M. László Ferenc

Megbotlott az egyházakban a megszorítást tervező kormány

A kormányzati és a törvényalkotási rohamtempó okozott feszültséget a nagy felekezetek és a történelmi egyházakkal jó kapcsolat kiépítésére törekvő kabinet között. A kormány felismerhette, hogy az iskolák, bölcsődék egyházi átvétele korlátozza a spórolásra kényszerülő kabinetet, ezért az egyházak támogatottságához kötné az intézményátvételi arányt. Az egyházak azt nehezményezik, hogy az Orbán-kormány még mindig nem tájékoztatta őket, hogyan számolják majd ki a nekik járó oktatási és szociális támogatásokat.


Több százezernyi rejtett szavazóra is figyel a Fidesz

Bár alig 150 ezer fővel nőtt a magyar választópolgárok száma az elmúlt másfél évben, még nem tudni, hogy milyen szerepet játszik majd a 2014-es választásokon a világban szétszórtan élő, becslések szerint milliós lélekszámú magyarság. Sokan el sem veszítették az állampolgárságukat, vagy kivándorló nagyszüleiktől, dédszüleiktől örökölték azt. Kérdés, hogy akarják-e a honpolgárságuk felelevenítését és szavaznak-e két év múlva a magyarországi pártokra.


Megint egy emberére szabná a törvényeket a Fidesz

Meg szeretné tartani a kultúrára szánt pénzeket pályázati úton osztó alap vezetői posztját a kulturális államtitkárnak felkért L. Simon László, ám a hatályos törvények ezt nem teszik lehetővé számára. A kormánypárti politikus viszont rögtön felkérését követő napon benyújtott egy törvénytervezetet, ami ezt az összeférhetetlenségét megszüntetné. A Fidesz a 2010 óta tartó ciklusban már többször szabta át a törvényeket valamelyik politikusának vagy egy-egy üzletembernek kedvezve.


Nagyon szereti a Nyerges-közeli rádiókat a Szerencsejáték Zrt.

A kormányzati kampánypénzek és állami cégek rádiós reklámköltéseinek közel fele a fideszesként elkönyvelt nagyvállalkozó, Nyerges Zsolt rádiójához, a Class FM-hez folyik be már a második éve. A legnagyobb állami reklámozó, a Szerencsejáték Zrt. rádiós reklámkiadásainak 82 százalékát, 580 millió forintot költött tavaly a Danubius egykori frekvenciáján sugárzó rádióra. Közben a vetélytárs, a Székely Gábor volt SZDSZ-es politikus tulajdonába került Neo FM nagy bajban van, ha nem rendezi a díjtartozásait a Médiatanács felé, napokon belül lekapcsolhatják. A Sláger utódja idén egyetlen fillér állami reklámpénzt nem kapott. Közben a médiahatóság teljesen átírta a 2009-ben politikai botrányok közepette készült szerződést a két rádióval, jelentősen csökkentve a fizetendő éves díjukat.


Kövért is felhasználja a ravasz Ponta

Ion Iliescu és Adrian Nastase támogatásával jutott el a hatalom csúcsára a Kövér Lászlóval és Orbán Viktorral az utóbbi hetekben szócsatákat vivő szociáldemokrata román miniszterelnök. A ravasz taktikus hírében álló, a fő vetélytársát még a pártból is kiszorító Victor Pontának kapóra jött a Nyirő-ügy: a magyar kártya kijátszásával próbálja elterelni a figyelmet a gazdasági nehézségekről. A hetekben bejelentett tervei szerint a magyarok sem kulturális autonómiát, sem székely régiót nem kapnának.


A trianonozás "a rendszerváltás sikertelenségének szimbóluma"

Aki forgat tudományos műveket, ismeretterjesztő folyóiratokat, szinte mindent megtudhat a trianoni békeszerződés születéséről és magyarországi következményeiről, a történelemtudomány már „agyonkutatta” a témát. De milyen hatással volt a határon túli magyarokra, hogyan lett az „elcsatolt nemzetrészekből” nemzeti kisebbség, be tudták-e tölteni hídszerepüket, és miért veszítették el lelkesedésüket az őket 92 éven keresztül befolyásolni akaró Budapest iránt? Külhoni gyorstalpaló a témát kutató olasz-magyar történésszel, Stefano Bottonival.


