Nemes Nikolett

Nemes  Nikolett
„Elképesztően felszabadító, ha hirtelen nem fáj” – szép csendben csúsznak bele a gyógyszerfüggésbe magyar anyák és nagymamák
 

„Elképesztően felszabadító, ha hirtelen nem fáj” – szép csendben csúsznak bele a gyógyszerfüggésbe magyar anyák és nagymamák

A női szerhasználat magányos műfaj, sok függőnek a háziorvos a „dealere”, amikor krónikus fájdalmait pszichoszomatikus tünetként azonosítja. Miért említendő külön az anyák függősége, és miért különösen veszélyeztetettek az idősödő nők? Miért kerülnek gondozásba a nők sokkal rosszabb állapotban, mint a férfiak? Mi áll a nők szerhasználatának hátterében Magyarországon? Dr. Kaló Zsuzsát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docensét kérdeztük.


A szív kényes alapanyag, az agy az egyik legbizarrabb, a here íze, mondhatni, kellemes
 

A szív kényes alapanyag, az agy az egyik legbizarrabb, a here íze, mondhatni, kellemes

A legnagyobb jóindulattal se mondható, hogy a magyarok igazán kedvelnék a belsőségekből készült ételeket, pedig több érv is szól mellettük: remek fehérje- és kollagénforrások, változatosan elkészíthetők, nem túl drágák, és egészen izgalmas ízvariációkat lehet belőlük kihozni. A konyhamészárosként is tevékenykedő Szkladányi András arra tett kísérletet, hogy szakácskönyvével felülírja a pacallal, vesével, velővel és társaikkal kapcsolatos ellenérzéseket, és minden eszközt a kezünkbe ad ahhoz, hogy inspirációs forrásként, és ne zsigeri utálattal tekintsünk rájuk.


Érzelmek a fogyás útjában – hogyan törjünk ki a túlevéshez vezető ördögi körből?
 

Érzelmek a fogyás útjában – hogyan törjünk ki a túlevéshez vezető ördögi körből?

Már gyerekkorban megtanuljuk, hogy az evésnek rengeteg funkciója van, aminek semmi köze az éhséghez – például az érzelmek kezelése, így nem csoda, hogy sokan már a fogyókúra közben jelentkező első feszültségre is túlevéssel reagálnak. Miért fontos, hogy (újra) megtanuljunk kapcsolódni a testünkhöz, hogyan lehet felülírni a rossz berögződéseket, és miért baj, ha evés közben a kedvenc sorozatunkat nézzük? Kohlné Dr. Papp Ildikó pszichológussal, dietetikussal beszélgettünk.


Tényleg van értelme a nyári formára gyúrni? És hogyan csináljuk, hogy jó is legyen?
 

Tényleg van értelme a nyári formára gyúrni? És hogyan csináljuk, hogy jó is legyen?

A nyári szezon előtt az edzőtermek ezerrel hirdetik a kedvezményekkel megtámogatott, néhány hetes „bikiniprogramokat”, amelyek jól hangzanak ugyan, de csodát azért nem érdemes várni tőlük: könnyű belebukni, és még többet visszahízni, mint ahány kilóval eleve belevágtunk. Min múlik, hogy ki adja fel idejekorán az életmódváltást, és viszi sikerre? Mi kell ahhoz, hogy tudjuk tartani a heti egykilós fogyást, és közben izmosodjunk is? Miért jóval kisebb a napi húszezer lépés hatékonysága, mint amekkorát tulajdonítunk neki? Személyi edzőt kérdeztünk.


„Nem akarjuk, hogy tudatlannak higgyenek? Ne kérdezzünk!” – kiégés ellen a hibázás kultúrájára lenne szükség a magyar munkahelyeken
 

„Nem akarjuk, hogy tudatlannak higgyenek? Ne kérdezzünk!” – kiégés ellen a hibázás kultúrájára lenne szükség a magyar munkahelyeken

Számos vezető még mindig abban hisz, hogy inkább a félelem ereje motivál, holott a pszichológiai biztonság az, amivel fokozható a teljesítmény a munkahelyeken, sőt ez a tartós üzleti siker alapja – állítja Amy C. Edmondson, a Harvard Üzleti Iskolájának professzora. Mi az a pszichológiai biztonság, hogyan teremthető meg, és mennyire van jelen a magyar munkahelyeken?


Hiába küzd a kormány a gyerekvállalásért százmilliárdokból, ha a társadalom, a családok és az egyén állapota is katasztrofális
 

Hiába küzd a kormány a gyerekvállalásért százmilliárdokból, ha a társadalom, a családok és az egyén állapota is katasztrofális

A kormány igyekezete ellenére egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, idén áprilisban minden idők legkisebb születésszámát mérték. „Nem lehet amellett szó nélküli elmenni, hogy milyen ma a családok állapota Magyarországon” – mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense, akit az okokról kérdeztünk. A tartós változás eléréséhez a kiszámíthatóbb családpolitika csak a kezdet lenne.


