Főpolgármestersége elmúlt két évét alapvetően meghatározta a koronavírus-járvány, amit a főváros jól kezelt – állapította meg Karácsony Gergely főpolgármester, aki szerint a fejlesztésekkel “előremenekül a város”, viszont a válság és az állami elvonások hatására hitelből kénytelen működni, ami hosszú távon fenntarthatatlan.
Hosszú azon politikusok listája, akik megzsarolták, köztük van a DK elnöke is – állítja Karácsony Gergely, aki visszalépése után Márki-Zay Péter győzelmére számít a második fordulóban, és nem tart attól, hogy a fővárosban bomlana a koalíció, vagy valaki kiugrana a hatpárti együttműködésből. Gyurcsány Ferenc az sms-ekre úgy reagált: Karácsony hozza akkor nyilvánosságra ezeket, ha vannak.
Vajon követi-e átlépési hullám a szocialisták egymást követő, Dobrev Klára melletti kiállását? Az érintettek szerint dehogy, de a tendencia jelzésértékű. Karácsony Gergely visszalépése nagy csalódást okozott sokaknál, az biztos, rövid távon nem benne látják majd a megmentőt.
A Momentum miniszterelnök-jelöltjének vártnál rosszabb előválasztási szereplése, a tavaszi Partizán-interjú, a látható kampány hiánya és “az elfáradás” mellett a hvg.hu információi szerint a belső ellenzék előretörése vezetett Fekete-Győr András leváltásáig. A novemberre tervezett tisztújításon több pártelnökaspiráns is ringbe szállhat, elképzelhető, hogy női elnököt választ a Momentum.
Meglepte Karácsony Gergely visszalépése a DK miniszterelnök-jelöltjét. Dobrev Klára azt mondja, nem érdeklik a számok, a felmérések, csak megy előre, és egyenként felráz minden szavazót. A hvg360-nak adott interjúban a Jobbikkal kötött egyezségről, az új alkotmányozásról, a Fidesz félelmeiről és arról is beszélt, milyen nehézségei látszanak a koalíciós kormányzásnak.
Lefutott partinak tűnt Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter alkudozása arról, melyikük lép vissza az ellenzéki előválasztás második fordulója előtt a másik javára, aztán jött pár makacskodás és két közvéleménykutatás, és minden borult, lassan a figurákat dobálták le a tábláról. Ki hogy taktikázott, ki hogy kommunikált, ki lehet a nagy vesztes, és ki a meggyengült győztes?
Márki-Zay Péter a friss Medián- és Závecz-kutatások alapján biztos benne, hogy nem neki kellene visszalépnie, hanem Karácsony Gergelynek. Hétfői megbeszélésük óta új ajánlatot nem kapott, ma este folytatnák a tárgyalást, így nem tudja, mit akar Karácsony szerdán délután bejelenteni.
Bár eredetileg a hat párt egyenlő arányban finanszírozta volna az előválasztást, végül – úgy tudjuk – a legtöbbet a DK és a Jobbik, a legkevesebbet az LMP és a Párbeszéd “dobta be”. A két forduló költségei elérhetik a 230 milliót, és ehhez jön még a civilek által gyűjtött 60 millió.
Komoly belső feszültséget okozott a pártok között Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter javaslata, hogy a második fordulóban ketten, szövetségesként szerepeljenek a szavazólapon, de felháborodott ezen Magyar György, a Civil Választási Bizottság elnöke is. Azt mondta, nem lehet "tandemben" indulni, a szabályokat átírni, és a választókat ezzel megcsúfolni.
Az előválasztás után az ellenzéki összefogás erejét és esélyeit gyengítené, ha a pártok nincsenek belátással egymás iránt. Kockázat az is, ha a szavazóik úgy érzik, megtették, amit kell, és a parlamenti választásig alábbhagy a lelkesedésük. Szakértőkkel elemeztük az első forduló eredményeit: miért tarolt Dobrev, hol hibázott Karácsony és mi volt Márki-Zay Péter titka.
Márki-Zay Péter “királycsináló” lehet, ha visszalép Karácsony Gergely javára, ám vártnál jobb szereplése miatt ezt egyelőre még lebegteti, feltételeket szab. Karácsony nem akar visszalépni, inkább szinte mindent megígér Márki-Zaynak. Vajon melyikükkel nyerne többet az ellenzék most, és jövő tavasszal?
Egy “cella elcsúszásával” magyarázta az OEVB, hogy a csütörtök éjjel bejelentett adathoz képest miért adtak ki később egy olyat, amelyben Márki-Zay Péternél 2491 szavazattal kevesebb szerepel.
Dobrev Klára letarolta a vidéket az ellenzéki előválasztáson, és bár Budapesten nem örülhet ekkora sikernek, ő fordul rá elsőként a második körre. A verseny még nyílt, de összegyűjtöttük, mi szól mellette, mi ellene, lehet-e kormányváltás, ha ő lenne az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje.
Dobrev Klára, Karácsony Gergely és Márki-Zay Péter jutott be az előválasztás második fordulójába, de minden valószínűség szerint csak ketten maradnak állva. A rekordhosszúságúra nyúlt szavazatszámlálás után érdekes eredmények születtek.
A DK-s Ráczné Földi Judit állítja, hogy tulajdonosa sosem volt offshore-cégnek, ezt a közvetett bizonyítékok alapján az Országos Előválasztási Bizottság többsége el is hiszi neki, bár vannak kétkedők. A jelölt szerteágazó céges múltjában mindenesetre adótartozással bedőlt egykori vállalkozások mellett több offshore cég, egy cukrászda és egy éjszakai mulató is felbukkan.
A miniszterelnök-jelöltek versenyében az előválasztás első fordulóját szinte biztosan Dobrev Klára nyeri, és az is biztosra vehető, hogy ki fut be utolsónak. A második körben viszont meglepő forgatókönyvek felbukkanhatnak, így például az is, hogy Karácsony Gergely Márki-Zay Pétert maga elé tolva veri Dobrev Klárát.
Az előválasztás folytatását könnyítő javaslatokat tett az MSZP–Párbeszéd–LMP-szövetség. E szerint a második fordulót a tervezettnél később, október 9-16 között, de két hétvégét is érintve rendeznék, nem kellene online újra “sorban állni” annak, aki már az első körben szavazott, és bárki, bárhol voksolhatna.
Nem lehetett biztos a győzelmében, sőt a belső felmérések és a szivárgó szavazóköri adatok szerint kifejezetten rosszul állt Tóth Csaba Hadházy Ákoshoz képest az előválasztáson. Ezért is dönthetett úgy az MSZP-s jelölt, hogy a kisebbik rosszat választva, még a verseny lefújása előtt visszalép.
A szocialisták zuglói jelöltje hétfőn sajtónyilatkozatot olvasott fel, amelynek lényege, hogy nem folytatja az előválasztási küzdelmeket. Nem sokkal előtte egy szocialista forrásunk azt mondta, a támogató pártok kihátrálása után csodaszámba menne, ha Tóth Csaba nyerni tudna. Most már biztosan nem is fog.
Nem vonja vissza a Párbeszéd társelnöke, Szabó Tímea azt a törvényjavaslatát, amely alapján a parlamenti választással együtt is tarthatnának népszavazásokat, pedig ezzel a Fidesz könnyen visszaélhet. Igaz, erre a törvénymódosítás nélkül is van esély.
