Jövőt vázolt ötödik miniszterelnöki beszédében is Orbán Viktor, de ezúttal sokkal óvatosabb volt, mint 2018-ban, amikor 2030-ig tervezett. Ezzel együtt is túlzás lenne programadó beszédet emlegetni, mivel a hangzatos politikai szólamokon kívül konkrét terveket nem hallottunk tőle még a következő négy évre sem. Volt viszont sorosozás, brüsszelezés és genderezés is.
Azt ugyan nem árulta el hódmezővásárhelyi kocsmafórumán Lázár János, hogy milyen tárcát kap az új kormányban, ám sok mást igen: számított-e a választási győzelmére, mit gondol Putyin Oroszországáról, visszatérhet-e Márki-Zay Péter, tarthatóak-e a rezsiárak, kell-e Paks II. Beszélt arról is, száműzetés volt-e az elmúlt négy év, mit tanult az általa egykor leuzsorásozott Csányi Sándortól, mit evett a kormányalakító ebéden Orbánnál, és megtudtuk azt is, van-e benne tűz, vagányság.
A kormányalakítási munkaebéden részt vett, mégsem tudni pontosan, milyen kormányzati szerep vár Lázár Jánosra. Viszont valószínű, hogy az egykor nagyhatalmú miniszter négy év “kényszerpihenő” utáni visszatérése nem lesz diadalmenet, ő pedig nem lesz "erős ember".
Megfigyelhette a rendőrség Hadházy Ákost, a független képviselő gyanúja szerint ráadásul jogszerűtlenül és politikai tevékenyége miatt. Ha ez valóban így történt, az súlyos jogsértés lehet – az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik, sőt már nyomoz is az “alapügyben”, vagyis az ügy túlmutat Hadházyn.
Időarányosan nem költötte el a leköszönő államfő a közcélú felajánlási keretét, de sebaj, mert volt elnökként tovább jótékonykodhat. Ilyen, évi 73 milliós kerete lesz Novák Katalinnak is. Sőt házelnökként Kövér Lászlónak is van, aki a filatelistákat és a cserkészeket szórta meg közpénzzel.
Több dolgozójának is felmondott a napokban a közvetve orosz tulajdonosi hátterű Dunakeszi Járműjavító Kft., de titkolják, hogy mennyien kerülnek lapátra az ukrajnai háborúval összefüggő, „az alapanyag-ellátási láncban fellépő nehézségek” miatt. A cég tulajdonosi körében ott van Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt nagykövet, üzletember, a kormányszóvivő férje, akit legújabban az ötödik Orbán-kormány lehetséges új honvédelmi minisztereként is emlegetnek.
Noha a 4 évvel ezelőtti gyakorlattal egyezően kétharmad-egyharmad arányú bizottsági helyeket ígért az ellenzéknek a Fidesz, ezt nem sikerült tartani. A frissen megalakult testületek némelyikében a tagság 72–75 százalékát a Fidesz–KDNP adja, ráadásul 15 bizottságról 11-nél csökkent az ellenzék befolyása, és jegyzőből is kevesebb lett az ígértnél. A Fidesz-frakció utóbb közölte: az arányokon hajlandóak változtatni, és további bizottsági helyeket adni az ellenzéknek, feltéve, "ha megfelelő" személyeket jelölnek.
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos jogi kérdéseket rendező, Gulyás Gergely által benyújtott törvényjavaslat egy új megnevezést – egészségügyért és közbiztonságért felelős miniszter – használ, ami azt erősíti, hogy a Belügyminisztériumhoz kerül az egészségügyi terület.
Alakuló ülését tartja az új törvényhozás, amelyet egyesek a jogalkotás templomának, mások gombnyomogatók melegedőjének tartanak, Kövér Lászlót pedig néha egy kocsmára emlékezteti. Kérdés, mennyire lesznek jelen az ellenzékiek, milyen jogalkotási trükkökre, kétharmados módosításokra lehet számítani.
Karácsony Gergely után Szabó Tímea is levonta az ellenzék választási kudarcából a maga tanulságát, és ő sem indul újra a pártban a társelnöki pozícióért a közelgő tisztújításon. Viszont frakcióvezető szívesen lenne, és az elnökség is őt támogatja – döntés erről pénteken, a frakció alakuló ülésén lesz.
