Nemes Nikolett

„Évről évre, napról napra látom, hogy belefáradnak” – több tízezer gyereknek van gerincferdülése idehaza

A szakértők szerint nem lehet eléggé hangsúlyozni a gerincferdülés korai szűrésének fontosságát, de sok gyereken csak akkor kezdik el a kezelést, amikor már nagy eltéréseket mutat a röntgen, mert egyszerűen nem volt, aki a kisebb görbületet kiszűrje. A betegségnek sok esetben nemcsak a testi, de a lelki terhei is súlyosak, a komolyabb, akár műtétet is igénylő elváltozások az egész családot próbatétel elé állíthatják mentálisan, és érzelmileg is.


Így már sosem fogjuk látni: utoljára jártuk végig a Gellért Szállót, amit az 1920-as évek szellemében alakítanak át

Nagy felújítás és átalakítás elé néz az 1918-ban megnyílt Gellért Szálló: a koncepció az „eredeti pompa visszaállítása”. Mostanra leginkább csak fotókról ismerhető fel, hogyan nézett ki, a második világháborús pusztítás után ugyanis az 1960-as évek stílusában alakították ki a belsőépítészetét. A terek nagy része szép és különleges, megérdemelné, hogy valamilyen formában megőrizzék, és ez több elemre, lámpára, burkolatra is igaz. A munkálatok megkezdése előtt még járhattunk a szállodában, és most fotókon is megmutatjuk, milyennek láttuk – ebben a formájában ugyanis már biztosan nem fogjuk látni többet.


Miért nem lehet úgy úszni a Dunában Budapestnél, ahogy Párizsban a Szajnában – és ahogy régen?

Az olimpia idején hatalmas nemzetközi figyelem irányul a Szajnára, főleg a vízminőség körüli mizéria és a triatlonosok megpróbáltatásai miatt. Mennyire lenne reális úszóversenyt rendezni a Dunában? Miért nincsenek Budapesten jó minőségű, megfizethető strandok, miközben a fürdőbe járás egyre inkább luxus? A Valyo Egyesület szakértőivel beszélgettünk.


Tombor Zoltán: A fotó is lehetne országimázskérdés

„Klasszikus, így kicsit unalmas, szépkedő és romantikus” fotósként jellemzi magát, akit a politika nem érdekel, sokkal inkább az emberi érzelmek és azok lenyomatai. Többek között arról kérdeztük, nem tartja-e mégis állásfoglalásnak, hogy a Dorothea Hotelben közel ötszáz munkája lóg kint, milyen tapasztalat volt zsűrizni a TV2 modellkeresős műsorában, miért gondolja, hogy a művészeti piacon a fotó műfajának fontosságát itthon még mindig bizonygatni kell, és hogy amerikás magyarként jött-e haza sokévnyi külföldi lét után.







Nem szentségtörés az ázsiai fúziós, misóval készült Eszterházy-torta, hanem játék

Új könyvében kakaóbabos linzert, kamillás mézes krémest, malátával megbolondított puncskockát és luxuskivitelű téli fagyit is ajánl Ötvös Zsuzsanna. A Laurel étterem cukrászséfjével arról is beszélgettünk, milyen ízemlékeket őriz gyerekkorából, a disznóvágásokról, milyen tapasztalat volt öt hétig stázsolni egy dupla Michelin-csillagos berlini desszertétteremben, vagy hogy miért tanult meg rétest húzni a YouTube-ról.





„Nem ment el orvoshoz, mert azt gondolta, előbb a gyógynövények erejét próbálja ki” – könyvet írt a lánya Gyuri bácsiról, a bükki füvesemberről

Ő volt az arca, én a motorja – írja Lopes-Szabó Zsuzsa az Apám, a füvesember című könyvben az apjával közös vállalkozásukról, a Györgyteáról. Az életrajzi könyvből kiderül, hogyan lett “Gyuri bácsiból” országosan ismert gyógynövényárus, hogyan próbálta kezelni saját betegségét, de a szöveget elolvasva a legjobb szerzői szándék ellenére is maradt bennünk hiányérzet.


„A bedeszkázás minden képzeletet felülmúl” – az omladozó Déli pályaudvar csak árnyéka önmagának, pedig még mindig lenne miért szeretni

Későmodern utascsarnoka fővárosi védettséget kapott, de a felújítása még nagyon az elején jár. Vécé mindenesetre már van benne 280 millióért, ám a kivitelezésnek értékes csempék estek áldozatul. És akkor még nem beszéltünk a MÁV-reklámos védőhálóval helyettesített impozáns üvegfalról vagy a metrólejáratnál lévő, díszes műkő plasztikájának hiányzó részeiről. Megmutatjuk, milyen volt fénykorában a Déli pályaudvar, és azt is, hogy mi maradt a hajdan meghatározó és nagyon is menő részletekből.


„Nem lesz jobb, ezzel együtt kell élni” – Van-e visszaút az iskolába a tartósan beteg gyerekeknek?

Milyen lehetőségei vannak egy izomsorvadással élő gyereknek a magyar iskolarendszerben, és miként lehetne segíteni a tartósan beteg vagy épp gyógyulóban lévő diákokat a visszailleszkedésben? Erről beszélgettünk a gimnazista Julkával és édesanyjával, valamint a KórházSuli alapítványt vezető Tóthné Almássy Monikával. A KórházSuli munkáját nemrég a közép- és kelet-európai régióban létező egyik legrangosabb társadalmi innovációs elismeréssel, a SozialMarie-díjjal jutalmazták.


Szerelem nélkül még meglehet valahogy az ember, de KISZ-tagság nélkül?

Elsősorban őrsvezető, és csak másodsorban lány – szól az ítélet Szabó Magda népszerű regényében az egyik szereplőről. Sok olvasónak már elképzelhetetlenül távoli az a világ, amelyben a máig közkedvelt ifjúsági könyvek születtek, ahogy az is nehezen felmérhető, hogy miért jelenthette a KISZ-ből való kizárás a kaszton kívüliséget. Mennyire közvetítették a szocializmus ideológiáját a korai Janikovszky-regények, és hogyan lehetett úgy kicsúszni az elvárások alól, hogy az olvasók és a kritika is szeresse a könyvet? Többek között ez volt a témája annak a konferenciának, ahol a kultikussá vált pöttyös és csíkos sorozatról volt szó.


„Anélkül jöttem ki az oktatási rendszerből, hogy a csiklóról akár egy rajzot is mutattak volna”

Miközben a jogszabályaink megengedik, hogy egy tizenkét éves szabadon szexeljen egy tizennyolc év alattival, egy tizennégy éves pedig akár egy felnőttel is, addig ugyanezek a fiatalok az iskolában és a családjukban gyakorlatilag semmilyen érdemi szexuális neveléssel nem találkoznak. Jámbor Eszterrel többek között arról beszélgettünk, hogy mi az a szexpozitív gondolkodás, és milyen káros tévhitek alapján szexelnek a magyarok.