Nemes Nikolett

Nemes Nikolett
„Nem ment el orvoshoz, mert azt gondolta, előbb a gyógynövények erejét próbálja ki” – könyvet írt a lánya Gyuri bácsiról, a bükki füvesemberről
 

„Nem ment el orvoshoz, mert azt gondolta, előbb a gyógynövények erejét próbálja ki” – könyvet írt a lánya Gyuri bácsiról, a bükki füvesemberről

Ő volt az arca, én a motorja – írja Lopes-Szabó Zsuzsa az Apám, a füvesember című könyvben az apjával közös vállalkozásukról, a Györgyteáról. Az életrajzi könyvből kiderül, hogyan lett “Gyuri bácsiból” országosan ismert gyógynövényárus, hogyan próbálta kezelni saját betegségét, de a szöveget elolvasva a legjobb szerzői szándék ellenére is maradt bennünk hiányérzet.


„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – az omladozó Déli pályaudvar csak árnyéka önmagának, pedig még mindig lenne miért szeretni
 

„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – az omladozó Déli pályaudvar csak árnyéka önmagának, pedig még mindig lenne miért szeretni

Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.


„Nem lesz jobb, ezzel együtt kell élni” – Van-e visszaút az iskolába a tartósan beteg gyerekeknek?
 

„Nem lesz jobb, ezzel együtt kell élni” – Van-e visszaút az iskolába a tartósan beteg gyerekeknek?

Milyen lehetőségei vannak egy izomsorvadással élő gyereknek a magyar iskolarendszerben, és miként lehetne segíteni a tartósan beteg vagy épp gyógyulóban lévő diákokat a visszailleszkedésben? Erről beszélgettünk a gimnazista Julkával és édesanyjával, valamint a KórházSuli alapítványt vezető Tóthné Almássy Monikával. A KórházSuli munkáját nemrég a közép- és kelet-európai régióban létező egyik legrangosabb társadalmi innovációs elismeréssel, a SozialMarie-díjjal jutalmazták.


Szerelem nélkül még meglehet valahogy az ember, de KISZ-tagság nélkül?
 

Szerelem nélkül még meglehet valahogy az ember, de KISZ-tagság nélkül?

Elsősorban őrsvezető, és csak másodsorban lány – szól az ítélet Szabó Magda népszerű regényében az egyik szereplőről. Sok olvasónak már elképzelhetetlenül távoli az a világ, amelyben a máig közkedvelt ifjúsági könyvek születtek, ahogy az is nehezen felmérhető, hogy miért jelenthette a KISZ-ből való kizárás a kaszton kívüliséget. Mennyire közvetítették a szocializmus ideológiáját a korai Janikovszky-regények, és hogyan lehetett úgy kicsúszni az elvárások alól, hogy az olvasók és a kritika is szeresse a könyvet? Többek között ez volt a témája annak a konferenciának, ahol a kultikussá vált pöttyös és csíkos sorozatról volt szó.


„Anélkül jöttem ki az oktatási rendszerből, hogy a csiklóról akár egy rajzot is mutattak volna”
 

„Anélkül jöttem ki az oktatási rendszerből, hogy a csiklóról akár egy rajzot is mutattak volna”

Miközben a jogszabályaink megengedik, hogy egy tizenkét éves szabadon szexeljen egy tizennyolc év alattival, egy tizennégy éves pedig akár egy felnőttel is, addig ugyanezek a fiatalok az iskolában és a családjukban gyakorlatilag semmilyen érdemi szexuális neveléssel nem találkoznak. Jámbor Eszterrel többek között arról beszélgettünk, hogy mi az a szexpozitív gondolkodás, és milyen káros tévhitek alapján szexelnek a magyarok.







„Arra jutottam, hogy én valójában nyilván francia vagyok, csak erről mindenki elfelejtett felvilágosítani” – Így élt Julia Child, mielőtt híres lett
 

„Arra jutottam, hogy én valójában nyilván francia vagyok, csak erről mindenki elfelejtett felvilágosítani” – Így élt Julia Child, mielőtt híres lett

A ’60-as évek Amerikájában vált gasztrocelebbé, méghozzá a francia konyha iránti rajongásával, ami eleve szembement az akkori konzumkultúra-trendekkel. Julia Child memoárjából kiderül, hogyan lett számára a főzés egy pénznyelő hobbiból sikeresen művelt hivatás, és milyen ízemlékeket őrzött meg hosszú évtizedek elteltével is.