Az utca Török Gábora a képviselők kulisszatitkairól

Ki a legnagylelkűbb parlamenti képviselő? Észreveszi-e az utca emberét Rogán Antal? Mennyit dolgoznak a választott politikusaink? Mit gondolnak a kormánypártiak a hajléktalanüldözésről? A legbeavatottabbat, a parlamenti irodaház mellett Fedél Nélkült áruló Sütő Kálmánt, az utca Török Gáborát kérdeztük a politikusaink kulisszatitkairól. És végül arra is fény derül, hogyan került egy volt SZDSZ-es alapember, Kuncze Gábor egykori híve az utcára.


Összeállt Lázár csapata: ők hajtják végre Orbán akaratát

Összeállt Lázár János régi-új stábja a Miniszterelnökségen. Az államtitkár hét helyettesével kell, hogy sikerre vigye a „politikai kormányzást”, és felpörgesse a kormányzati döntéshozatalt. Úgy tudjuk, a volt frakcióvezető stábjának nagy részét magával vitte a kormányba. Információink szerint teljesül Lázár másik vágya is: megkaphatja a polgári titkosszolgálatok egyik szervezetét, átveheti a Külügyminisztériumhoz tartozó külföldi hírszerzést.


Eliade és a többiek: mit kell tudni Nyirő "román megfelelőiről"?

Jelentős vitát váltott ki Romániában a nyilas kormány mellett a háború végéig kitartó Nyirő József újratemetése, mire a székelyföldi megemlékezés szervezésében részt vállaló házelnök, Kövér László felemlegette, hogy a nemzetközi hírű román íróknak is van elszámolnivalójuk. Csakhogy a vasgárdista román értelmiségiek szerepéről évtizedek óta nagy vita folyik és Románia egyelőre nem akarja állami pompával újratemetni őket, ráadásul szigorú törvényekkel büntetik a fajgyűlölő szervezetek létrehozását. Megnéztük, mit lehet tudni Nyirő román megfelelőiről.


Betelt a pohár a Fideszben: már Meggyes is kiegyezne Esztergomban

Másfél éves háborúskodásnak vethet véget a volt esztergomi polgármester, ha beváltja múlt heti ígéretét, és kiegyezik sokat bírált utódjával, Tétényi Évával. Meggyes Tamás a hvg.hu-nak azt mondta, már nincsenek polgármesteri ambíciói, sem politikai céljai, a város érdeke szerinte az, hogy a szemben álló felek megtalálják a közös nevezőt. A fideszes politikus időközben pártjában és a városban is elszigetelődött: eldőlt, hogy a 2014-es választásokon már nem őt indítják Esztergomban, a volt polgármesterhez lojális városi frakció pedig tehetetlenül szemléli, ahogy az állam inkasszózza az önkormányzat pénzét.


Miről ismerszik meg a kommunista vezető? - Ezen rágódik a kormány

Továbbra sem talál fogást a kormány a kommunista rendszer besúgóin és politikusain. Bár az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe belefoglalták, hogy az MSZP osztozik a pártállami rendszer minden felelősségében, a kabinet a kitűzött határidőig nem készítette el a felelősségre vonást és nyilvánosságra hozatalt biztosító törvénycsomagot. A hvg.hu úgy értesült, vita van arról, kikre vonatkoztatható a frissen bevezetendő „kommunista hatalmat birtokló személy” fogalma.


Megkötné a bizonytalan választók kezét a Fidesz

A párt indoklása szerint a felelőtlen ígérgetésnek, a populizmusnak akar véget vetni az a Fidesz vezetőségében felvetődött ötlet, amely arra kötelezné a választókat, hogy egy-két hónappal a szavazás előtt tegyék nyilvánvalóvá voksolási szándékukat. Ha mégsem veszik nyilvántartásba magukat, nem szavazhatnak. Bár az elképzelésről még nem született döntés, információink szerint a párt elnökségéből többen támogatják, és Orbán Viktor sem ellenzi. Mind a 2002-es, mind a 2006-os választásokat az utolsó percig bizonytalankodók döntötték el.


Elbukhat Pintér a titkosszolgálatokért folyó fideszes háborúban

Nem vállalt újabb nyilvános vitát a titkosszolgálatok átalakításáról a nemzetbiztonságot is felügyelő Pintér Sándor. A belügyminiszter kedden a parlamentben elismerte, hogy a kabineten belüli egyeztetéseken fennakadt az új törvény tervezete, így legfeljebb ősszel kerülhet a képviselők elé. Pintérnek nem ez az első veresége; a hvg.hu úgy tudja, a kormányon és a Fideszen belül sokan elégedetlenek a jelenlegi felállással, a belügyminiszter viszont ragaszkodik a pozíciójához.