Ez már nem csak hangulatingadozás: mivel járnak a bipoláris zavar mániás és depressziós időszakai?
 

Ez már nem csak hangulatingadozás: mivel járnak a bipoláris zavar mániás és depressziós időszakai?

A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.


Radnay Csilla: Amikor bajszos, hatvanas, pocakos gőg kezd el üvölteni körülöttem, arra nagyon érzékenyen reagálok
 

Radnay Csilla: Amikor bajszos, hatvanas, pocakos gőg kezd el üvölteni körülöttem, arra nagyon érzékenyen reagálok

Bizonyos körökben a #metoo mozgalom javított a női alkotók helyzetén, közben azonban olyan politikai elit ül a fejünkön, ahol feleségek esnek át vak komondorokon, és a kiindulópont még mindig az, hogy férfinak lenni felsőbbrendű helyzet – mondja Radnay Csilla színésznő. Miért mindennapi társa a halál gondolata, és mikor érzett akkora kiégést, hogy csaknem elhagyta a pályát? Mit kezd szakmája megosztottságával? Erről is beszélgettünk a színésznővel a nemrég bemutatott, Védőháló című darab kapcsán, amely egy öngyilkosság történetét dolgozza fel.


Kovalcsik Kriszti, Lustalány: Volt, hogy a „nézeteimre” hivatkozva azt mondták, mégsem akarnak velem dolgozni
 

Kovalcsik Kriszti, Lustalány: Volt, hogy a „nézeteimre” hivatkozva azt mondták, mégsem akarnak velem dolgozni

Egy influenszer nem csak úgy lehet hatással mások életére, hogy segít kiválasztani, melyik kuponkódos gyümölcsjoghurt a legjobb, vagy melyik mátrai házikóba lehet menni kedvezménnyel – mondja Kovalcsik Kriszti, akinek több mint 41 ezres követői bázisa van Instagramon. Közösségi oldalán egyebek mellett őszintén beszél gyerekkorában kialakult evészavaráról, testi-lelki egészségről, gyereknevelésről, de nem tartja magát távol olyan „közügyektől” sem, mint a Pride betiltása vagy a kormány családpolitikájának visszásságai. Interjú.


Volt már olyan, aki a hídról hívott minket, hogy ugrani fog
 

Volt már olyan, aki a hídról hívott minket, hogy ugrani fog

Megrázó képet festenek egy telefonos lelkisegély-szolgálat önkénteseinek a tapasztalatai arról, hogy milyen a mai magyar társadalomban megöregedni, idősnek lenni. Sokan már a negyvenes éveikben kénytelenek súlyos csomagot cipelni. Mit mond a telefonos segítő annak, aki öngyilkosságra készül? Mikor váltak bűnbakká az idősek? Mit jelent valójában a sikeres öregedés?


„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”
 

„A válásra nem szabad úgy gondolni, mintha szörnyűség lenne, a szörnyűség a rossz kapcsolat”

A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával. 



Ez nem segítői, hanem megsemmisítői attitűd – miért hívták be Simek Kittyt Csernus Imre műsorába?
 

Ez nem segítői, hanem megsemmisítői attitűd – miért hívták be Simek Kittyt Csernus Imre műsorába?

„Ha határozottabban kérdezek a klienstől, máig megkapom, hogy mi ez a Csernus-attitűd?” – mondta a szigorú pszichiáter örökségéről Szél Dávid pszichológus. Miért volt kártékony a Bevállalja? című tévéműsor, és miért volt mégis jól időzített? Mit árul el a magyar társadalomról a műsor és Csernus Imre népszerűsége? Mire volt alkalmas a súlyosan traumatizált tinédzserrel, Simek Kittyvel folytatott beszélgetés?


„Emberek életével játszunk, ami nem megengedhető egy normális társadalomban” – a Pride betiltásáról egy pszichológus szemével
 

„Emberek életével játszunk, ami nem megengedhető egy normális társadalomban” – a Pride betiltásáról egy pszichológus szemével

Mindenkinek csak egy élete van, és azt bűnössé tenni, üldözni elég nagy luxus – mondja Ritter Andrea klinikai szakpszichológus arról, ahogy most a közbeszédben patologizálják, elkülönítik a társadalomtól a melegeket, évtizedekkel korábbi szinteket idézve. Szerinte hatalmas határátlépés, hogy a politika most, a Pride betiltása kapcsán is beleszűrődik a köz értékrendjébe.


