Nagyjából az emberi civilizációval egyidejű a levélváltások története is, ezek többségében az érintettek az épp aktuális ügyes bajos dolgaikat beszélték meg, legyenek azok személyes, vagy országos (azaz politikai) jellegűek. Az alábbiakban öt kevésbé ismert példát mutatunk be, melyek a távoli, illetve a közelmúltból származnak.
A cinkotai rém viszonylag közismert, kisebbfajta híresség ő világszerte, nem igazán létezik olyan, a sorozatgyilkosok történetét feltáró könyv, ahol meg ne említenék. Ügyével kapcsolatban mégis több a kérdés, mint a megnyugtató válasz. Nem tudjuk, hány áldozata volt, ahogyan teljes bizonyossággal azt sem, hogy mi lett vele. Ráadásul az eltűnt személyek előkerítésének frontján a századfordulós magyar rendőrség sem muzsikált túl jól, sőt még egy olyan hibát is elkövettek, amit, ha nem követnek el, Kiss Béla története az első gyilkossága után véget érhetett volna.
„Akit ez nem érint, annak nincs mit kérdeznie” – mondta Kocsis Máté az „átláthatósági” törvényjavaslattal kapcsolatos aggodalmakra, és más kormánypárti politikusok is hasonlóan próbálták elmagyarázni, hogy a független sajtó és a civil szervezetek ellehetetlenítését előkészítő jogszabály nem is az, aminek látszik. Legújabban pedig Gulyás Gergely írta le Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos letartóztatási szándékáról, hogy „aki betartotta a törvényeket, és nem működött együtt ukrán kémekkel a hazája érdekeivel szemben, annak nincs mitől tartani!”. Ám ha végigtekintünk a magyar történelmen, van okunk összerezzenni, ha ezt az érvelést halljuk.
A történészek nyersanyagot szállítanak a politikusoknak, de fel kell szólalniuk, ha üzeneteikben a tényeket eltorzítják – mondja Klaniczay Gábor történész, A múlt, ahogy parancsolja című, május 25-ig látható kiállítás egyik kurátora.
A nagyobb kormánypárt parlamenti képviselőcsoportja szerint tisztánlátáshoz és nem a kormánytól független szervezetek ellehetetlenüléséhez vezet majd a törvény elfogadása.
Prevost bíboros a XIV. Leó nevet választotta, ezzel pedig egyben utalást is tett arra, hogy mely elődeinek szellemében kívánja kormányozni a katolikus egyházat. A Leó pápák története meglehetősen vegyes, volt köztük nagy egyházreformer pápa, mások a szociális érzékenységükkel tüntettek, de olyan is akadt, aki végérvényes szakadást idézett elő a keresztény közösségben. Volt, aki a hívek harcos védelmével írta be magát a pápaság történetébe, akadt, aki korát meghaladó nézeteket vallott, de olyan is, aki évszázadokkal pörgette volna vissza az idő kerekét, ha teheti, mások pedig ügyesen játszották a hatalmasok játékát egy olyan korban, amikor az egyház feje nem csak spirituális vezető, de világi hatalommal rendelkező uralkodó is volt.
A világ nyugati és keleti része is nagy erőkkel készül a náci Németország fölött aratott győzelem 80. évfordulójának megünneplésére, és félreértés ne essék, nekik van is mit ünnepelni rajta, ám itt a két világ közötti fura, egyszerre senki és mindenki földjén, Európa lichthófján nehéz győzelemként megélni a történteket, függetlenül attól, hogy annak idején ki és melyik oldalon vett részt a háborúban.
A német politikában ilyen még soha nem történt, hogy a többséggel rendelkező, kormányzásra készülő koalíció képviselői ne szavazták volna meg a saját kancellárjelöltjüket. Akármi is történik ezután, Friedrich Merz egészen biztosan gyengébben keveredik ki belőle.
