Mi történt 1890. december 29-én a Wounded Knee-pataknál? Lázadó indiánok vívtak vesztes csatát az Amerikai Egyesült Államok hadseregével vagy a katonák lemészárolták az ellenállásra is képtelen indiánokat? Miért kaptak a katonák Becsület érdemérmeket a katonai szempontból nem túl jelentős akcióért és miért akarták ezt most megvonni tőlük? Ki a felelős a lakota sziúk 135 éve történt tragédiájáért?
Georgij Szuzuki, akit a metropolita 2022 és 2024 között rendszeresen zaklatott szexuálisan, most azt állítja, hogy Hilarion az áthelyezése ellenére még mindig Magyarországon él és csak misézni jár át Csehországba néhány hetente.
Meglepő és bombasztikus kijelentéseket tett az amerikai elnök a napokban az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Kinek akart üzenni Donald Trump, amikor pellengérre állította az orosz olajat vásárló országokat, köztük Magyarországot is? Mi köze mindehhez Kínának? És vajon mi áll az elnök megszólalásai mögött: a realitások felismerése, ötletszerű vagdalkozás, vagy átgondolt stratégia? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértőt, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatóját kérdeztük.
Közismert az a kép, amin a tömegsír szélén térdelő embert éppen fejbe lőni készül a gyilkosa, miközben a többi SS-legény a jelenetet figyeli. Egy német történész most azonosította a gyilkosságot elkövető SS-szakaszvezetőt, és ebben a mesterséges intelligencia mellett az elkövető egyik leszármazottja is a segítségére volt.
Borisz a XII. századi Magyar Királyság hatalmi harcainak egy visszatérő szereplője volt. A középkori magyar krónikairodalom alapján a Disney-rajzfilmek klasszikus főgonoszaihoz hasonló figuraként jelenik meg a szemünk előtt, akinek semmilyen egyéb vágya nincsen, mint megkaparintani a szerinte jogosan őt illető koronát. És persze, ahogyan az lenni szokott, mindig pórul jár. A nyilvánvalóan elfogult krónikák beszámolóin túl mit lehet tudni erről a vitatott származású, de kétségtelenül ambiciózus emberről?
Ceruzákat bekészíteni, és segítsünk Rogán Antalnak bejutni Amerikába, vagy számoljuk ki, hogy mennyi lepkefing fér bele egy szatyorba! A feladatok megoldásánál az sem hátrány, ha emlékszünk, hogy ki volt a Hóbagoly. Megjelent egy újdonságnak számító közéleti foglalkoztató füzet.
A hatályos uniós jogszabályok szerint tagállami hatáskörben felülírhatók a Schengeni Információs Rendszerbe feltöltött jelzések, ráadásul a Barátság-kőolajvezeték támadása miatt tökéletesen értelmetlen egy őrnagyon elverni a port.
A magyar miniszterelnök amiatt panaszolta be az ukránokat, mert támadták a Barátság kőolajvezeték egyik oroszországi elosztóállomását.
A nagyorosz birodalmi gondolattól kezdve a gazdasági és nagystratégiai célokon át a felelősségre vonástól való félelemig számtalan oka van annak, amiért Putyin nem engedheti meg magának, hogy ne birtokolja Donyecket és Luhanszkot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy máshol kész lenne területi engedményeket tenni az ukránoknak, akik számára Donbasz átadása is végzetes lehet.
1944 őszére a japán legfelsőbb vezetésben is mindenki tudta, hogy a háború erősen vesztésre áll. A hadi helyzeten egy első látásra példátlannak tűnő új taktikával igyekeztek fordítani: fiatal, gyakran az iskolapadból éppen csak kiesett, brutális módszerekkel kiképzett pilóták ezreit küldték a biztos halálba. A japán kapituláció és az utolsó öngyilkos küldetés nyolcvanadik évfordulóján a kamikaze hadviselés történetét idézzük fel.
Az elmúlt évek folyamán számtalan alkalommal háborodott fel Szijjártó Péter külföldi politikai, illetve diplomáciai szereplők kormánykritikus megnyilvánulásain és azokat rendre az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. Most azonban, amikor az orosz hírszerzés tesz ilyet, a külügyminiszter nem hogy háborogna, hanem készségesen ráerősített az SZVR tételmondatára.
Brutális állatkínzásról szóló videók terjednek globálisan. A tartalomgyártók jellemzően kínaiak, és mivel az országban harmatgyenge az állatvédelem, ezt a legtöbb esetben büntetlenül művelhetik. Az internetnek erről a sötét bugyráról először beszélt lapunknak a Feline Guardians nevű nemzetközi aktivista csoport egy magyar tagja.
Egy magyar bombaszakértő segítette az 1920-as években a japán elnyomás ellen harcoló koreai szabadságharcosokat – derül ki Csoma Mózes, a Károli Gáspár Református Egyetem bölcsészkarának dékánja, volt dél-koreai magyar nagykövet tanulmányából.
A HVG újságírói adnak pár tippet a vakációhoz.
1984-ben jelent meg Izraelben az első híradás arról, hogy Iránt már csak egy lépés választja el az atombombától, azóta 41 év telt el, ám csak mostanra jutott el a két ország közötti konfliktus odáig, hogy Izrael nyílt háborúban próbáljon pontot tenni Teherán atomprogramjának végére. Hogyan indult az iráni nukleáris program? Hogy vélekedtek az ország legfőbb vallási vezetői az atombombáról? És legfőképpen, milyen valós kockázata lehet egy iráni atomfegyvernek?
Nagyjából az emberi civilizációval egyidejű a levélváltások története is, ezek többségében az érintettek az épp aktuális ügyes bajos dolgaikat beszélték meg, legyenek azok személyes, vagy országos (azaz politikai) jellegűek. Az alábbiakban öt kevésbé ismert példát mutatunk be, melyek a távoli, illetve a közelmúltból származnak.
A cinkotai rém viszonylag közismert, kisebbfajta híresség ő világszerte, nem igazán létezik olyan, a sorozatgyilkosok történetét feltáró könyv, ahol meg ne említenék. Ügyével kapcsolatban mégis több a kérdés, mint a megnyugtató válasz. Nem tudjuk, hány áldozata volt, ahogyan teljes bizonyossággal azt sem, hogy mi lett vele. Ráadásul az eltűnt személyek előkerítésének frontján a századfordulós magyar rendőrség sem muzsikált túl jól, sőt még egy olyan hibát is elkövettek, amit, ha nem követnek el, Kiss Béla története az első gyilkossága után véget érhetett volna.
„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.
A történészek nyersanyagot szállítanak a politikusoknak, de fel kell szólalniuk, ha üzeneteikben a tényeket eltorzítják – mondja Klaniczay Gábor történész, A múlt, ahogy parancsolja című, május 25-ig látható kiállítás egyik kurátora.
A nagyobb kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja szerint tisztánlátáshoz és nem a kormánytól független szervezetek ellehetetlenüléséhez vezet majd a törvény elfogadása.