Hiába akarná a kormány, az AB nem szakít Sólyommal

Megválaszolta az Alkotmánybíróság a kormány februárban hozzá intézett kérdését: az Országgyűlés az Európai Unió stabilitási paktumát csak kétharmados többséggel ratifikálhatja. A határozat ugyanakkor azt is kimondta, hogy az elmúlt 22 évben megszületett precedensértékű határozatok az új alkotmány életbe lépése után is érvényesek, így azok is, amelyek a konkrét jogi szövegtől elrugaszkodva keletkeztek Sólyom László elnöksége idején.


Orbán figyelmetlensége miatt csúszik a kormányátalakítás

A kabineten belüli feszültségek és nézeteltérések lassítják a tervezett kormányátalakítást, pedig Orbán Viktor már hetekkel ezelőtt le akarta zárni a hivatalokat bizonytalanságban tartó, a munkát bénító átszervezést. Az átalakításnak betett Schmitt Pál váratlan lemondása és az államfőjelölés körüli huzavona is, ami felkészületlenül érte a miniszerelnök-pártelnököt. Orbán a politikai kormányzást erőlteti, mert úgy látja, hogy a ciklus feléhez közeledve kicsúsznak az időből és még rengeteg teendő vár a kabinetre.


Orbán egykori lelkésze és feltétlen híve örökli a legnagyobb minisztériumot

Feltétlen híve Orbán Viktornak, konfliktuskerülő politikus, aki régóta pályázik a miniszteri székre. Pedig néhány évvel ezelőtt még a tibetiek jogaiért küzdött, szembeszállt az egyháza MIÉP-es szárnyával, követelte az ügynökmúlt feltárását, harcolt a pártállami rendszer lebontásáért és azt hangoztatta, hogy a magyaroknak „nem fáj” eléggé a romák kiszolgáltatottsága. Balog Zoltán fordulatokban gazdag pályaképe.


Orbán kvázi-miniszterelnökké emelné Lázár Jánost

Nehéz döntés előtt áll Lázár János, akinek arról kell határoznia, hogy elfogadja-e a második legfőbb posztot Orbán Viktor mellett. Ha igent mond, elveszítheti jelenlegi önállóságát, ha azonban ellenáll a miniszterelnök hívásának, megrendülhet a pozíciója a Fidesz-frakció élén. Információink szerint jelenleg is folyik az egyeztetés arról, hogy Lázár milyen feltételekkel venné át a Miniszterelnökség irányítását, ahol a kormányzati munkába bekapcsolódott Századvéggel és Orbán bizalmasaival kellene megküzdenie mozgásterének bővítéséért.


Hónapok óta győzködték Ádert a Schmitt bukására készülő fideszesek

Már nem sokkal Schmitt Pál plágiumbotrányának kirobbanása után kijutottak a Brüsszelben élő Áder Jánoshoz olyan hírek, hogy a párt vezetésében néhányan az ő jelölését tekintik a B tervnek arra az esetre, ha a köztársasági elnök belebukna a kisdoktorija ügyébe. A Fidesz európai parlamenti képviselője sokáig eltartotta magától a felkérést, mert úgy látta, hogy pártpolitikusként nem tudná helyreállítani az államfői intézmény tekintélyét. Végül Kövér László győzte meg telefonon, hogy térjen haza. Áder jelölésének története.


Újabb pofon az Alkotmánybíróságnak a kormánytól

A kedd este beterjesztett jegybanktörvény-módosító mellett Matolcsy György a kormány nevében átírná a januárban hatályba lépett, tavaly húsvétkor elfogadott új alkotmány is. Erre azért van szükség, mert az alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe foglalták bele tavaly decemberben azt a rendelkezést, amely lehetővé teszi a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az összevonását. Most ezt a passzust törölnék, de az alaptörvény kapna egy újabb cikkelyt, amely tovább korlátozná az Alkotmánybíróság jogköreit is.


Nehéz három nap elé néz a Fidesz

A nagyobbik kormánypártnak a hétfői parlamenti ülésig kell lezárnia a képviselői fizetésekről és az összeférhetetlenségről a KDNP-vel kirobbant vitáját, és meg kell találnia azt az államfőjelöltet, aki mindkét párt támogatását megkaphatja. A kereszténydemokraták - miközben továbbra is ragaszkodnak a vitatott törvényről kialakult álláspontjukhoz - csütörtökön jelezték, örülnének, ha Surján László neve is bekerülne az államfőjelöltek nevét tartalmazó kalapba.