“A mi méréseink szerint fej fej mellett állunk” – állította az ellenzék kampányzáróján Márki-Zay Péter, aki szerint az ez mozgósítással és a bizonytalanok meggyőzésével vasárnap győzelmet hozhat. A miniszterelnök-jelölt nem kímélte Orbán Viktort, bízik a fiatalokban és a csodában. Az eseményen volt “politikai divatbemutató”, buzdított Karácsony Gergely, Hajós András és Iványi Gábor is.
Akár billeg, akár nem, Budapest 3-as választókerületét az ellenzéknek hoznia kell, enélkül nincs kormányváltás sem – így számol jelöltjük, Hajnal Miklós, akivel szemben a Fidesz–KDNP Fürjes Balázs államtitkárt indítja, de itt méreti meg magát a Kutyapárt listavezetője, Kovács Gergely is. Helyzetkép a XII. kerületből.
Bár Márki-Zay Péter arra kérte, inkább ne kampányoljon, mégis egy utcafórumon találkoztunk Csepelen Gyurcsány Ferenccel, aki a hvg.hu-nak arról is beszélt, hogy “a hazám az elmúlt 12 évben tönkrement”, és az országnak ki kell törnie abból a zsákutcából, amibe a Fidesz vitte.
Videóriporttal jelentkezünk a 2022-es országgyűlési választás legizgalmasabb egyéni választókerületéből, a hódmezővásárhelyi központú Csongrád-Csanád 4-ből.
Százötven fős, évi tízmilliárdból működő korrupcióellenes hivatal végezné az ellenzék győzelme esetén a jogi felelősségre vonást, amit a hivatalt tárca nélküli miniszterként felügyelő Hadházy Ákos szerint „nem kerülhetne el” valaki csak azért, mert miniszter vagy kormányfő volt. A szervezetnek persze más dolga is lesz, hiszen mint mondta, „a sajátjaink között is vannak, akik éhesek”.
Nincsenek Fidesz-árvák, akiket meg akart szólítani az ellenzék, amely amúgy is rosszul céloz bonyolult üzenetekkel, így mára a kormánypártok szinte behozhatatlan előnyre tettek szert – állapították meg a Republikon Intézet konferenciájának előadói. A valószínű Fidesz-győzelem kulcsa még, hogy a kormánypártok rájöttek arra: a választást nem a politikafaló értelmiségiek döntik el, hanem a társadalom perifériájára szorult emberek.
A kormánypárt politikusai nemrég tagadni próbálták, hogy oroszbarátság lett volna az, amilyen viszony az Orbán-kormányt Vlagyimir Putyin rendszeréhez fűzte. A legjobb, ha megnézzük, milyen fideszes nyilatkozatok maradnak fenn az elmúlt 12 évből.
Gyakorlatilag széttépték az évtizedes oroszbarát Fidesz-politikán kondicionált kormánypárti szimpatizánsok Novák Katalin leendő államfőt és a veterán fideszes Németh Zsoltot, amiért Oroszországot tették felelőssé az Ukrajna elleni háborúért. Reakciók a “csalódtam”-tól, a “kisanyám!”-on át a “kinek nyal ez a poszt?”-ig.
Az orosz agresszió veszélyeire figyelmeztetett a Fidesz vezetője és jelenlegi külügyminisztere – na, nem mostanában, hanem 2007-2008-ban, még ellenzékiként. Érdekes látni, mennyire világosan látták akkor még a párt vezetői az orosz nagyhatalmi törekvések veszélyeit.
Miért döntöttek úgy, hogy kimennek a békemenetre? Mit jelent most a béke szó? Milyen eredményre számít a választáson? És milyet remél? Riportereink a Békemenet résztvevőit kérdezték.
Marokkótól Kenyáig, Portugáliától Svédországig, az Egyesült Államoktól Ausztráliáig 97 ország összesen 146 pontján van lehetőség április 3-án külképviseleti szavazásra. Ez sokaknak több órás utazást és tetemes költséget jelent, vagyis sokkal több bonyodalommal jár, mint a szintén külföldön élő, de magyarországi lakhellyel nem rendelkező választók levélszavazása.
