Lenthár Balázs

Lenthár  Balázs
Rendszerváltás 35 – Románia, egy inkompetencián és valóságtagadáson alapuló rendszer végórái
 

Rendszerváltás 35 – Románia, egy inkompetencián és valóságtagadáson alapuló rendszer végórái

Az államadósság visszafizetésének lázában égő román vezetés parancsára a gazdaság lényegében exportra dolgozott, míg a lakosság életszínvonala gyors zuhanásnak indult, és csak a jegyrendszer újbóli bevezetésével lehetett megakadályozni, hogy tömegek haljanak éhen. Mindebből az országot uralkodói külsőségek közepette vezető Ceaușescu-házaspár nem akart észrevenni semmit, így a rendszerbe gyakorlatilag kódolva volt, hogy vérontással fog véget érni. Ami azonban utána következett, máig kényes téma a román történetírásban. Bandi Istvánnal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos kutatójával beszélgettünk.


Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom
 

Rendszerváltás 35: Jugoszlávia, a vérbe fulladt délszláv álom

A nagyfokú eladósodás gazdasági centralizációért kiált, ám a nehézségek újra a felszínre hozzák a soha meg nem oldott nemzetiségi ellentéteket. Az ország egységének élő szobraként működő Tito halála után pedig az ország hosszú távon történő, stabil vezetése is lehetetlen feladattá vált. Prof. dr. Hornyák Árpáddal, a PTE Modernkori Történeti Tanszékének vezetőjével és a HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.



Semmi értelme a mai fogalmaink alapján megítélni az aradi vértanúk vélt vagy valós magyarságát
 

Semmi értelme a mai fogalmaink alapján megítélni az aradi vértanúk vélt vagy valós magyarságát

Vannak, akik az 1848-as honvédsereg 175 éve kivégzett vezetőit egy etnikailag sokszínű, tulajdonképpen nem is magyar társaságként szeretik beállítani, míg mások a vértanúk igaz magyarságát szeretik hangsúlyozni, még azokban az esetekben is, amikor ennek nyomát sem találni. Mit tudunk az Aradon kivégzett katonatisztek nemzeti identitásáról és hogyan illeszthetők bele szerbhorvátok, németek, illetve örmények a korszak magyarságképébe?


Rendszerváltás 35 – Ukrajna, a nyolcvanas évek végének miniatűr Szovjetuniója
 

Rendszerváltás 35 – Ukrajna, a nyolcvanas évek végének miniatűr Szovjetuniója

Onnan lehetett tudni, hogy valami komoly baj van a Szovjetunióval, amikor a boltok polcairól a senki által nem szeretett tengerikáposzta-konzervek is eltűntek. Ukrajnában rendszerváltás helyett államfordulatról beszéltek, az országot súlyos gazdasági krízis rengette meg, és még George Bush elnök is azt tanácsolta nekik, hogy talán nem a legjobb ötlet elszakadniuk a Szovjetuniótól. Fedinec Csilla történésszel, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársával beszélgettünk.




Rendszerváltás 35 – A nagypályások ligájába vágyakozó, mosolytalan, rideg Csehszlovákia
 

Rendszerváltás 35 – A nagypályások ligájába vágyakozó, mosolytalan, rideg Csehszlovákia

A rendszer a totális elnyomásban hitt, a magyar példától eltérően nem voltak beépített kulturális szelepek, ráadásul a szocialista blokk összeomlásának idején a nemzetiségi problémákkal is szembe kellett néznie. A humorra ellenségként tekintő, sótlan, szigorú csehszlovák szocializmus bukásáról Krajcsír Lukáccsal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársával beszélgettünk.




Hősök vagy gonosztevők? Könyves Kálmán, akivel csúnyán elbántak a krónikák, de a tisztelői is félreértik
 

Hősök vagy gonosztevők? Könyves Kálmán, akivel csúnyán elbántak a krónikák, de a tisztelői is félreértik

A középkori feljegyzésekben rosszindulatú, púpos, gonosz emberként megjelenő Kálmán királyról manapság tudni vélik, hogy valójában egy korát meghaladóan felvilágosult uralkodó volt, aki a középkori babonákkal szakítva elrendelte a boszorkányperek megszüntetését. Mindkét értékelés téves, az előbbi hátterében egy, az Árpád-házi királyok idején ritkának nem mondható hatalmi harc állt, míg az utóbbinak egy feledésbe merült mítosz helytelen értelmezése az oka.