„Bevett magyar szokás, hogy a hatalom minden válságnál megpróbálja visszatolni a konyhába a nőket”
 

„Bevett magyar szokás, hogy a hatalom minden válságnál megpróbálja visszatolni a konyhába a nőket”

A patriarchális állam a nőket egyfajta tartalékseregként kezeli; minél rosszabb helyzetben van egy nő, annál kiszolgáltatottabb a „terelgetésnek”. A láthatatlan munka, a foglalkoztatási szegregáció, az állami szociális politika visszásságai mind hozzájárulnak a nők kiszolgáltatottságához, és növelik az elszegényedésük veszélyét, az egyedülálló anyáknak szociális védőháló híján pedig kifejezetten kétségbeejtő a helyzete.


Toxikus főnökök: lecsorog a magyar munkahelyekre a politikusok hatalomgyakorlási módja
 

Toxikus főnökök: lecsorog a magyar munkahelyekre a politikusok hatalomgyakorlási módja

A toxikus vezetők olyan sok szervezetben jelen vannak, hogy szinte mindannyiuknak ismerősnek tűnnek, mégsem tudjuk, mit tehetünk ellenük, és a HR sem segít. Milyen torzító hatása van annak, ha valaki feljebb lép a ranglétrán? Miért emészti fel a beosztottak pszichés energiáit, ha nem támogatják őket egy toxikus főnökkel szemben? Czifra Julianna vezető- és szervezetfejlesztő szakpszichológussal, egy témába vágó friss tanulmány egyik szerzőjével beszélgettünk.


Wesselényi megmentette, Petőfi kigúnyolta – Laborfalvi Róza még a halála után is szálka volt a Jókai-imádók szemében
 

Wesselényi megmentette, Petőfi kigúnyolta – Laborfalvi Róza még a halála után is szálka volt a Jókai-imádók szemében

Petőfi Sándort, az író barátját annyira feldúlta a küszöbön álló házasság híre, hogy elrohant az eljegyzési ebédjükről. Sőt még az évtizedekkel későbbi, Mikszáth-féle Jókai-életrajzban is az volt a narratíva, hogy a Nemzeti Színház vezető tragikája, „a hervadó nő” számító módon behálózta a nála fiatalabb, tapasztalatlan írót, aki még csak nem is az első férfi volt az életében. Hogy ez mennyire volt igaz vagy sem, kiderül Szécsi Noémi Jókai és a nők című könyvéből, amely az író születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg.


„Tudom, hogy nagyon fáj, de tartson még ki egy kicsit”– a kórházba belépve a méltóságukat is leteszik a küszöbön
 

„Tudom, hogy nagyon fáj, de tartson még ki egy kicsit”– a kórházba belépve a méltóságukat is leteszik a küszöbön

Az egészségügyben számtalan módon sérülhet a méltóság, egy-egy empátiát kifejező gesztus ugyanakkor csodát tesz. Hogyan lehetne humánusabbá tenni az ellátást? Miért nehéz az egészségügyben dolgozóknak túllátniuk azon, hogy a páciens nem elvégzendő feladatok halmaza, hanem ember? Hogyan lehet a demens betegeket is segíteni a méltóságuk megőrzésében? És mit várunk el a haldoklótól? Sipőcz Diána kulturális antropológussal és Zsák Éva tanatológussal, a Méltóságért Alapítvány munkatársaival ezekről beszélgettünk.


A brutalista, aki ott se volt: az építészetért rajongóknak csalódás a tíz Oscar-díjra jelölt film
 

A brutalista, aki ott se volt: az építészetért rajongóknak csalódás a tíz Oscar-díjra jelölt film

A magyar vonatkozásokkal teli, nagyrészt Magyarországon forgatott A brutalistától ne várjuk, hogy közelebb visz minket ehhez a manapság felkapott építészeti stílushoz. Már csak azért sem, mert a címe ellenére nincs benne brutalizmus, és ez főleg Magyarországról nézve kár, ahol ez a korszak éppen kiradírozódóban van. Branczik Márta és Kovács Dániel építészettörténészekkel arról is beszélgettünk, miért nem könnyű színtisztán brutalista épületeket találni Magyarországon, és miért különösen nehéz megvédeni őket az idő vasfogától.


Technostressz, kiégés, home office – áldjuk vagy átkozzuk a Covidot azért, amivé a munkahelyek váltak?
 

Technostressz, kiégés, home office – áldjuk vagy átkozzuk a Covidot azért, amivé a munkahelyek váltak?

Az öt éve kitört járvány társadalmi, gazdasági hatásai jóval távolabb mutatnak, mint gondoltuk. A HVG új sorozatában ezt járjuk körbe különböző aspektusokból; ebben a cikkünkben arról lesz szó, hogy miként zajlott a kényszerűnek tűnő digitális átalakulás, amely nemcsak a munkaerőpiacra, a cégekre volt súlyos hatással, hanem a mentális állapotunkra is. Miért nem teljesen egyértelmű még ma sem a home office megítélése, hogyan változtak meg az elvárt vezetői és munkavállalói kompetenciák, és mi az a VUCA/BANI-világ, amelyben élünk? Szakértőket kérdeztünk.