M. László Ferenc

Bajnai Gordon a borsodi nyomorból latolgatta visszatérését

Másfél év után ismét a nyilvánosság elé állt Bajnai Gordon, aki csütörtökön borsodi polgármesterekkel találkozott, majd délután az edelényi művelődési házban elemezte a gazdasági és politikai helyzetet. Üzent a kormánynak „180 fokos fordulatot” javasolva, viszont kitért a visszatérését firtató kérdések elől. A vele tartó Lengyel László viszont közel sem volt ilyen visszafogott: egy békét hozó, ellenzéket összefogni képes államférfi eljövetelét jósolta. A leírás kísértetiesen illett Bajnaira.

„Miért pont Rogán Antal?” Tarlós a bizalmas BKV-mentő tervről

A BKV megmentése érdekében bárkivel összefogna - mondta a főpolgármester a hvg.hu-nak. A kormányhoz benyújtott legújabb BKV-koncepció jelentős megszorításokat tartalmaz, felveti a dugódíj bevezetését, a jegyárak áfájának csökkentését, a kollektív szerződések felmondását, a parkolási díjak fővároshoz vonását.

Fideszes lobbik rajzolják át az ország térképét

Össztűz alá vették Navracsics Tibort a Fidesz-frakcióban a polgármesterek, mert elégedetlenek a közigazgatási reformmal, a 175 járás határainak meghúzásával. Míg ellenzékben „falurombolást” emlegetve élesen támadtak mindenféle változást, mára a Fidesz vezetői is belátták, ésszerűtlen 3200 hivatalt fenntartani, az átalakításról azonban a kormányban sincs egyetértés.

Kampánypénzek: már támogatja a Fidesz, amit ellenzékben elutasított

Olyan törvénytervezetet akar újratárgyalni a pártfinanszírozásról a Fidesz, melyet az utóbbi hat évben többször is visszautasított. A korábbi parlamenti ciklusban a korrupció ellen küzdő civil szervezetek több alkalommal is megpróbálták rávenni a pártokat, hogy tegyék nyilvánossá és átláthatóvá a kampányköltéseiket, de a tárgyalások az utolsó pillanatban megfeneklettek. Bár hosszú viták után 2010 februárjában az MSZP beterjesztette a törvényt a parlament elé, a javaslat nem kapta meg a kétharmados többséget: pár hónappal később a szocialisták és a költési limit leszorításáért küzdő Fidesz is milliárdokkal költött többet a kampányra a civilek szerint, mint amennyit a törvény megenged.

Plágiumügy: Orbán nem szívesen engedi el Schmitt kezét

Tabuként kezelik a Fideszben az államfő doktori disszertációja ügyében még január közepén kipattant botrányt. A hvg.hu információi szerint mostanáig sem a frakcióüléseken, sem az elnökségi értekezleteken nem került elő, pedig a parlamenti képviselők többsége igen kínosnak tartja Schmitt Pál plágiumgyanús ügyét. A kormánypárti politikusok Orbán Viktor útmutatására várnak, ám szerintük a miniszterelnök-pártelnök nem szívesen engedi el Schmitt kezét, miután 2010 májusában keményen megküzdött a pártja vezérkarával azért, hogy személyes jelöltjét válasszák államfőnek.

Lázár: szó sem esett Orbán-ellenes puccskísérletről

Nem terhelhetőek tovább a bankok, a nagyvárosok egyébként is képesek megoldani devizahitelük törlesztését. A kicsik megsegítésére a bankszövetséggel közös forgatókönyv készül, amibe a kormány is beszáll – mondta Orbán Viktor a Fidesz egri frakcióülésén. Szavait Lázár János frakcióvezető tolmácsolta, aki szerint a végtörlesztés a kormány eddigi legnagyobb sikere.

