Újra egymásnak estek a Jobbik parlamenti frakciójának mérsékeltebb és radikálisabb tagjai Baráth Zsolt botrányos parlamenti felszólalása miatt, amit egyes képviselők szerint a frakciótagokra nehezedő teljesítménykényszer miatt vállalhatott be. Többen attól tartanak, nyíltan antiszemita, vérvádas beszéde miatt a párt már soha nem lesz szalonképes, így 2014-ben nem jutnak bársonyszékhez.
Súlyos milliókról kellene lemondaniuk a tervezett új szabályok szerint azoknak a kormánypárti képviselőknek, akik a parlamenti tevékenységük mellett is vállalnak munkát. A kedden "fellázadt" KDNP továbbra is ellenzi a teljes állású képviselőség bevezetését, mellyel a kereszténydemokraták szerint fontos szakmák képviselői esnének ki a parlamentből. A KDNP frakciójának közel fele elvérezne 2014-ben. A Fidesz javasolta szabályok a Jobbik segítségével vették az akadályt, ám kétséges, hogy a végszavazáson is beáll-e majd a tervezet mögé az ellenzéki párt.
Akárki kerül is április végén Schmitt Pál helyébe, a kinevezések terén alig akad majd dolga 2017-ig: az elmúlt két évben a legtöbb független intézmény vezetőjét már leváltották, és az újak mandátumát 9 évre meghosszabbították – tehát még az új államfőnél is hosszabb ideig lesznek hivatalban. Ugyanakkor az új törvények szerint képtelen lesz megvédeni az intézményvezetőket a politikusok támadásaival szemben, viszont az államfő kapott egy olyan jogkört, amivel akár meg is buktathatja a kormányt és a miniszterelnököt. Megnéztük, mihez van joga Orbán Viktor jelöltjének, és mit nem tehet meg.
Az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie Schmitt Pál utódának: erre a szerepre keres alkalmas államfőjelöltet a miniszterelnök-pártelnök. Fideszes források a hvg.hu-nak azt mondták, ezeknek a feltételeknek legfeljebb Kövér László felelne meg, de őt pótolhatatlannak tartják a pártban, ráadásul úgy tudjuk, az átvedléshez a házelnök feltételeket szabott. A másik lehetséges jelölt, Áder János már 2002-ben eltávolodott a pártelnöktől, és annak a kritériumnak sem felel meg, mely szerint az államfőnek Orbántól jobbra álló politikusnak kellene lennie.
Mesterházy Attila szerint elnöksége alatt szervezetileg és a vezető káderek szintjén is megújult pártja, de a nagyszabású átalakítás gyümölcsei még nem értek be, az áttörésre még várni kell. Az MSZP is képes lesz akkora tüntetésre, mint a Békemenet. Interjú az MSZP újrázni készülő elnökével.
Bár érezhetően eltolná magától a döntés felelősségét, a hatályos jogszabályok szerint a Semmelweis Egyetem kezében van Schmitt Pál doktori címének sorsa. Az intézmény azonban egyelőre nem hajlandó nyilatkozni. Csütörtökre viszont összehívták az egyetemi doktori tanács rendkívüli ülését.
Egyetlen hónap alatt zavarták le 1992-ben Schmitt Pál doktori védését a Testnevelési Egyetemen. A tényfeltáró bizottság szerint még a védés előtt a témavezetőnek vagy a bírálóknak már a felkészülés idején kellett volna felhívnia a szakszerűtlen forráskezelésre a doktoráló figyelmét, de az egyik opponens azt mondta, ők már bekötve, készen kapták a disszertációt.
Egy újabb hőskorszak eljövetelében bíznak az 1997-es üzembezárás után magukra hagyott mecseki bányásztelepek lakói: egy ausztrál cég 3-5 éven belül a termelés újraindítását tervezi 500 új állást és 100 milliós helyi adót ígérve. Miközben a WildHorse gőzerővel folytatja a kutatásokat, az állam milliárdokat költ a régi uránbánya után maradt károk elhárítására, a leszázalékolt bányászok körében pedig pusztít a rák. Riport a mecseki ércbányászok álmairól.
A tavalyi alkotmányozásból adódó jogalkotási rutineljárás miatt kell változtatni a parlament működési szabályain, és nem Schmitt Pál leváltására vagy lemondására készülnek az előírások módosításával – mondták az Országgyűlés előtt fekvő, a köztársasági elnök jogköreit is érintő tervezetekről a Fideszben. A napokban olyan hírek jelentek meg, hogy a módosítókkal a plágiumügybe keveredett államfő elmozdítását akarják megkönnyíteni. A Fideszben továbbra is tabu a Schmitt-ügy.
Ígéri, ha ő lesz az MSZP új elnöke, a párt nem fog belefulladni az unalomba: újraírnák a párt 20 éves történetét, egyik rendezvény követné a másikat, régi baloldali hagyományokat élesztene fel. Azt mondja, össze tudna hozni egy Békemenet nagyságú tüntetést, mert egy ilyen tömegdemonstráció csak szervezés és pénz kérdése, nem ezen múlik, ki győz 2014-ben. Viszont a Jobbiktól komolyan tart, mert szerinte a radikális párt olyan szavazatszerző erővel rendelkezik, amivel a Fidesz már nem, a gödörből kimászó MSZP még nem. Interjú Szanyi Tiborral, az MSZP elnöki posztjára pályázó "XIII. kerületi vagabunddal".
