Az utcán járva is észrevehető: nincs mosoly az emberek arcán, kiül rá a boldogtalanság. A magyar társadalom mutatói eddig sem voltak jók, de a választás előtti fékevesztett politikai kommunikáció végképp beteszi a kaput. Milyen menekülőutat keressen, aki nyomasztva érzi magát manapság, mert tehetetlen, bizonytalan, fél? Belső Nóra pszichiátert kérdeztük.
Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?
Ketogén, 90 napos, mikrobiom- és kortizolcsökkentő: a divatdiéták akár be is válhatnak, de legalább egy baj biztosan van velük. Hogyan válasszuk ki a nekünk megfelelő módszert? Mennyi időt adjunk magunknak, ha a testsúlyunk 5-10 százalékát akarjuk leadni? Miért tartják még mindig a mediterrán típusú étrendeket a legjobbnak? Szűcs Zsuzsanna, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke válaszolt.
Családi veszekedés a Pride ügyében, kínos csend a vasárnapi ebédnél – a politikai nézetkülönbségek egyre gyakrabban jelentkeznek a szülővel, házastárssal, gyerekkel, közeli hozzátartozóval való kapcsolati konfliktusként, és akár a család széteséséig vezethetnek. Különösen igaz ez Magyarországon, hiszen az autoriter, populista rendszerek az identitás részévé teszik a politizálást. Mit tanácsolnak a szakértők, tényleg működik, ha a megosztó témákról egyszerűen nem beszélünk? Meddig lehet alkalmazkodni az önazonosságunk megtartása mellett? Kell az azonos értékrend egy működő kapcsolathoz?
Itt a nyár, talán több időnk van olvasni a vakáció alatt. Mutatunk újabb hét könyvet, amit nyugodt szívvel ajánlunk akár a strandra, akár utazáshoz vagy csak otthoni bekuckózáshoz.
Ha a vakációzáshoz, a szobában való hűsöléshez, vagy egy hosszú vonatozáshoz keres betűalapú társaságot, van néhány ajánlatunk. Idén is összegyűjtöttük, és megosztjuk az olvasókkal azokat a könyveket, amelyekkel szívesen eltöltenénk a nyarat.
A női szerhasználat magányos műfaj, sok függőnek a háziorvos a „dealere”, amikor krónikus fájdalmait pszichoszomatikus tünetként azonosítja. Miért említendő külön az anyák függősége, és miért különösen veszélyeztetettek az idősödő nők? Miért kerülnek gondozásba a nők sokkal rosszabb állapotban, mint a férfiak? Mi áll a nők szerhasználatának hátterében Magyarországon? Dr. Kaló Zsuzsát, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának docensét kérdeztük.
A legnagyobb jóindulattal se mondható, hogy a magyarok igazán kedvelnék a belsőségekből készült ételeket, pedig több érv is szól mellettük: remek fehérje- és kollagénforrások, változatosan elkészíthetők, nem túl drágák, és egészen izgalmas ízvariációkat lehet belőlük kihozni. A konyhamészárosként is tevékenykedő Szkladányi András arra tett kísérletet, hogy szakácskönyvével felülírja a pacallal, vesével, velővel és társaikkal kapcsolatos ellenérzéseket, és minden eszközt a kezünkbe ad ahhoz, hogy inspirációs forrásként, és ne zsigeri utálattal tekintsünk rájuk.
Már gyerekkorban megtanuljuk, hogy az evésnek rengeteg funkciója van, aminek semmi köze az éhséghez – például az érzelmek kezelése, így nem csoda, hogy sokan már a fogyókúra közben jelentkező első feszültségre is túlevéssel reagálnak. Miért fontos, hogy (újra) megtanuljunk kapcsolódni a testünkhöz, hogyan lehet felülírni a rossz berögződéseket, és miért baj, ha evés közben a kedvenc sorozatunkat nézzük? Kohlné Dr. Papp Ildikó pszichológussal, dietetikussal beszélgettünk.
A nyári szezon előtt az edzőtermek ezerrel hirdetik a kedvezményekkel megtámogatott, néhány hetes „bikiniprogramokat”, amelyek jól hangzanak ugyan, de csodát azért nem érdemes várni tőlük: könnyű belebukni, és még többet visszahízni, mint ahány kilóval eleve belevágtunk. Min múlik, hogy ki adja fel idejekorán az életmódváltást, és viszi sikerre? Mi kell ahhoz, hogy tudjuk tartani a heti egykilós fogyást, és közben izmosodjunk is? Miért jóval kisebb a napi húszezer lépés hatékonysága, mint amekkorát tulajdonítunk neki? Személyi edzőt kérdeztünk.