Az öt érvénytelen voks között volt két olyan, amelyik a Mi Hazánk, egy másik pedig az ISzOMM nem hivatalos jelöltjére érkezett. Novák Katalin a Fidesz–KDNP-seken kívül 4 plusz voksot is begyűjtött, míg Róna Péterre többen szavaztak, mint ahányan ajánlották, de a hiányzók miatt kevesebben, mint az összellenzék.
Csütörtökön tartják az első választási “főpróbát” a Nemzeti Választási Irodánál, ahol 2 perceként frissülő adatokat és gyors előzetes eredményt ígérnek április 3-ára. A nyomda már javában gyártja az összesen 23,5 millió szavazólapot. A 21 milliárdos költségvetésből futja még 165 ezer golyóstollra, ajándék kitűzőre az első választóknak, és annyi borítékra, amivel be lehetne teríteni Budapestet.
Volt a ‘80-as években a diákmunkás, Orbán Viktor főnöke, 1990-ben, az első szabad választáson a Fidesz kampányfőnöke, később a párt alelnöke, majd az Országgyűlés elnöke, aztán a Fidesz EP-képviselője, az utóbbi 10 évben pedig Magyarország államfője. Áder János a legtöbbször alá nem írásra kérlelt köztársasági elnök, aki lényegében mindent átengedett, amit a Fidesz-kormány át akart nyomni a törvényhozáson.
Különleges szabályok alapján alakítják majd Kövér László döntése szerint az államfőválasztás menetrendjét – tudta meg a hvg.hu. Sűrű nap lesz amúgy csütörtökön a Parlamentben: az elnökválasztás mellett döntenek az MSZP-s Tóth Csaba mentelmi jogának felfüggesztéséről is, és este lesz még egy rendkívüli ülés is az ukrajnai háború miatt, amit a kormánypártok bojkottálnak.
Megszámolták a Karácsony Gergely kezdeményezte két népszavazási kérdéshez leadott aláírásokat, és mindkettőnél megvan az előírt 200 ezer érvényes aláírás, hivatalos döntés délután várható – értesült a hvg.hu. Ez azt jelenti, hogy lehet referendum a Fudan Egyetemről és az álláskeresési járadék ügyében, de az biztos, hogy csak nyáron, vagy még inkább ősszel.
Az ukrán háború okairól és következményeiről, valamint a “balfék” Európáról is beszélt Kövér László egy budafoki lakossági fórumon, ahol majdnem elénekelt egy Európa Kiadó-számot, de mégsem. Az 1-es számú Fidesz-párttagkönyv tulajdonosa elárulta, miért kedveli Horn Gyulát, és miért nem a “simogatós” telefonokat, valamint előkerült egy régi történet Áder Jánosról és Szájer Józsefről is.
A Nemzetközi Büntetőbíróság felléphetne háborús bűnök vádjával Oroszország háborús agressziója miatt, illetve orosz katonák ellen, de a támadást elrendelő Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes felelősségének megállapítására jelenleg nem sok esély van – mondta a hvg360-nak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász. Ő a jelenlegi orosz elnök bíróság elé állítását csak egy moszkvai hatalomváltás után tartja elképzelhetőnek. Magyarországon is indulhatna elvileg eljárás, ha Polt Péter úgy akarná, de akkor sem Putyin ellen.
Az orosz–ukrán konfliktusnak már Orbán Viktor által is elismerten háborúvá fajulása, a szomszédos Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzet, egy esetleges menekülthullám, továbbá a következményekre felkészülés itthon is különleges lépéseket tehet szükségessé. Sorra vesszük, milyen rendkívüli intézkedések várhatók.
Vlagyimir Putyin stratégiai célja most már biztosan Kijev elfoglalása és a Zelenszkij-kormány megdöntése – mondta a hvg360-nak adott interjújában Sz. Bíró Zoltán. Az Oroszország-szakértő szerint polgárháborús helyzet is kialakulhat Ukrajnában, egy elhúzódó konfliktust viszont Moszkva nehezen bírna anyagilag. Arról is beszélt, mit tenne egy felelős magyar kormány ebben a helyzetben.
