Milák Kristóf jó időt úszott, erre az Index fogyatékos gyerekekkel viccelődött
Mi mással is lehetne illusztrálni egy sportsikert, mint egy ízléstelen hasonlattal?
Mi mással is lehetne illusztrálni egy sportsikert, mint egy ízléstelen hasonlattal?
Vallomássá nőtte ki magát az angol–magyar után a játékosokhoz benéző miniszterelnök anekdotája.
A kormány emberére akadt a Ryanair nagyszájú vezérében, de az ír milliárdos a kiskapuk keresésében is verhetetlen, a piac pedig szent és sérthetetlen a szemében. Mit érdemes tudni a hvg.hu-nak adott keddi exkluzív interjújában Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterről keresetlen módon nyilatkozó Michael O’Learyről?
Nem mintha eddig nem lettek volna azok. Az új kormánynak nem ismerjük még minden tagját, de már így is legalább 3,7 milliárdba kerülnének egy évben – és akkor még Orbán nem nyúlt a fizetésükhöz.
Egyedül az MTI-n, a Mandineren és a Tények.hu-n jöhet szembe a történelmi mélypont délután fél 6-ig, utóbbinál csak azért, mert a fejlécben automatikusan frissül a napi árfolyam.
Novák Katalin Lánczi Tamás vendége volt az M1 48 perc című műsorában, ahol virágnyelven mondta el, hogy a kormány aláírógépe lesz államfőként. Válaszokat nem kaptunk érdemi kérdésekre, legfeljebb azt tudtuk meg, hogy ugyanazt fogja csinálni Novák, mint Áder, csak hangosabb nyilatkozatokkal és álszentebb mosollyal.
Papíron bizalmi szavazást nyert Boris Johnson, a gyakorlatban viszont nagyon úgy tűnik, hogy két részre szakadt a Konzervatív Párt. A miniszterelnököt támogatók azt mondják, megkérdőjelezhetetlen megerősítést nyert a kormány, az igazi teszt azonban csak a következő hetekben jön az időközi választásokon.
A szakma szerint a panellakótelepek szellemét idézik meg, mégsem ugyanazok a problémáink a földből kinövő társasházak jelenségével a fővárosban. Amíg azonban egy lakótelepi háznál körül tudjuk írni, hogy túl nagy, túl szürke, esetleg belül túl zajos, addig a városnegyedek képét átrajzoló épülettömbökkel kapcsolatban nehéz többet mondani annál, hogy „nem tetszik”, vagy „nem illik oda”. Budapest fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ezt a szintet megugorjuk – a fővárosi építészszakma pedig most ült le, hogy konstruktív vitát indítson, mielőtt még a városközösség ott találja magát, hogy a beruházók feláldozták őket is a profit oltárán.
Sokkal többről szólt az elmúlt 12 év, mint gyűlöletkeltésről: az extraprofitadó története például világosan szemlélteti, hogy a kormány harcait sokszor az motiválja, hogy folyamatosan magyaráznia kell a bizonyítványát. A kommunikációs kampányok ugyanis legtöbbször azokat a válságot fedik el, amelyeket a Fidesz ránt magára.
A The Kunts zenekar 2020-ban és 2021-ben még a karácsonyi toplisták élére akart jutni „Boris Johnson egy g*ci” és „Boris Johnson még mindig egy g*ci” című dalával.
Hiába van Magyarországon történelme annak, hogy egyetemisták szerveződésbe kezdenek, illetve lelkesen haladnak a politikai pálya felé, most úgy tűnik, nemcsak az ellenzék, hanem a Fidesz körül sem hemzsegnek a tenni akaró fiatalok. De miért? Elemzésünkhöz tucatnyi interjút készítettünk egyetemistákkal, egyetemi szervezetek, szakkollégiumok, pártok ifjúsági szervezeteinek tagjaival és egykori politikusokkal, hogy megértsük, miért hiányoznak a fiatalok a politikából.
Úgy járt a kormány, mint az az ember, aki az utolsó fillérig elkölti a hitelkártyáján lévő pénzt abban bízva, hogy innentől majd törleszt, ám elveszti az állását. A kormány a tavaly meghirdetett 1100 milliárdos kiadáscsökkentéssel nullára hozta ki a választási osztogatást, csakhogy beütött a háború, és elszálltak az energiaárak, ezért nincs fedezete a rezsicsökkentésnek. Most mindenkinek szembejött, hogy annak fenntartása mekkora áldozatot jelent – hangzott el a Fülkében.
A lengyel Łódź városának panelházairól és környékéről készített fotóit állította ki a Budapest Fotófesztivál részeként a K11 Művészeti és Kulturális Központban Olajos Ilka, a MOME mesterszakos fotográfus hallgatója. A munka azonban nemcsak egy erasmusos projekt, hanem egy jóval nagyobb portfólió része volt, Olajos Ilka ugyanis évek óta fotózza a budapesti panelházakat is, képeivel megjelenítve a lakótelepek nosztalgikus hangulatát és különleges formaiságát. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunk részeként kiállítása zárónapján beszélgettünk a fiatal fotográfussal.
A kormány nemzetközi szóvivője szerint a Covid-veszélyhelyzet alatti rendeleti kormányzás sem lökte autoriter káoszba a kormányt, és a háborús veszélyhelyzet sem fogja. Hozzátette: a parlamentnek továbbra is jóvá kell hagynia a kormány lépéseit.
Amerika és Magyarország még mindig azt hiszi, hogy tart a populista hullám, amely egykor Donald Trumpot, Jair Bolsonarót és a Brexitet a nyakunkra hozta a 2010-es évek közepén. Az Alapjogokért Központ szervezésében pedig érkezik egy rendezvény, amely tovább erősíti a magát konzervatívnak és polgárinak valló radikális jobboldalt abban a hitében, hogy a világ célja a törékeny fehér férfiakat elpusztítása.
Ben Ferguson amerikai rádiós beszélőfej is megtisztelte jelenlétével az Alapjogokért Központ konferenciájának nagyérdemű közönségét.
Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.
Liz Truss külügyminiszter hozzányúlna az északír határprotokollhoz, az EU az egységes válasszal szenved.
Túlzás lenne azt állítani, hogy a közügyekből kiábrándulás csak az ellenzéki érzelműek „kiváltsága” lenne: Magyarország elmúlt évtizede, de bizonyos értelemben elmúlt 30 éve megannyi okot ad arra, hogy félvállról vegyük a politikát. De mi az a politikai apátia, és mit tudunk tenni ellene?
Áthallások és történelmi pontatlanságok ide vagy oda, A besúgó nem akar több lenni, mint egy fikció, amelyet egy fiatal gárda rakott össze, hogy beszélgetéseket indítson generációk között és a politikai árkokat kikerülve – mesélte Szentgyörgyi Bálint, a sorozat író-rendező-kreátora, és Vas Judit Gigi, A besúgó Enikője közéleti podcastunk legfrissebb adásában.