 3-án. A pártok 58 egyéni jelöltje összesen 11051 szavazatot szedett össze – egyenként többségében jóval kevesebbet, mint ahány ajánlást gyűjtöttek. Volt, aki 624 voksot kapott, és volt, aki csak 56-ot.


Ha igazán akarna, léphetne az NVB az elégetett levélszavazatok ügyében

Nem következetes a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a saját illetékessége megállapításakor: ha civileket kell büntetni, akkor a külföld is belföld, ha az elégetett romániai levélszavazatok ügyében kell eljárni, már nem. A választási eredmény szempontjából mindegy ugyan, de a levélszavazatok egész rendszerének hibáit hozta újra felszínre a botrány.


Három út áll az ellenzék előtt: a járhatatlan, a küzdelmes, és ami eddig se jött be

Az ellenzékváltó Márki-Zay Pétert a leváltott ellenzékkel együtt váltották le április 3-án – a szereplők azóta is a helyüket keresik. A vesztes miniszterelnök-jelölt visszatér Hódmezővásárhelyre és talán új mozgalmat, pártot épít, miközben az ellenzék hat pártjának és félszáznál több leendő képviselőjének is új utat kell keresnie. Több választásuk is van, de ha nem csak túlélni akarnak, akkor valójában egy.


Sokk az ellenzékben: “Már decemberben elvesztettük a választást, de hogy ekkora zakó lesz, az nem volt opció”

Lebontottuk a kétharmadot, folytassuk! – ilyen forgatókönyve volt az ellenzéknek, de ennél rosszabbra nem készült. A választási eredmény után ezért sokkos állapotban keresi a hat párt és az egyéniben is kikapó Márki-Zay Péter a kudarchoz vezető okokat. A hibák feltárásánál is nehezebbnek tűnik a folytatás kérdése: lehet-e, és érdemes-e az eddigi keretek közt politizálnia az ellenzéknek.


„Bárkiből bűnbakot tudnak csinálni, annyi pénzük van rá, hogy besározzák” – videó az ellenzéki eredményváróból

Az ellenzéki összefogás eredményváróján nem volt nagy tömeg, főleg fiatalok jöttek el, akik még reménykednek abban, hogy négy év múlva leváltható a Fidesz, van, aki szerint akár Márki-Zay Péterrel. A vereség okait kérdeztük tőlük, míg a megszólaló politikusok még az eredmények kihirdetését megelőzően nyilatkoztak nekünk.


Márki-Zay az ellenzéki kampányzárón: “Orbán Viktor szégyen lett, de most lemoshatjuk ezt a gyalázatot”

“A mi méréseink szerint fej fej mellett állunk” – állította az ellenzék kampányzáróján Márki-Zay Péter, aki szerint az ez mozgósítással és a bizonytalanok meggyőzésével vasárnap győzelmet hozhat. A miniszterelnök-jelölt nem kímélte Orbán Viktort, bízik a fiatalokban és a csodában. Az eseményen volt “politikai divatbemutató”, buzdított Karácsony Gergely, Hajós András és Iványi Gábor is.





Hadházy 150 fős csapattal üldözné a korrupciót, szerinte Orbán és Tiborcz is bíróság elé állhat

Százötven fős, évi tízmilliárdból működő korrupcióellenes hivatal végezné az ellenzék győzelme esetén a jogi felelősségre vonást, amit a hivatalt tárca nélküli miniszterként felügyelő Hadházy Ákos szerint „nem kerülhetne el” valaki csak azért, mert miniszter vagy kormányfő volt. A szervezetnek persze más dolga is lesz, hiszen mint mondta, „a sajátjaink között is vannak, akik éhesek”.


Annyira a Fidesznek lejt a pálya, mintha a szavazóinak két voksuk lenne, míg másoknak csak egy

Nincsenek Fidesz-árvák, akiket meg akart szólítani az ellenzék, amely amúgy is rosszul céloz bonyolult üzenetekkel, így mára a kormánypártok szinte behozhatatlan előnyre tettek szert – állapították meg a Republikon Intézet konferenciájának előadói. A valószínű Fidesz-győzelem kulcsa még, hogy a kormánypártok rájöttek arra: a választást nem a politikafaló értelmiségiek döntik el, hanem a társadalom perifériájára szorult emberek.



Sokkolta Novák Katalin és Németh Zsolt posztja a Fidesz-szavazók egy részét

Gyakorlatilag széttépték az évtizedes oroszbarát Fidesz-politikán kondicionált kormánypárti szimpatizánsok Novák Katalin leendő államfőt és a veterán fideszes Németh Zsoltot, amiért Oroszországot tették felelőssé az Ukrajna elleni háborúért. Reakciók a “csalódtam”-tól, a “kisanyám!”-on át a “kinek nyal ez a poszt?”-ig.




Térképre tettük, hol szavazhat külföldön – sokaknak drága és időrabló lehet a demokrácia

Marokkótól Kenyáig, Portugáliától Svédországig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig 97 ország összesen 146 pontján van lehetőség április 3-án külképviseleti szavazásra. Ez sokaknak több órás utazást és tetemes költséget jelent, vagyis sokkal több bonyodalommal jár, mint a szintén külföldön élő, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező választók levélszavazása.


Két olyan államfőjelölt is kapott szavazatot, aki nem is indult

Az öt érvénytelen voks között volt két olyan, amelyik a Mi Hazánk, egy másik pedig az ISzOMM nem hivatalos jelöltjére érkezett. Novák Katalin a Fidesz–KDNP-seken kívül 4 plusz voksot is begyűjtött, míg Róna Péterre többen szavaztak, mint ahányan ajánlották, de a hiányzók miatt kevesebben, mint az összellenzék.


Választás: 140 tonnányi szavazólapot gyártanak, 2 percenként frissülnek majd az adatok

Csütörtökön tartják az első választási “főpróbát” a Nemzeti Választási Irodánál, ahol 2 perceként frissülő adatokat és gyors előzetes eredményt ígérnek április 3-ára. A nyomda már javában gyártja az összesen 23,5 millió szavazólapot. A 21 milliárdos költségvetésből futja még 165 ezer golyóstollra, ajándék kitűzőre az első választóknak, és annyi borítékra, amivel be lehetne teríteni Budapestet.


Áder “Ne írd alá!” János 10 éve: a horgász, aki alig dobott vissza valamit

Volt a ‘80-as években a diákmunkás, Orbán Viktor főnöke, 1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz kampányfőnöke, később a párt alelnöke, majd az Országgyűlés elnöke, aztán a Fidesz EP-képviselője, az utóbbi 10 évben pedig Magyarország államfője. Áder János a legtöbbször alá nem írásra kérlelt köztársasági elnök, aki lényegében mindent átengedett, amit a Fidesz-kormány át akart nyomni a törvényhozáson.