Orbán Egerben: puccskísérlet zajlott ellenem, a CNN is benne volt

Puccskísérlet zajlott ellenem három fronton, amiben benne volt a CNN és néhány magyar, valamint külföldi diplomata is – többek között erről beszélt Orbán Viktor a Fidesz frakcióülésén vitaindító beszédében. Az ülésen éles vita alakult ki a BKV-ról, a kormányfő szerint "régi struktúrákra nem adunk pénzt". A kormányfő szerint 15 százalékot vesztett a Fidesz a szavazótáborából, de szerinte ez visszahozható, már csak azért is, mert nincs erős ellenzék.

Egri Fidesz-dzsembori: osztozkodás, Erste-turbulencia és éles bérharc

Marad-e a konfliktusos politika, vagy konszolidációra készüljön a Fidesz? Erről a kérdésről dönthet a két kormánypárt a háromnapos egri frakcióülésén, ahol a képviselők a miniszterelnöktől várják az új irány kijelölését. A hvg.hu által megkeresett kormánypárti politikusok kemény vitára számítanak, mert sokuk elégedetlen az egyetemi keretszámokkal, félti a parlamenti fizetését, a polgármesterek pedig tudni akarják, mi lesz az államosított iskoláikkal és kórházaikkal.

Fukuyama a hvg.hu-nak: ne forduljon Magyarország autoriter irányba

Senki nem akarja az Európai Unióban, hogy Magyarország autoriter irányba forduljon, ezért érik sorozatos nemzetközi kritikák Magyarországot. Márpedig jelenleg a Fidesz visszaél a választói felhatalmazásával – mondta a hvg.hu-nak adott, emailben készült interjújában Francis Fukuyama. Az amerikai Stanford Egyetem filozófusprofesszora szerint egy republikánus kormány sem lenne elnézőbb az Orbán-kabinet intézkedéseivel szemben.

Százmilliós "nagyítókat" használ a kormány, eddig hiába

260 millióért kötött szerződést ügyvédi irodákkal, tanácsadó cégekkel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium az előző kormányok által kötött, a tárca szerint előnytelen megállapodások kivizsgálására. Ám a gyanúsnak tartott mintegy száz PPP-szerződést mégsem tárgyalták még újra. A NFM szerint a PPP-projektek lezárására és kiváltására csak papíron biztosított pénzt a kormány, amit végül nem kaptak meg a gazdasági tárcától, az átvilágítást végző ügyvédek többségét viszont kifizették.

Hogyan lett Budai Gyula az egyik legtöbbet kereső politikus?

Furcsa kivétel Budai Gyula az állami vezetők között: rá nem vonatkoznak azok az előírások, amelyek kikötik, hogy a képviselőként is tevékenykedő tisztségviselők csak a minimális tiszteletdíjra jogosultak. Nem vonatkozik az elszámoltatási kormánybiztosra az Orbán Viktor által meghatározott fizetési plafon sem. Miközben a kormánytól szolgálati autót kap, 626 ezer forintos költségtérítését is felveheti. A joghézagoknak köszönhetően Budai az egyik legjobban kereső honatya, aki évente több mint 26 milliót visz haza.

Nem kérnek a "posztkádárista holdudvarból" - Jávor az ellenzék esélyeiről

A Lehet Más a Politika nem akarja átvenni a szocialisták szavazótáborát, inkább a Fideszről levált másfél millió szavazó és a bizonytalanok felé fordul. Jávor Benedek készül a nagy csatára Orbán Viktorral, s bár az utcai politizálás híve, nem lesz olyan harcos, mint elődje, Schiffer András volt. Interjú az LMP új frakcióvezetőjével.

Bajnai nagy dilemmája: a szocik nélkül nem megy?

Bár néhány héttel ezelőtt a volt miniszterelnök élesen bírálta az Orbán-kormány tevékenységét, kampányszerűen adott interjúkat és értékelte az ország helyzetét, stábja szerint még mindig nem döntötte el, visszatér-e a nagypolitikába. Csapata egyelőre csupán abban biztos: ha mégis vállalja a megméretést, akkor sem fog új pártot alapítani. Ez azt jelenti, hogy az MSZP lesz az a párt, amelyikre a leginkább számítanak, még ha kritikusan figyelik is a szocialistákat. Viszont ha Bajnai mégis visszatér, komoly dilemmát jelent majd, kivel lehet még együttműködni: az önállóságához ragaszkodó LMP-vel vagy a hitelességét vesztett Gyurcsány pártjával.

