Hiába ajánlgatta Orbán Viktor, nem lehetett Fidesz-fröccsöt kapni Tusványoson. Pedig a beszéd után sokaknak szüksége lett volna rá. Helyszíni riportunk a bocskaiban izzadó közönségről, a Varga Judit-szelfikről, a miniszterelnöki vízió fogadtatásáról és arról, hogy Tusnádfürdőn harapni lehetett az Orbán-szimpátiát, de a taps már nem a régi.
Több év kihagyás után, mint a mannát, úgy várja a konzervatív-jobboldali közönség a miniszterelnöki beszédet, hiszen Orbán Viktor a székelyföldi szabadegyetemen mindig spirituális útravalóval látja el követőit. Nem mellesleg az itt elhangzottak mások hergelésére vagy elborzasztására szintúgy alkalmasak.
Néhány vérszegény lépésen kívül az ellenzék nem csapott le a legforróbb belpolitikai ügyekre, a kata kivéreztetésére és a rezsicsökkentés szűkítésére, sőt az ezek miatti utcai tiltakozáshullámnál is csak meghúzódik a háttérben. A látványos tétlenség okait keresve arra jutottunk: több oka van annak, hogy az ellenzék az elmúlt húsz év ziccerét hagyja ki, de ettől még a Fidesz nem lehet teljesen nyugodt.
A Jobbik új elnöke pártját keresztény, jobbközép, nemzeti-konzervatív alakulatként képzeli el, de nem ideológiát, hanem gyakorlati megoldásokat akar kínálni a szavazóknak, erről a hvg360-nak adott interjúban beszélt. Elődjével, Jakab Péterrel – aki jelenleg frakcióvezető – már beszélt arról, miként működhetnek együtt úgy, hogy a Jobbik elkerülje az SZDSZ-esedés rémét. Azt mondja, nincs visszatérés a radikalizmushoz, nem sírja vissza azokat a jobbikosokat, akik most a Mi Hazánkkal vannak. Szerinte a parlament még mindig jogállami keret, ahol van értelme a politizálásnak. Elismeri, hogy 2014-ben, a Krím elcsatolását tévesen ítélték meg: "vakok voltunk, és arányt tévesztettünk". Szörnyű, súlyos és szégyellni való dologként értékeli, amikor évekkel ezelőtt a zsidók listázását sürgette, de azt mondja, azóta bizonyította, hogy nem antiszemita.
Harminc évig titokban tartaná a honvédség és a honvédelmi minisztérium, hogy mi történt márciusban abban a 40 percben, amikor a paksi atomerőmű fölött is átrepülve a magyar légtérben tartózkodott egy katonai felderítő drón. 2052-ig nem kapunk választ arra sem, történt-e mulasztás, és ha igen, van-e felelős.
Hiába folyt be 11 milliárd forintnyi osztalék az államtól kapott részvények után a Mathias Corvinus Collegiumot fenntartó alapítványhoz, a tavalyi évet majdnem 9 milliárdos veszteséggel zárták, ami az előző évinek a százhúszszorosa. Igaz, sok volt a kiadásuk is: fizetésekre például több mint 4 milliárd ment el, cégeket alapítottak, részesedést vásároltak, meg a rezsi is drágult.
Nemsokára elsötétül a Pesti TV, de az online, videós folytatáshoz és a Pestisracok.hu további működtetéséhez már megvan az alap. Bejegyezték a Vaszily Miklós TV2-vezér résztulajdonában álló új műsorgyártó-lapkiadó céget, vagyis az eddig még a portál felett tulajdonosként rendelkező Huth Gergely visszaszorul – igaz, marad a tartalomért felelős vezető.
Úgy tűnik, Kövér László házelnök szeptemberig is tudja szabotálni az egyetlen független képviselő, Hadházy Ákos eskütételét, és ebben segít is neki az Országgyűlés igazságügyi bizottsága – állapította meg az ellenzéki politikus, aki szerint Kövér azzal is húzza az időt, hogy „hülyének tetteti magát”.
Mielőtt még a kormányváltással elkerült volna a külügyi tárca felügyelete alól, az állami Eximbank/Mehib a miniszter feleségét egy alapítványban segítő kollégájának magánvállalkozását támogatta. De bőven jutott pénz a szponzorációs keretből a Demjén Ferenc koncertjeit szervező cégnek is, amelynek tulajdonosa egyúttal az ATV igazgatósági tagja.
