Lengyel Tibor

Térképre tettük, hol szavazhat külföldön – sokaknak drága és időrabló lehet a demokrácia

Marokkótól Kenyáig, Portugáliától Svédországig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig 97 ország összesen 146 pontján van lehetőség április 3-án külképviseleti szavazásra. Ez sokaknak több órás utazást és tetemes költséget jelent, vagyis sokkal több bonyodalommal jár, mint a szintén külföldön élő, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező választók levélszavazása.


Két olyan államfőjelölt is kapott szavazatot, aki nem is indult

Az öt érvénytelen voks között volt két olyan, amelyik a Mi Hazánk, egy másik pedig az ISzOMM nem hivatalos jelöltjére érkezett. Novák Katalin a Fidesz–KDNP-seken kívül 4 plusz voksot is begyűjtött, míg Róna Péterre többen szavaztak, mint ahányan ajánlották, de a hiányzók miatt kevesebben, mint az összellenzék.


Választás: 140 tonnányi szavazólapot gyártanak, 2 percenként frissülnek majd az adatok

Csütörtökön tartják az első választási “főpróbát” a Nemzeti Választási Irodánál, ahol 2 perceként frissülő adatokat és gyors előzetes eredményt ígérnek április 3-ára. A nyomda már javában gyártja az összesen 23,5 millió szavazólapot. A 21 milliárdos költségvetésből futja még 165 ezer golyóstollra, ajándék kitűzőre az első választóknak, és annyi borítékra, amivel be lehetne teríteni Budapestet.


Áder “Ne írd alá!” János 10 éve: a horgász, aki alig dobott vissza valamit

Volt a ‘80-as években a diákmunkás, Orbán Viktor főnöke, 1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz kampányfőnöke, később a párt alelnöke, majd az Országgyűlés elnöke, aztán a Fidesz EP-képviselője, az utóbbi 10 évben pedig Magyarország államfője. Áder János a legtöbbször alá nem írásra kérlelt köztársasági elnök, aki lényegében mindent átengedett, amit a Fidesz-kormány át akart nyomni a törvényhozáson.


Kövér László úgy döntött, speciális eljárás lesz az államfőválasztásnál

Különleges szabályok alapján alakítják majd Kövér László döntése szerint az államfőválasztás menetrendjét – tudta meg a hvg.hu. Sűrű nap lesz amúgy csütörtökön a Parlamentben: az elnökválasztás mellett döntenek az MSZP-s Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztéséről is, és este lesz még egy rendkívüli ülés is az ukrajnai háború miatt, amit a kormánypártok bojkottálnak.


Lehet népszavazás Karácsony Gergely és az ellenzék két kérdéséről, megvannak az aláírások

Megszámolták a Karácsony Gergely kezdeményezte két népszavazási kérdéshez leadott aláírásokat, és mindkettőnél megvan az előírt 200 ezer érvényes aláírás, hivatalos döntés délután várható – értesült a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy lehet referendum a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék ügyében, de az biztos, hogy csak nyáron, vagy még inkább ősszel.


Kövér László: Oroszországgal megszűnik a normális együttműködés lehetősége a következő 20 évben

Az ukrán háború okairól és következményeiről, valamint a “balfék” Európáról is beszélt Kövér László egy budafoki lakossági fórumon, ahol majdnem elénekelt egy Európa Kiadó-számot, de mégsem. Az 1-es számú Fidesz-párttagkönyv tulajdonosa elárulta, miért kedveli Horn Gyulát, és miért nem a “simogatós” telefonokat, valamint előkerült egy régi történet Áder Jánosról és Szájer Józsefről is.


