A Szputnyik hírügynökség propagandavideójából az is kiderül, hogy a jüan és a rubel együtt verik a dollárt, legalábbis karácsonyfadíszekként.
Milyen az, amikor egy oknyomozó újságírótól tudja meg egy telefonos interjú közben a Szőlő utca igazgatója, hogy kikerültek róla felvételek, amiken gyerekeket bántalmaz? Miért tud kormányt dönteni a Z generáció egyes országokban, míg máshol egyre kevésbé foglalkoznak politikával? Reális-e választásokat követelni egy háborúban álló országtól? A Szerkesztőség legújabb adásában többek között ezekről a kérdésekről beszélget Martini Noémi, Gergely Zsófia, Lenthár Balázs és Tóth Jakab.
Az elmúlt bő száz év történelmi tapasztalatai azt mutatják, hogy Moszkva csak komoly kényszer hatására hajlandó olyan békeszerződést aláírni, amelynek nem ő az egyedüli haszonélvezője. Ezek a szerződések rendszerint addig tartanak, amíg az őket életre hívó kényszerítő körülmények is fennállnak, amint ezek megszűnnek, az oroszok felrúgják a békét.
A politikusok gyakran akkora átéléssel próbálják a nép egyszerű gyermekének beállítani magukat, hogy már maguk is elhiszik, miközben a magyar valóságban ez egy pillanatig sem volt így.
Jön a cicaadó, Menczer aggódik, hogy a felesége után is fizetnie kell. Mi inkább a nőkért aggódunk. A Fidesz kampánya meglódult, ezzel együtt kevesebben akarnak most kormányváltást is, mint szeptemberben. Még aggasztóbb, hogy Oroszország újra átverhette az Egyesült Államokat, messze még a béke Ukrajnában.
Németországban meglehetősen kaotikus a helyzete az asszisztált öngyilkosságnak, ugyanis az Alkotmánybíróság egy 2020-as állásfoglalása óta ez nem minősül bűncselekménynek, a jogszabályi háttér kialakításával azonban a német törvényhozás azóta is adós.
Hogy jöttek ide? Miért voltak annyira kegyetlenek? Mekkora pusztítást végeztek valójában? Miért nem segített a Nyugat? És miért mentek haza? B. Szabó János és Lenthár Balázs történészekkel mutatjuk be a tatárjárás – propaganda által elhazudott – történetét.
A miniszterelnök szívesen példálózik nemzeti ünnepeinken a magyar múlttal, rendre előadja, hogy ki mindenkit zavartunk már haza, meg hogy mi mindig milyen eredményesen álltunk ellen mindenféle birodalmaknak. Persze ebben van igazság, de ez a része is idegen toll. Honnan jött Orbánnak ez a gondolat, és mi igaz a nagy történelmi elkergetésekből?
Mi történt 1890. december 29-én a Wounded Knee-pataknál? Lázadó indiánok vívtak vesztes csatát az Amerikai Egyesült Államok hadseregével vagy a katonák lemészárolták az ellenállásra is képtelen indiánokat? Miért kaptak a katonák Becsület érdemérmeket a katonai szempontból nem túl jelentős akcióért és miért akarták ezt most megvonni tőlük? Ki a felelős a lakota sziúk 135 éve történt tragédiájáért?
Georgij Szuzuki, akit a metropolita 2022 és 2024 között rendszeresen zaklatott szexuálisan, most azt állítja, hogy Hilarion az áthelyezése ellenére még mindig Magyarországon él és csak misézni jár át Csehországba néhány hetente.
Meglepő és bombasztikus kijelentéseket tett az amerikai elnök a napokban az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Kinek akart üzenni Donald Trump, amikor pellengérre állította az orosz olajat vásárló országokat, köztük Magyarországot is? Mi köze mindehhez Kínának? És vajon mi áll az elnök megszólalásai mögött: a realitások felismerése, ötletszerű vagdalkozás, vagy átgondolt stratégia? Jójárt Krisztián biztonságpolitikai szakértőt, a Svéd Nemzetvédelmi Egyetem kutatóját kérdeztük.
Közismert az a kép, amin a tömegsír szélén térdelő embert éppen fejbe lőni készül a gyilkosa, miközben a többi SS-legény a jelenetet figyeli. Egy német történész most azonosította a gyilkosságot elkövető SS-szakaszvezetőt, és ebben a mesterséges intelligencia mellett az elkövető egyik leszármazottja is a segítségére volt.
Borisz a XII. századi Magyar Királyság hatalmi harcainak egy visszatérő szereplője volt. A középkori magyar krónikairodalom alapján a Disney-rajzfilmek klasszikus főgonoszaihoz hasonló figuraként jelenik meg a szemünk előtt, akinek semmilyen egyéb vágya nincsen, mint megkaparintani a szerinte jogosan őt illető koronát. És persze, ahogyan az lenni szokott, mindig pórul jár. A nyilvánvalóan elfogult krónikák beszámolóin túl mit lehet tudni erről a vitatott származású, de kétségtelenül ambiciózus emberről?
Ceruzákat bekészíteni, és segítsünk Rogán Antalnak bejutni Amerikába, vagy számoljuk ki, hogy mennyi lepkefing fér bele egy szatyorba! A feladatok megoldásánál az sem hátrány, ha emlékszünk, hogy ki volt a Hóbagoly. Megjelent egy újdonságnak számító közéleti foglalkoztató füzet.
A hatályos uniós jogszabályok szerint tagállami hatáskörben felülírhatók a Schengeni Információs Rendszerbe feltöltött jelzések, ráadásul a Barátság-kőolajvezeték támadása miatt tökéletesen értelmetlen egy őrnagyon elverni a port.
A magyar miniszterelnök amiatt panaszolta be az ukránokat, mert támadták a Barátság kőolajvezeték egyik oroszországi elosztóállomását.
A nagyorosz birodalmi gondolattól kezdve a gazdasági és nagystratégiai célokon át a felelősségre vonástól való félelemig számtalan oka van annak, amiért Putyin nem engedheti meg magának, hogy ne birtokolja Donyecket és Luhanszkot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy máshol kész lenne területi engedményeket tenni az ukránoknak, akik számára Donbasz átadása is végzetes lehet.
1944 őszére a japán legfelsőbb vezetésben is mindenki tudta, hogy a háború erősen vesztésre áll. A hadi helyzeten egy első látásra példátlannak tűnő új taktikával igyekeztek fordítani: fiatal, gyakran az iskolapadból éppen csak kiesett, brutális módszerekkel kiképzett pilóták ezreit küldték a biztos halálba. A japán kapituláció és az utolsó öngyilkos küldetés nyolcvanadik évfordulóján a kamikaze hadviselés történetét idézzük fel.
Az elmúlt évek folyamán számtalan alkalommal háborodott fel Szijjártó Péter külföldi politikai, illetve diplomáciai szereplők kormánykritikus megnyilvánulásain és azokat rendre az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősítette. Most azonban, amikor az orosz hírszerzés tesz ilyet, a külügyminiszter nem hogy háborogna, hanem készségesen ráerősített az SZVR tételmondatára.
Brutális állatkínzásról szóló videók terjednek globálisan. A tartalomgyártók jellemzően kínaiak, és mivel az országban harmatgyenge az állatvédelem, ezt a legtöbb esetben büntetlenül művelhetik. Az internetnek erről a sötét bugyráról először beszélt lapunknak a Feline Guardians nevű nemzetközi aktivista csoport egy magyar tagja.