A hat ellenzéki párt összesen kilenc csúcsvezetőjéből eddig ketten álltak fel az április 3-i bukás miatt, a többiek a jelek szerint folytatnák, de új irányt szabó kihívókból sincs hiány. Mind a hat pártban tisztújítást tartanak legkésőbb a nyáron, illetve az ősz elején, és ma még sok a nyitott kérdés, de úgy tűnik – kihívó híján – csupán egyvalaki lehet biztos a győzelmében.
Sok még a bizonytalanság, a találgatás az ötödik Orbán-kormány összetételéről, és ezúttal lassabban is alakul meg a kabinet – négy éve ilyenkor, már a teljes névsor nyilvános volt, most pedig Orbán Viktor május végére ígéri. Pintér Sándor és Semjén Zsolt továbbra is biztos pontja lesz a kormánynak, és a miniszterelnök biztosan számít Szijjártó Péterre, Varga Mihályra, Gulyás Gergelyre, bár elképzelhető, hogy egyes posztokon taktikai személycseréket hajt végre.
A választáson egyéniben induló 34 független jelölt közül a legjobb eredményt érte el, mégis csalódott a politikába belekóstoló villamossági vállalkozó. Nagy tervei vannak viszont a második legjobb függetlennek, a 20 éve polgármester egykori rockernek. Váratlan sikert ért el az egyik ellenzéki jelöltre azonos névvel ráinduló független. A legboldogtalanabb a Faragó-család lehet.
Valós, objektív indoka nincs az Ukrajnában zajló háborúra hivatkozva frissen bejelentett újabb Alaptörvény-módosításnak, politikai indoka viszont annál több van. A kormány a reagálóképesség demonstrálása és az ellenzék megbélyegzése mellett folytathatja ugyanazt, amit az időközben kifulladó járvány-veszélyhelyzetre hivatkozva eddig is maximálisan kihasznált: a rendeleti kormányzást.
Gattyán György Megoldás Mozgalmának 108 millió forintot kell visszautalnia az államnak. Kispártok egyéni jelöltjei és néhány független induló sem tudott ellenállni az ingyenpénznek, amit a többségük a gyenge eredménye miatt most fizethet vissza. Gődény György pártja csaknem 600 milliós kampánytámogatásra lett volna jogosult, de direkt nem vette fel.
Országos listát nem tudtak állítani, de legalább egy egyéni jelölttel nekifutottak a választásnak – hét ilyen párt, pártszövetség volt, némelyik a saját túlélése érdekében indított csak el egyetlen jelöltet április 3-án. A pártok 58 egyéni jelöltje összesen 11051 szavazatot szedett össze – egyenként többségében jóval kevesebbet, mint ahány ajánlást gyűjtöttek. Volt, aki 624 voksot kapott, és volt, aki csak 56-ot.
Nem következetes a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a saját illetékessége megállapításakor: ha civileket kell büntetni, akkor a külföld is belföld, ha az elégetett romániai levélszavazatok ügyében kell eljárni, már nem. A választási eredmény szempontjából mindegy ugyan, de a levélszavazatok egész rendszerének hibáit hozta újra felszínre a botrány.
Az ellenzékváltó Márki-Zay Pétert a leváltott ellenzékkel együtt váltották le április 3-án – a szereplők azóta is a helyüket keresik. A vesztes miniszterelnök-jelölt visszatér Hódmezővásárhelyre és talán új mozgalmat, pártot épít, miközben az ellenzék hat pártjának és félszáznál több leendő képviselőjének is új utat kell keresnie. Több választásuk is van, de ha nem csak túlélni akarnak, akkor valójában egy.
Lebontottuk a kétharmadot, folytassuk! – ilyen forgatókönyve volt az ellenzéknek, de ennél rosszabbra nem készült. A választási eredmény után ezért sokkos állapotban keresi a hat párt és az egyéniben is kikapó Márki-Zay Péter a kudarchoz vezető okokat. A hibák feltárásánál is nehezebbnek tűnik a folytatás kérdése: lehet-e, és érdemes-e az eddigi keretek közt politizálnia az ellenzéknek.
Az ellenzéki összefogás eredményváróján nem volt nagy tömeg, főleg fiatalok jöttek el, akik még reménykednek abban, hogy négy év múlva leváltható a Fidesz, van, aki szerint akár Márki-Zay Péterrel. A vereség okait kérdeztük tőlük, míg a megszólaló politikusok még az eredmények kihirdetését megelőzően nyilatkoztak nekünk.