Putyin nemzetközi felelősségre vonása csak addig nehéz, amíg hatalomban van

A Nemzetközi Büntetőbíróság felléphetne háborús bűnök vádjával Oroszország háborús agressziója miatt, illetve orosz katonák ellen, de a támadást elrendelő Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes felelősségének megállapítására jelenleg nem sok esély van – mondta a hvg360-nak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász. Ő a jelenlegi orosz elnök bíróság elé állítását csak egy moszkvai hatalomváltás után tartja elképzelhetőnek. Magyarországon is indulhatna elvileg eljárás, ha Polt Péter úgy akarná, de akkor sem Putyin ellen.


Háború a szomszédban: milyen rendkívüli intézkedések várhatók itthon?

Az orosz–ukrán konfliktusnak már Orbán Viktor által is elismerten háborúvá fajulása, a szomszédos Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzet, egy esetleges menekülthullám, továbbá a következményekre felkészülés itthon is különleges lépéseket tehet szükségessé. Sorra vesszük, milyen rendkívüli intézkedések várhatók.


Sz. Bíró Zoltán: A józan ész kiköltözött a Kremlből, a legborzalmasabb időszak jön

Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése – mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.


Stummer János: Péterfalvi nem vitte túlzásba a Pegasus-ügy vizsgálatát

Elfogytak az amúgy sem túl erős politikai eszközök arra, hogy többet tudjunk meg a Pegasus-megfigyelésekről – mondta a hvg.hu-nak az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának jobbikos elnöke. Stummer János éppen ezért élesen bírálta az ügyet vizsgáló Péterfalvi Attilát, akinek lett volna ugyan mozgástere, de szerinte a hatósági kontrollját “nem tudta vagy nem akarta ellátni”.



Mi célt szolgál Bayer Zsolt meglepő kérése a fideszesekhez?

Ellenzéki képviselőjelöltek támogatására – pontosabban ajánlóíveik aláírásra – buzdította a Fidesz szavazóit Bayer Zsolt. A publicista kérésében újdonság, hogy ilyen nyíltan tette, célja pedig az lehet, hogy akár csak kismértékben is, de csökkentse a közös ellenzéki jelöltek győzelmi esélyeit egy-egy billegő körzetben.


23 éve műsoron tartják az Orbán Show-t

Egy év kihagyás után ismét tart évértékelőt Orbán Viktor. Visszaidézzük, hogy az 1999 óta elmondott beszédei közül melyik volt a leghatásosabb, a legszenvedélyesebb, a legrövidebb, és melyikben ígérte a legtöbbet. Kiderül az is, hogyan szaporodtak meg a színpadon a szónok mögött álló zászlók.


Péterfalvi a Pegasus-vizsgálatról: A megfigyelések indokai nem tűntek kamunak

Nem igaz, hogy a Pegasus licencszerződése szerint a kémszoftver kizárólag a terrorizmus és a szervezett bűnözés gyanúja esetén vethető be – mondja a hvg360-nak adott interjúban Péterfalvi Attila, a Pegasus-jelentést készítő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Állítja, minden vizsgált esetben alapos volt gyanú. Elhiszi, hogy „nem hangzik megnyugtatóan”, de tényleg bárkit meg lehet figyelni. A Nemzetbiztonsági Bizottság vagy az Európai Parlament szerinte megfogalmazhat ugyan aggályokat, de ezek politikai testületek. Arról is beszélt, hogy eltörölné a választási ajánlásgyűjtést és a „semmit nem érő” vagyonnyilatkozat-tételi rendszert.






Az igazi Pegasus-jelentés: unokáink sem fogják látni?

Bőven maradtak még nyitott kérdések a Pegasus-botrányban a Péterfalvi Attila által fél év vajúdás után közzétett jelentés alapján. Egyrészt a mindent rendben találó vizsgálat nem volt teljes körű, és inkább csak formai, ráadásul a részletek akár 2110-ig sem derülhetnek ki a titkosítás miatt. A jelentés szerint az, hogy Varga Judit helyett nem dönthetett volna más a lehallgatásról, nem számít, viszont a tényfeltáró újságírók bűnhődhetnek.