 

"A szerethető menza gyermekvédelmi kérdés"

A menzaélmény egy életre meghatároz mindenkit, tudatosan vagy sem, és ezt az ízeken kívül sok más is befolyásolja. Ha a gyerek az iskolában sem érzi jól magát, mert megalázzák, nincs sikerélménye, akkor nehéz lesz olyan ételt készíteni, amit élvezettel eszik meg – többek között erről beszélgettek szakértők egy gasztronómiai kiállításon. Az is szóba került, miért gond, hogy a dietetikusokat nem vonzza az élelmezési terület, és hogy miért jó a pazarlás ellen a svédasztal.



„A szakácsoknak, séfeknek kutya kötelességük lenne kimenni dolgozni a földekre”
 

„A szakácsoknak, séfeknek kutya kötelességük lenne kimenni dolgozni a földekre”

Tischler Petra a Michelin-csillagos éttermi konyhát hátrahagyva privát séfként ma már a saját útját járja. Hazaköltözött Szekszárdra, ahol veteményese és gyümölcsöse van, és keményen kritizálja azokat a szakmabelieket, akiknek fogalmuk sincs arról, mi történik a természetben. „Kitalálják, hogy nekik csak olyan cukkini kell, ami 16 és 18 centi között van, mert abból tudnak szép kockákat kivágni, de az élet nem egy laboratórium” – mondja. Interjúnkban többek között celebséfekről is beszélgettünk, és arról, hogy miért nem főz paprikás krumplit.


A focisták könnyen sérülnek, de mit mondjanak akkor a balett-táncosok?
 

A focisták könnyen sérülnek, de mit mondjanak akkor a balett-táncosok?

A test végső határokig való dolgoztatása és a kizsákmányolása között sokszor vékony a választóvonal. A balett-táncosok ráadásul egy olyan mozgásformában alkotnak, ami a fizikai igénybevételt és a sérülést tekintve valahol a rögbi és a futball között van. A balettképzésben még ma is "rendben van" az a tanári hozzáállás, ami bárhol máshol aggályos lenne gyerekvédelmi szempontból. Hogyan lehet ezt ép bőrrel és elmével megúszni?


A mi generációnknak már nagyon idegen a karmester, aki üvöltözik a zenészekkel
 

A mi generációnknak már nagyon idegen a karmester, aki üvöltözik a zenészekkel

Halász Péter amellett, hogy a düsseldorfi Deutsche Oper am Rhein első karmestere, az idei évadtól első vendégkarmester a budapesti Operaházban, és a Zeneakadémián is elkezdett tanítani. Itthoni munkái mellett arról is beszélgettünk vele, hogy milyen hatása volt a #metoo-mozgalomnak a komolyzenei világra, és miért gondolja, hogy van jövője az opera műfajának.


Szenvedés, sérülés, kiégés: a balett-táncos nem csak egy test, amit le lehet cserélni egy másikra
 

Szenvedés, sérülés, kiégés: a balett-táncos nem csak egy test, amit le lehet cserélni egy másikra

Zsinórban több mint negyven Diótörő-előadáson táncolt, majd túlhajszoltságra és gyakori sérülésekre hivatkozva hét év után felmondott az Operaház balettkarának egyik táncosa, Kovács Noel Ágoston. A felmondásához egy levelet is mellékelt, amelyben arra panaszkodott, hogy a táncosok egyik előadásból ugranak a másikba, nincs elég idő a pihenésre, hiányzik a megbecsültség, a tánckarban nagy a fluktuáció. De vajon kötelező velejárója-e a fájdalom és a szenvedés a balettnek? Szabadúszó és társulatban dolgozó művészt, egészségvédelmi és jogi szakértőt, valamint az Operaházat és a Balettintézetet kérdeztük, hogy kiderítsük a választ. A témával hamarosan újabb cikkben foglalkozunk.