1884 első napjaiban a pesti főposta épületének udvaráról eltűnt egy nagy értékű pénzesláda. Minden jel arra mutatott, hogy belső munkáról volt szó, a rendőrség mégis tehetetlen volt sokáig az ügyben, ami részben azért volt, mert a testület addigra használhatatlanná korrumpálódott, illetve azért, mert a bűnügy felderítéséhez szükséges szakértelemnek is híján volt. A népgúny hozzájárult viszont ahhoz, hogy a fővárosi rendőrség berkein belül komoly változás vette kezdetét, és létrejött egy európai összehasonlításban is az élvonalba pozicionálható testület. És menet közben a rablás tetteseit is kézre kerítette egy szemfüles detektív.
Az archeogenetika támpontot ad az ősök eredetének felkutatásában, és mint Rácz Zsófia régész elmondja, bizonyítékkal szolgál arra, hogy a hunok kapcsolatba hozhatók a Hsziungnu Birodalom elitjével. Mindkét hun birodalomra igaz, hogy nem kizárólag erőből terjeszkedtek, hanem ügyes sztyeppei diplomáciával is. Rácz és kutatótársai több genetikai kapcsolódási pontot találtak a Kárpát-medence és Mongólia között húzódó térségben. De vajon elárulja a genetika, hova tűntek a hunok?
Mateusz Piskorskit még a PiS-kormány idején vette őrizetbe a lengyel Belbiztonsági Ügynökség, mert azzal vádolták, hogy az oroszoknak és a kínaiaknak is kémkedik.
Négy éven át dühöngött az észak-amerikai kontinens máig legvéresebb háborúja, amelyben több amerikai vesztette életét, mint az összes utána kitört fegyveres konfliktusban, beleértve a világháborúkat is. A háború szimbolikusan 1865. április 9-én, délután ért véget a kihalófélben lévő kicsi, virginiai falu, Appomattox Court House egyik lakóházának szalonjában, ám az emlékezete máig kísérti az ország közvéleményét.
Laura Loomer korábban már többször is annyira túltolta az elmebajt, hogy még a keményvonalas trumpisták is igyekeztek elhatárolódni tőle.
Az orosz–ukrán háború egyik fő műveleti központja nem Kijevben volt, még csak nem is Ukrajnában, hanem egy németországi amerikai katonai támaszponton, a hesseni Wiesbadenben.
Ez azt jelentheti, hogy az orosz elnök nem számít gyors eredményre a Trumppal folytatandó megbeszélésen.
Mi okozta a XIX. század nagy szakállrobbanását? Mi az a császárbajusz, és miért viselt ilyet Hitler? Miért rövidült egyre a divatdiktátor-hajlamokkal is rendelkező Führer pamacsa? Náci dolog-e a Hitler-bajusz? Arcszőrzet-történeti áttekintőnk következik.
Vass József népjóléti miniszter akkor a politikai rágcsálókat szólította fel munkájuk beszüntetésére, majd amikor másnap a sajtó rákérdezett, hogy mégis ezt kikre értette, már mentegetőzni kényszerült.
Az amerikai elnök szerint a Putyinnal folytatott csütörtöki tárgyalás jó és eredményes volt, most viszont arra kéri az orosz elnököt, hogy kímélje meg a kurszki kiszögellésben bekerített ukrán katonák életét.
A Kreml még akkor sem érné el a háborús céljait, ha Oroszország megtarthatná az összes megszállt ukrán területet. Nem véletlen, hogy a mostani hadi helyzet adta realitásokra pusztán tárgyalási alapként tekint, közben viszont több jel is utal arra, hogy Ukrajna helyzetét Csecsenföld, vagy az NDK mintájára szeretné rendezni.
A kormánypárt ismét igyekszik ráműteni a maga politikai nézeteit a magyar történelemre, bár a 48-as párhuzam annyiban mindenképp sántít, hogy akkoriban a maroknyi lázadó a nyugati polgári liberális ideákat szerette volna megvalósítani Magyarországon, és ezért kellett harcolnia nemcsak az osztrák, de az orosz birodalom ellen is. Ma azonban nem ez a helyzet.