Számos vezető még mindig abban hisz, hogy inkább a félelem ereje motivál, holott a pszichológiai biztonság az, amivel fokozható a teljesítmény a munkahelyeken, sőt ez a tartós üzleti siker alapja – állítja Amy C. Edmondson, a Harvard Üzleti Iskolájának professzora. Mi az a pszichológiai biztonság, hogyan teremthető meg, és mennyire van jelen a magyar munkahelyeken?
A kormány igyekezete ellenére egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon, idén áprilisban minden idők legkisebb születésszámát mérték. „Nem lehet amellett szó nélküli elmenni, hogy milyen ma a családok állapota Magyarországon” – mondja Szabó-Tóth Kinga szociológus, a Miskolci Egyetem docense, akit az okokról kérdeztünk. A tartós változás eléréséhez a kiszámíthatóbb családpolitika csak a kezdet lenne.
A bipoláris zavarban szenvedő betegek nagy részénél hosszú tünetmentes időszakokat lehet elérni a megfelelő terápiával, de már diagnosztizálni is nehéz ezt a betegséget. Mi köze van ennek a betegségnek a kreativitáshoz, és hogyan segít a szűrésben egy Hemingway-novella? Milyen úttörő módszerrel mutatják ki az öngyilkosság kockázatát Pécsen? Dr. Tényi Tamással, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinikájának igazgatójával beszélgettünk a bipoláris zavarról, amely több százezer embert érint itthon.
Bizonyos körökben a #metoo mozgalom javított a női alkotók helyzetén, közben azonban olyan politikai elit ül a fejünkön, ahol feleségek esnek át vak komondorokon, és a kiindulópont még mindig az, hogy férfinak lenni felsőbbrendű helyzet – mondja Radnay Csilla színésznő. Miért mindennapi társa a halál gondolata, és mikor érzett akkora kiégést, hogy csaknem elhagyta a pályát? Mit kezd szakmája megosztottságával? Erről is beszélgettünk a színésznővel a nemrég bemutatott, Védőháló című darab kapcsán, amely egy öngyilkosság történetét dolgozza fel.
Egy influenszer nem csak úgy lehet hatással mások életére, hogy segít kiválasztani, melyik kuponkódos gyümölcsjoghurt a legjobb, vagy melyik mátrai házikóba lehet menni kedvezménnyel – mondja Kovalcsik Kriszti, akinek több mint 41 ezres követői bázisa van Instagramon. Közösségi oldalán egyebek mellett őszintén beszél gyerekkorában kialakult evészavaráról, testi-lelki egészségről, gyereknevelésről, de nem tartja magát távol olyan „közügyektől” sem, mint a Pride betiltása vagy a kormány családpolitikájának visszásságai. Interjú.
Megrázó képet festenek egy telefonos lelkisegély-szolgálat önkénteseinek a tapasztalatai arról, hogy milyen a mai magyar társadalomban megöregedni, idősnek lenni. Sokan már a negyvenes éveikben kénytelenek súlyos csomagot cipelni. Mit mond a telefonos segítő annak, aki öngyilkosságra készül? Mikor váltak bűnbakká az idősek? Mit jelent valójában a sikeres öregedés?
A magyar társadalom még mindig erősen hiszi, hogy a házasságban élők boldogabbak, ezzel együtt a gyerekek egyharmada házasságon kívül születik, még ha ezt a döntéshozók nem is hajlandók tudomásul venni. Miért adják egyre többen válásra a fejüket ötvenes-hatvanas, sőt hetvenes éveikben? Melyek a leggyakoribb válóokok, és hogyan hat vissza a szegénység a házasságok tartósságára? Ezekről is beszélgettünk Tóth Olgával, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének munkatársával.
A magyar lakosság több mint 40 százaléka ötven év fölötti, nekik kell elsőként szembenézniük az idő múlásával. Miben más ma az öregedés, mint néhány évtizede? Mi mindent tehetünk, hogy a lehető legjobban éljük meg ezt az időszakot, és mit tehetünk az öregséggel kapcsolatos sztereotípiák ellen, amelyek máig makacsul tartják magukat?
„Ha határozottabban kérdezek a klienstől, máig megkapom, hogy mi ez a Csernus-attitűd?” – mondta a szigorú pszichiáter örökségéről Szél Dávid pszichológus. Miért volt kártékony a Bevállalja? című tévéműsor, és miért volt mégis jól időzített? Mit árul el a magyar társadalomról a műsor és Csernus Imre népszerűsége? Mire volt alkalmas a súlyosan traumatizált tinédzserrel, Simek Kittyvel folytatott beszélgetés?
Mindenkinek csak egy élete van, és azt bűnössé tenni, üldözni elég nagy luxus – mondja Ritter Andrea klinikai szakpszichológus arról, ahogy most a közbeszédben patologizálják, elkülönítik a társadalomtól a melegeket, évtizedekkel korábbi szinteket idézve. Szerinte hatalmas határátlépés, hogy a politika most, a Pride betiltása kapcsán is beleszűrődik a köz értékrendjébe.