Idén, hivatali idejének utolsó hónapjaiban az elé került kegyelmi kérvények 3,4 százalékát hagyta jóvá Áder János államfő. Az elmúlt 20 évben csak egyszer volt ennél magasabb az arányú a köztársasági elnökök által megítélt kegyelmek aránya. Áder elutasított idén egy speciális kérvényt is – ezt a hvg.hu információi szerint egy, a Parlamentből közben kiesett fideszes képviselő adta be. Novák Katalin még nem döntött kegyelmi kérvényről.
„Budapest nem hagyja annyiban” a főpolgármester szerint, hogy a kormány ellentételezés nélkül elvesz a fővárostól közterületeket, mert ez szerinte rablás, amelyhez „Tiborcz új szállodájának van köze”. Karácsony Gergely jelezte azt is: a polgármesterek nem lesznek szolgabírók.
Ezentúl a házelnök dönt majd arról is, hogy egy országgyűlési képviselő hova üljön a parlamenti patkóban. Eddig mindenki maga döntötte el, hogy a frakciójának kijelölt területen belül hol lesz a helye, egy törvénymódosítás révén a jövőben Kövér László joga lesz ennek meghatározása is. Ez a javaslatcsomag írja elő a képviselők újfajta vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét és az eseti jelölő bizottságok megszűnését is.
Nemcsak Magyarországon, hanem a világon bárhol vizsgálhatnák a választási szervek a választási csalás gyanús eseteket, ha a Parlament elfogadja a most benyújtott törvénymódosítást. Ez a válasz arra, hogy az elégetett romániai levélszavazatok ügyében tehetetlenek voltak a választási szervek.
Amint azt a hvg.hu előre jelezte, benyújtotta a kormány azt a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek, amellyel három kiemelt budapesti közterületet állami tulajdonba vesznek a fővárostól, majd a Podmaniczky teret, a Vörösmarty teret és a Széchenyi teret a fideszes vezetésű V. kerület 99 évre megkapja vagyonkezelésbe.
Érdemi párbeszéd helyett csak egy rossz hangulatú, feszült megbeszélést tartott a hvg.hu információi szerint az államosítani kívánt fővárosi közterületekről a minap Szentgyörgyvölgyi Péter V. kerületi polgármester és Karácsony Gergely főpolgármester. A részletekről inkább egyikük sem beszél. Az ügy túlmutat a köztisztaság kérdésén, és Tiborcz István szállodaberuházásához is köze lehet.
Négy hónap alatt 915 millió forintot osztott szét leányvállalata útján az állami lottócég, ennek negyede egy vitorlás megvásárlását segítette, de 141 milliónak örülhetett Pataky Attila, 70 milliónak pedig a Békemenetet szervező CÖKA. A Habonyt és Rogánt reptető családi vállalkozás idén is kapott támogatást, de jutott pénz Demjén Rózsi koncertszervező cégének és a Polgárok Házát fenntartó alapítványnak is.
Élénk közéleti vitát váltott ki, hogy elnevezhető-e Horn Gyuláról közterület Budapesten. A helyzet az, hogy ez már meg is történt, és egyelőre senki sem fordult a Fidesz 2012-es “utcanév-kommunistátlanítási” törvénye alapján állásfoglalásra hivatott Magyar Tudományos Akadémiához. A XIII. kerület kezdeményezését jóváhagyó fővárosi döntés végrehajtása elé a budapesti kormányhivatal gördíthet még akadályt.
A főigazgatóra több mint 4 milliót, más tisztségviselőkre 19 milliót, jogászokra 22 milliót költött el a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány fennállása első hónapjaiban. Ráadásul úgy, hogy a szervezet fő célja a kínai Fudan Egyetem budapesti kampuszának fenntartása, ám az nemhogy nem működik, de még a létrejötte is kérdéses. Nyereséges lett viszont a kínai egyetem tulajdonában álló, homályos hátterű magyar gazdasági társaság, amely majdnem 300 ezres profitot hozott össze tavaly.
Ennyi választás még sosem volt egy napon: a koronavírus-járvány miatt elmaradt mintegy 150 időközi önkormányzati választás felét június 26-án pótolják be. Lesz, ahol költségvetési csalásért elítélt polgármester utódját választják meg, de sok helyütt tartanak haláleset vagy lemondás miatt időközit. A június 26-i dömping után is bőven marad még szavazás júliusra, augusztusra is.
Az indokként előadott spórolás kevésbé, inkább a Fidesz eredményeinek javítása és az ellenzék esélyeinek rontása lehet a kormánypárti ötlet mögött, hogy 2024-ben egyszerre tartsák az EP- és az önkormányzati választást. A polgármesterek, képviselők egy része – köztük fideszesek is – azonban fél évre legitimációs válságba kerülhetnek, aminek a település lakói láthatják a kárát.