SOTE és Schmitt: külső nyomásra történt a fordulat?

Néhány nap alatt jelentős fordulat történt a Schmitt Pál kisdoktorijával kapcsolatban a hvg.hu-n január 11-én megjelent cikk nyomán kipattant plágiumgyanús ügy kezelésében: bár az egyetem vezetősége korábban ódzkodott a vizsgálattól, majd őszig húzta volna a plágiumügy elemzését, szerdán létrehozták a tényfeltáró bizottságot, amelynek március végéig le kell zárnia a vizsgálatot. A hvg.hu információi szerint komoly nyomás nehezedett az egyetem és a sporttudományi kar vezetőségére, hogy védje meg az intézmény hírnevét és a lehető leghamarabb tegyen pontot az ügy végére.

Utcán az ellenzék: megrengetik-e a tüntetések a román elnököt?

Rendkívüli ülést tart hétfőn és kedden a román parlament szenátusa és képviselőháza, hogy elejét vegye a Bukarestben és a nagyobb városokban napok óta tartó kormány elleni tüntetések elfajulásának. A zavargásokat egy, a kabinet intézkedéseit bíráló helyettes államtitkár lemondása indította el, de az utcára vonulók ma már épp úgy tiltakoznak az államfő és a kormány ellen, mint az IMF szorgalmazta megszorítások, a Verespatakra tervezett aranybánya és a marihuána kriminalizálása ellen.

Újabb csapás az autósokra: lecseréltetné a rendszámokat a kormány

Az autók rendszámtábláinak cseréjével növelné a 2012-es költségvetés bevételeit a Nemzetgazdasági Minisztérium. A szaktárca erre az Európai Bizottságnak küldött decemberi jelentésében tett ígéretet: a tervek szerint a cseréből befolyó illeték idén 12 milliárd forintot tehet ki. Bár a jelentés pontos részleteket nem közöl, a hvg.hu információi szerint a kormány arra készül, hogy teljesen új nyilvántartási és azonosítási rendszert vezessen be, ami a rendszámok kötelező cseréjével járhat.

Plágiumügy: beismerés és valótlanságok Schmitt Páltól

Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt „együttműködése” semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.

Schmittnek a szerzői jogtól és a Btk.-tól sem kell már tartania

Bitorlás, a szerzői jogok megsértése, okirat-hamisítás: törvényi tényállások, amelyeket kimeríthet a plagizáció. Ám a Schmitt-ügyben egyik sem lenne alkalmazható, mert még ha bizonyítást nyerne is a jogsértés, a törvények szerint a cselekmény már évekkel ezelőtt elévült. Mezei Péter szerzői jogi szakértőt arról kérdeztük, meddig szabályos a másolás, mit ír elő a törvény az idézéskor, és milyen következménye van, ha egy tudós plagizál.

"A kutyát sem érdekelné, hogyan doktorált le" - a bíráló a Schmitt-ügyről

Nem változtatta meg véleményét Schmitt Pál dolgozatáról a hvg.hu által nyilvánosságra hozott ügy, ma is "alapos, tanulságos" munkának tartja a jelenlegi államfő 1992-ben született kisdoktori dolgozatát az egyik bíráló, Kertész István. Az ókortörténész professzor hihetőnek tartja az államfő hivatalának álláspontját, és "polgári lelkiismerete berzenkedik" a Schmitt ellen indult "politikai támadásoktól". Azt viszont elismerte, hogy ő soha nem tulajdonítaná el kollégái kutatási eredményeit. Állítja: húsz évvel ezelőtt jóhiszeműen járt el, mert az egyetem rektora és a dolgozat másik bírálója meggyőzte, hogy a disszertáció megfelel az intézmény támasztotta feltételeknek.

Elégedetlenek voltak, mégis dicsérték Schmitt doktoriját a tanárok

Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.

1 ... 14 15 16 17 18 ... 19