Hősök vagy gonosztevők? Szapolyai János, akit csábítóan könnyű gyűlölni
 

Hősök vagy gonosztevők? Szapolyai János, akit csábítóan könnyű gyűlölni

Szűk hetven esztendő alatt kétszer is előfordult a középkori Magyar Királyság történetében, hogy egy semmiből jött és hirtelen naggyá vált família második generációja királyt adott az országnak. Az első Hunyadi Mátyás volt, a második Szapolyai János. Ezen felül is több közös pontot találni a két uralkodó között, ám ezeket mind felülírta az örökségük. Mátyás egy erős királyságot hagyott maga után, amelyik korábban eredményesen dacolt a régió két nagyhatalmával is, János után viszont az országnak csak egy szelete maradt, ami jóformán addig is csak azért lehetett az övé, mert sem a Habsburgoknak, sem az Oszmán Birodalomnak nem volt kellő ereje a tartós megszállásához.


Hősök vagy gonosztevők? Hunyadi Mátyás, a nagy, de igazságtalan uralkodó
 

Hősök vagy gonosztevők? Hunyadi Mátyás, a nagy, de igazságtalan uralkodó

A népmesék hatására velünk élő igazságos Mátyás király képe erős árnyalásra szorul, már csak azért is, mert Hunyadi Mátyás természetéből fakadóan nem tudott igazságos lenni. Lobbanékony természetű ember volt, aki ha kegyet akart gyakorolni, a semmiből emelt fel embereket és ültetett be a királyság kulcsfontosságú pozícióiba, de ugyanilyen gyorsan visszavett mindent attól, aki magára haragította. Ezen felül túlzottan az ígéreteiben sem lehetett bízni. Hiába fogadta meg több ízben is ünnepélyesen, hogy tartózkodni fog a rendkívüli adók kivetésétől, ezt a vállalását sosem tartotta be, továbbá amikor családtagjainak, különösképp törvénytelen fiának, Corvin Jánosnak a birtokait kívánta gyarapítani, lelkiismeretfurdalás nélkül kobozta el más híveinek a földjeit.



Hősök vagy gonosztevők? Károlyi Sándor gróf, aki egyesek szerint elárulta Rákóczit, ám mások államférfinak tartják
 

Hősök vagy gonosztevők? Károlyi Sándor gróf, aki egyesek szerint elárulta Rákóczit, ám mások államférfinak tartják

Tehetséges hadvezér és jó politikus volt Károlyi Sándor, aki felküzdötte a családját az ország legbefolyásosabb arisztokrata dinasztiái közé. Sokak szerint ezt kapta bérként árulásáért, hiszen mégiscsak II. Rákóczi Ferenc háta mögött kötötte meg a bécsi udvarral a szatmári békét. Ki volt hát Károlyi Sándor? Egy mindig csak a maga hasznát leső elvtelen törtető, vagy egy az ország sorsát szívén viselő politikus, aki egy véres megtorlást megelőzve képes volt megkötni a XVIII. századi magyar történelem legfontosabb kompromisszumát?




Ügyesen felépített csúsztatásokkal próbálja Orbán Viktor elhazudni a NATO lényegét
 

Ügyesen felépített csúsztatásokkal próbálja Orbán Viktor elhazudni a NATO lényegét

A Newsweekben megjelent és a miniszterelnök által jegyzett írás olyan legendákat táplál, mint hogy a magyar vezetés ki akart maradni a világháborúkból, a NATO létrehozásával kapcsolatban pedig elhallgatja, hogy a szövetséget már 1949-ben is a szovjetorosz agresszió veszélye hívta életre és a NATO tagállamaira leselkedő legnagyobb biztonsági fenyegetést továbbra is Moszkva jelenti.