Bár a Jobbikot tartják a legkomolyabb ellenzéki veszélyforrásnak a nagyobbik kormánypártban, a párt szervezetlensége és megosztottsága miatt egyelőre nem dolgoztak ki külön stratégiát a szélsőségesek kezelésére a Fidesz vezetésében. A párt befolyásos képviselői abban bíznak, hogy az Orbán meghirdette „centrális erőtér” politikája a radikális Jobbikkal szemben is működik. Van, aki úgy véli, még jól is jöhet a Fidesznek a Jobbik átmeneti erősödése, mert ijesztgetni lehet az EU-t, hogy a Fidesznél csak rosszabb jöhet.
Egy csődközeli helyzetbe került élelmiszeripari cég, a gyulai és csabai kolbászt is gyártó húskombinát miatt különbözhetett össze Lázár János az OTP elnök-vezérigazgatójával. A Fidesz frakcióvezetője az állam segítségéért lobbizik a Gyulai Zrt. megmentése érdekében, ám ez információink szerint nem lenne ínyére a Csányi Sándor érdekeltségébe tartozó vetélytársnak, a Bonafarm-csoportnak. Miközben – Csányi nevét ki nem mondva – Lázár egy interjújában arról beszélt, hogy a bankár vállalkozásai polip módjára hálózzák be az országot, a fideszes politikus családjának érdekeltségébe tartozó agrárcég üzleti kapcsolatban áll a Bonafarmmal.
Míg Kósa Lajos és Pokorni Zoltán még hezitál, hogy polgármester vagy parlamenti képviselő szeretne lenni 2014 után, Rogán Antal és Lázár János már az országos politika mellett döntött. Fideszes források szerint 90 százalékban már kész a választókerületi elnökök, 2014-es képviselőjelöltek listája, melyet a párt elnöksége még egyeztet a helyi szervezetekkel és a párt szövetségeseivel. A kerületi és a kisebb vidéki városok polgármesterei kiszállnak az országos politikából, a poszt nélkül maradók pedig a járási hivataloknál keresik a menekülőutat.
A rendszerváltás után továbbszolgáló titkosszolgák védelmében utasította el hat évvel ezelőtt a Fidesz azt a törvényjavaslatot, amely az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát célozta. Míg 2005-ben a Fidesz szakpolitikusai hosszan vitatkoztak a parlamentben az MSZP benyújtotta tervezetről, három hete indoklás nélkül utasították el az LMP hasonló javaslatát. Információink szerint most kényelmetlennek tartották volna az egykori titkosszolgák szerepét is érintő vita lefolytatását.
Nem érdekli a populizmus vádja, mert szerinte a Fidesz a házszabály módosításával és a sarkalatos törvényekkel minden parlamenti eszközt kivett az ellenzék kezéből, így nem maradt más lehetőség, mint a népszavazás. Biztos benne, hogy az LMP össze tudja szedni a 200 ezer aláírást, majd 4 millió embert elvisznek az urnákhoz. A párt jövőjét illetően is optimista, azt mondja, most is ellát kétmillió szavazóig, igaz, az LMP tagsága még a 800-at sem éri el egyelőre. Interjú Schiffer Andrással, a Lehet Más a Politika januárban lemondott frakcióvezetőjével.
A kijelölt napirendtől elrugaszkodva, a fideszes frakcióvezetőt bírálva vették elő a kormánypárti parlamenti képviselők a két héttel ezelőtt a Fidesz és a KDNP többsége által leszavazott ügynöktörvényt a hétfői frakcióülésükön. A tanácskozás végén parázs vita alakult ki, ahol több forrásunk szerint az egyik felszólaló azt mondta, a párt sem a saját, sem az egyház soraiban lévő egykori ügynököket vagy titkosszolgálati tartótiszteket nem védelmezheti, a Fidesznek mindenáron fel kell vállalnia a múlttal való szembenézést.
Szőnyeg alá söpört ellentétek, figyelmen kívül hagyott népszerűség-csökkenés, hatalmi háttéralkuk – így jellemezték a pártvezetés kritikusai az MSZP szerintük unalomba fulladt tisztújítását. Ezzel szemben a párt mostani vezetői úgy vélik, az MSZP-ben soha nem látott egység van. Mesterházy Attila pártelnöki győzelmét mindenki biztosra veszi.
Több fronton kipróbált pártkáder veheti át Ángyán Józseftől a nagybirtokos lobbi elleni harcot a földművelési tárcánál. Az államtitkári szék várományosa, Budai Gyula mindig csatasorba állt, ha a Fidesz vagy Orbán Viktor a segítségét kérte. Új posztján most komoly kihívás elé néz: a kormánypártok holdudvarába tartozó nagybirtokosokat kellene, hogy távol tartsa az állami földektől és pénzektől. Kérdés, hogy valóban ezt várják-e tőle.
A főpolgármesterrel és a Belügyminisztériummal folytatott tavalyi vita újjáéledésétől tartanak a járási beosztás ellen küzdő fideszes kerületi polgármesterek Budapesten. A jogköreiket, irodáikat féltő kerületvezetőket a közigazgatási tárca azzal nyugtatja, hogy fel sem merült az okmányirodák bezárása, sőt, a minisztérium a feladatmegosztásról is egyezkedne. Míg a tárca 7, a polgármesterek 23 járást szeretnének a fővárosban: az önkormányzati lobbi az összeférhetetlenség miatt gyarapítaná a hivatalok számát, hogy biztosítsa a menekülőutat 2014 után. Egyelőre a KIM áll győzelemre a vitában.
Káoszt okozott a parlamentben a Fidesz és a KDNP diktálta törvényalkotási rohamtempó. Míg Kövér László a kabinet felelősségét világossá tevő sürgősségi kormányrendelet bevezetését javasolta, addig a Fidesz frakcióvezetője úgy nyilatkozott: inkább maradjon a mostani felállás. A hvg.hu megnézte a nemzetközi és a történelmi példákat.
