Nagy Iván László








Tulajdonképpen mi a baj a Budapestet ellepő lakóparkokkal?

A szakma szerint a panellakótelepek szellemét idézik meg, mégsem ugyanazok a problémáink a földből kinövő társasházak jelenségével a fővárosban. Amíg azonban egy lakótelepi háznál körül tudjuk írni, hogy túl nagy, túl szürke, esetleg belül túl zajos, addig a városnegyedek képét átrajzoló épülettömbökkel kapcsolatban nehéz többet mondani annál, hogy „nem tetszik”, vagy „nem illik oda”. Budapest fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy ezt a szintet megugorjuk – a fővárosi építészszakma pedig most ült le, hogy konstruktív vitát indítson, mielőtt még a városközösség ott találja magát, hogy a beruházók feláldozták őket is a profit oltárán.


Így hiteti el velünk a kormány, hogy mindenről más tehet

Sokkal többről szólt az elmúlt 12 év, mint gyűlöletkeltésről: az extraprofitadó története például világosan szemlélteti, hogy a kormány harcait sokszor az motiválja, hogy folyamatosan magyaráznia kell a bizonyítványát. A kommunikációs kampányok ugyanis legtöbbször azokat a válságot fedik el, amelyeket a Fidesz ránt magára.



Hová tűntek a fiatalok a magyar politikából?

Hiába van Magyarországon történelme annak, hogy egyetemisták szerveződésbe kezdenek, illetve lelkesen haladnak a politikai pálya felé, most úgy tűnik, nemcsak az ellenzék, hanem a Fidesz körül sem hemzsegnek a tenni akaró fiatalok. De miért? Elemzésünkhöz tucatnyi interjút készítettünk egyetemistákkal, egyetemi szervezetek, szakkollégiumok, pártok ifjúsági szervezeteinek tagjaival és egykori politikusokkal, hogy megértsük, miért hiányoznak a fiatalok a politikából.


Fülke: „Most isszuk meg a levét a jóléti költekezésnek”

Úgy járt a kormány, mint az az ember, aki az utolsó fillérig elkölti a hitelkártyáján lévő pénzt abban bízva, hogy innentől majd törleszt, ám elveszti az állását. A kormány a tavaly meghirdetett 1100 milliárdos kiadáscsökkentéssel nullára hozta ki a választási osztogatást, csakhogy beütött a háború, és elszálltak az energiaárak, ezért nincs fedezete a rezsicsökkentésnek. Most mindenkinek szembejött, hogy annak fenntartása mekkora áldozatot jelent – hangzott el a Fülkében.


„Úgy írt rám valaki, hogy fotózz le, én igazi panelproli vagyok!”

A lengyel Łódź városának panelházairól és környékéről készített fotóit állította ki a Budapest Fotófesztivál részeként a K11 Művészeti és Kulturális Központban Olajos Ilka, a MOME mesterszakos fotográfus hallgatója. A munka azonban nemcsak egy erasmusos projekt, hanem egy jóval nagyobb portfólió része volt, Olajos Ilka ugyanis évek óta fotózza a budapesti panelházakat is, képeivel megjelenítve a lakótelepek nosztalgikus hangulatát és különleges formaiságát. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunk részeként kiállítása zárónapján beszélgettünk a fiatal fotográfussal.



(Ál)szent háború: Orbánnal indult el a populista influenszer-fesztivál

Amerika és Magyarország még mindig azt hiszi, hogy tart a populista hullám, amely egykor Donald Trumpot, Jair Bolsonarót és a Brexitet a nyakunkra hozta a 2010-es évek közepén. Az Alapjogokért Központ szervezésében pedig érkezik egy rendezvény, amely tovább erősíti a magát konzervatívnak és polgárinak valló radikális jobboldalt abban a hitében, hogy a világ célja a törékeny fehér férfiakat elpusztítása.



Benkő Melinda építész-urbanista: Éreztetni kéne a lakótelepeken, hogy nem állt meg az idő a 60-as években

Nagyon nehéz a paneles lakótelepek egységes fejleszthetőségéről beszélni a privatizáció után – állítja Benkő Melinda, a BME Urbanisztika Tanszék habilitált egyetemi docense (2012 és 2019 között vezetője). A piac ezeket a területeket elhagyta, és máshol valósítja meg megaberuházásait, hasonlóan embertelen léptékű lakóházakat vagy más funkciójú épületeket. A város élhetőségén dolgozni ettől még lehet, de legjobb, ha a megörökölt városrészeinknél kezdjük. Panelházakról és lakótelepekről szóló cikksorozatunkban, a Telepszemlében ezúttal a panelek és a várostervezés kérdésével foglalkozunk.




„A besúgó egy beszélgetésindító, nem dokumentumfilm” – a sorozat készítői a Fülkében

Áthallások és történelmi pontatlanságok ide vagy oda, A besúgó nem akar több lenni, mint egy fikció, amelyet egy fiatal gárda rakott össze, hogy beszélgetéseket indítson generációk között és a politikai árkokat kikerülve – mesélte Szentgyörgyi Bálint, a sorozat író-rendező-kreátora, és Vas Judit Gigi, A besúgó Enikője közéleti podcastunk legfrissebb adásában.