Feljelentést tesz a titkos megfigyelési gyanú ügyében a nemzetbiztonsági bizottság jobbikos elnöke. Stummer János a hvg.hu-nak azt is mondta: mihamarabb meghallgatná a nemzetbiztonsági bizottság a titkosszolgálatokat, az ellenzék pedig parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezi.
Kérhető lesz harmadik oltás, beoltatlan egészségügyisek nem dolgozhatnak, és oltást kapnak iskolakezdés előtt a fiatalok – három mai Orbán-bejelentés, de a részletek nem világosak. Ezért kérdéseket tettünk fel az illetékeseknek, akik válasz helyett közölték: a részleteket majd “időben” elmondják.
Mintegy 18 ezren töltötték ki a hvg.hu saját “nemzeti konzultációját”, amelyen a kormány 14 álkérdésével szemben 10 valódi kérdésre vártuk a választ. Íme az eredmények Fudantól a paksi bővítésen és Hatvanpusztán át az EU-s viszonyunkig.
A hat ellenzéki párt és önkéntesek ezreinek összehangolt munkája, valamint sok tízmillió forint kell a szeptember–októberi kétfordulós ellenzéki előválasztás lebonyolításához. A politikai sikeresség már a mozgósításon és a választói hajlandóságon múlik, de még nem látni, hogy 200 vagy 800 ezer előválasztóra lehet-e számítani.
Már online is kitölthető a nemzeti konzultáció, ám a csalások kivédésére beépített e-mailes hitelesítés a visszaélést nem gátolja: az összes többi személyes adat nyugodtan lehet kamu, ráadásul újabb és újabb címekkel ugyanarról a számítógépről többször is lehet válaszolni.
Az Orbán-kormány politikai kérdőívével szemben a hvg.hu összeállított egy saját kérdéssort. A most futó nemzeti konzultáció értelmetlen és hazug kérdései helyett összegyűjtöttünk pár fontos ügyet, amelyekben valóban ki lehetne kérni az emberek véleményét. Töltse ki ön is!
A remélt (elő)választási győzelmet követően Karácsony Gergelynek erős politikai támogatottságra támogatásra lenne szüksége, ezért szorgalmazza az MSZP, a Párbeszéd és az LMP egyesülését. A három pártnál még emésztik a tervet.
Hiába ült össze végre a járványhelyzet elmúltával a fővárosi közgyűlés korrupciógyanús ügyeket vizsgáló bizottsága, az egyik fő témában, a parkolás ügyében nem jutottak előre, mert nem volt kit meghallgatni, Rogán Antal sem ment el az ülésre.
Az eddigi bő 330 millió forinton felül hirtelen szétszórna a kormány még néhány milliót olyan, meg sem sérült 2006 őszi tüntető között, akinek kárigényével már 9 éve sem számolt, ráadásul ők sem erőltették a jóvátételt. A szaktárca és az ügyvédjük jogos kompenzációt, a jogász PR-trükköt emleget. A 399 megsérült rendőr kártérítéséről nincs szó, pedig a rendőrszakszervezet szerint jogos lenne.
Azt még a Fidesz kommunikációja is elismeri, hogy a melegellenes törvény már kezelhetetlen hullámokat vet az EU-ban. Abban még reménykedhetnek, hogy a nemzetközi támadásra hivatkozva itthon profitálnak belőle, ám szakértők ennek az ellenkezőjét állítják: szerintük többet árt a kormánynak, mint használ. Valószínűleg Orbán most óvatosan kihátrál az ügyből, miután látja, hogy nem ez lesz a nyerő téma a 2022-es választásra.
Gyorselemzésünk szerint a tizennégy kérdésből egy kérdés valódi csupán, de már az is eldőlt. A többi csúsztatás, ferdítés és nettó politikai propaganda, amire megint milliárdokat költenek majd közpénzből.
Senkit nem kényszerített az MSZP társelnöke szerint a párt arra, hogy melyik frakcióba üljön majd a jövőben, de aki önként a DK-t választotta, azt kizárták. Másik két politikusukkal más miatt szakítottak. Ez egy csütörtöki háttérbeszélgetésen hangzott el, ahol a szocialista vezetőket a választások utáni tervekről is kérdeztük.
Futószalagon fogadtak el vitatott törvényeket, a Jobbik kisegítette a kormánypártokat, Orbán Viktor szócsatákat vívott Jakab Péterrel, és sok milliós pénzbírságot kaptak ellenzéki politikusok – erről szólt az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakának majd’ 300 órája.
Sosem hallotta meg a tüntetők kérését Áder János, ám kinevezése óta többször élt a törvények szentesítését megállító jogával, mint Göncz Árpád és Mádl Ferenc, de kevesebbszer, mint Sólyom László.
A nyári uborkaszezon, a Fidesz által erőltetett melegtéma, a foci-Eb és az olimpia kis időre elterelheti a közvélemény figyelmét azokról a kormány számára kínos közéleti-politikai témákról, amelyek június elején még napirenden voltak.
Miután Schmitt bukása felborította a menetrendet, az ellenzék jövő évi választási győzelme esetén sem számíthat arra, hogy saját jelöltje legyen a köztársasági elnök, utóbbiról ugyanis még a mostani ciklusban kell dönteni. Bármennyire is esélytelen, az ellenzék állít közös jelöltet. A Fidesz favoritja Trócsányi László, de akár Kövér László is lehet. Kormányra kerülése esetén az ellenzék bevezetné a közvetlen elnökválasztást.
Közeledik a 2022-es választás, de még a 2018-as után is 2,1 milliárd forintot próbál behajtani az állam azoktól a pártoktól, amelyek nem érték el akkor az 1 százalékos eredményt és emiatt vissza kellene fizetniük a kampánytámogatást. Köztük van az ezzel már 2014-ben megbukó, de azóta más miatt elítélt egykori monoki polgármester, Szepessy Zsolt, valamint a járványveszélyt tagadó Gődény György pártja is. Semmi garancia nincs rá, hogy mindez nem ismétlődik meg jövőre.
Meghosszabbította a negyedik hullámra is felkészülő kormány a járványügyi készültséget, ami alapvetően csak egészségügyi kérdésekre vonatkozik, de nem is ez a lényeg, hiszen hatályban van a veszélyhelyzet is, ami különleges jogrend, széles körű kormányzati hatáskörökkel.
Tárgyaltak ugyan egy Munkácsy-múzeum létrehozásáról az Andrássy úton, de a közös projekt kútba esett, ezért most már Debrecen polgármesterével egyeztet ugyanerről – mondta a hvg.hu-nak Pákh Imre, a milliárdos műgyűjtő, aki szerint “egy saját múzeummal tartozunk Munkácsynak”.
Lejáróban van az Orbán Viktor által ismét elővett migránsozás politikai szavatossága, és csak jobb ötlet híján kerülhetett elő. A kormányfőnek annyiban igaza van, hogy az illegális migráció kismértékben valóban nőtt, de az adatok pontossága kérdéses. A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet mindenesetre 2016 óta folyamatosan érvényben tartja a kormány, biztos ami biztos.