Az ízek ajándéka – a legjobb gasztrokönyvek karácsonyra
A könyvajándék különleges alfaja a szakácskönyv, és a kínálatban nem könnyű eligazodni. Fellapoztuk a friss megjelenéseket, hogy önök már biztosra menjenek.
Nemes Nikolett
Isten soha nem került volna be a Beatlesbe – a HVG karácsonyi könyvajánlója, 2. rész
Továbbra is mély meggyőződéssel valljuk, hogy a legjobb ajándék a könyv. A választás viszont nem mindig könnyű, ezt igyekszünk leegyszerűsíteni a hagyományos karácsonyi könyvajánlónkkal. Második rész.
Hasonlíthattak Sophia Lorenre vagy Brigitte Bardot-ra, de csak egy bizonyos dekoltázsmélységig – ilyen volt nőnek lenni a szocializmusban
Miért számított az ötvenes években magánlázadásnak a rúzsos száj, a festett haj és a pirosra lakkozott köröm? Milyen volt az a darabka Nyugat, amit Zalatnay Sarolta és Koncz Zsuzsa hozott be az országba a táncdalfesztiválokon? Miként működött a seftelés a szépségiparban? És a sufnituning, aminek halálos áldozata is lett egy Népszínház utcai állami fodrászatban? Erről beszélgettünk Magyari Hajnalkával, a Trendi nő a szocializmusban című könyv szerzőjével, aki azt is elmondta, mi volt a valós ára annak, hogy két kiló krumplinak megfelelő összegért már be lehetett ülni egy arckezelésre.
Kénytelenek leszünk magunkba nézni – a HVG karácsonyi könyvajánlója, 1. rész
Továbbra is mély meggyőződéssel valljuk, hogy a legjobb ajándék a könyv. A választás viszont nem mindig könnyű, ezt igyekszünk leegyszerűsíteni a hagyományos karácsonyi könyvajánlónkkal. Első rész.
„Jobb lett volna egyben, rágás nélkül lenyelni az egészet” – kipróbáltuk a házilag készített és a bolti dubaji csokit
Gyerekjáték, de a végeredménytől se várjunk sokat – nagyjából így foglalhatjuk össze a házi dubajicsoki-kísérletünket, amelynek az eredményét a boltban kapható verzióval is összekóstoltuk. Az élmények vegyesek, és sajnos a mindent elsöprő imádatot sem sikerült jobban megértenünk.
Józsi megfogja a kolléganők fenekét a céges bulin, de így szeretjük, és fontos munkát végez
Zavarba ejtő fixírozás, szexista viccek, nemkívánatos fizikai közelség – így nyilvánul meg leggyakrabban a magyar munkahelyeken a szexuális zaklatás egy nemrég publikált felmérés alapján. Az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is leginkább a nők az elszenvedői a határsértéseknek, viszont a többségük nem a felettesét, hanem a kollégáját jelölte meg elkövetőként. A jelenség rendszerszintű, iparágakon átívelő, és még mindig magas a látencia.
„Ezeket nyilvános kivégzésnek neveztük egymás között” – így kergeti felmondásba a dolgozókat egy toxikus munkahely Magyarországon
Hogyan működik, mi mindent tesz egy bántalmazó felettes, és mit okoz ezzel a beosztottjainak? Miért volna fontos külön kezelni a vezetői és a szakmai kompetenciákat, és miként lehet maga a rendszer is bántalmazó, amelyben a szereplők töltik a mindennapjaikat? Edinger Katalin nyolc évig dolgozott egy kiadónál, ahonnan beszámolója szerint azért távozott – többedmagával együtt –, mert a főnöke súlyosan toxikus légkört teremtett. Erről is beszélgettünk vele.
A nők nem azért döntenek az abortusz mellett, mert „nincs jobb dolguk”
Magyarországon leginkább kampányszerűen tematizálja a kormány a reproduktív jogokkal kapcsolatos kérdéseket, amelyekről a társadalom egy részének nincs kiforrott véleménye – emiatt sem mindegy, hogy milyen keretezésben találkoznak ezekkel a témákkal az emberek – mutat rá egy friss kutatás. Az is kiderül belőle, hogy az abortusz megítélésében nem vagyunk elmaradva az európai átlagtól, többségükben még a vallásosak és a kormánypártiak sincsenek a tiltás mellett. A nők támogatóbbak a férfiakhoz képest, ugyanakkor az ítélkezés és az infantilizálás a nőgyógyászati ellátás során is előjöhet, a sürgősségi fogamzásgátlóról pedig még mindig él az a tévképzet, hogy a terhesség megszakítására jó.
Milyen középiskolába felvételizzen a gyerek? – választási kisokos
A személyre szabott választás a legjobb, hiszen ez lehet a garancia arra, hogy a diák jól érezze magát az iskolában és a közösségben. Pályaválasztási szakembereket kérdeztünk a mérlegelés szempontjairól, hogy ezzel is segítsük a középiskola-választást.
Sztahanovista pamutszövők helyett startupperek és IT-sok korszaka jöhet a Goldberger-gyárban
A sokáig elhagyatottan álló ipari épületben közösségi irodaterek lesznek, a néhai textilgőzölőben pedig egyszer majd bulizni is lehet, ígérik a fejlesztők.
Schwab Richárd: Ha egy kiadós ivással zárul a száraz november, akkor semmit sem ért
Nem kevés egészségügyi előnye van az alkoholmentesen töltött időszakoknak, így a száraz novembernek is, de leginkább akkor, ha ésszel csináljuk: nem jó, ha egy hónapig fantát, kólát, cukros limonádékat iszunk alternatívaként, ahogy az sem, ha kiadós ivászattal vetünk véget az absztinenciának. Schwab Richárd gasztroenterológussal, Sztankovics Márta dietetikussal és Farkas Fruzsina sommelier-vel beszélgettünk.
A csiganyáltól az üvegbőrig, avagy mit adott nekünk a k-beauty, a koreai szépségápolás
A közösségi médiában virálisan terjed minden, ami az úgynevezett k-beauty trenddel kapcsolatos. Az ázsiai ország szépségipara nem riad vissza az olyan, szokatlannak tekinthető összetevők használatától sem, amelyek a nyugati piacvezetőknek talán sosem jutnának eszükbe – a tízlépéses rutin első hallásra ijesztően összetettnek tűnhet.
„A diákok egyre gyakorlatiasabbak, szeretik tudni, mit miért kell csinálniuk” – interjú a legjobb vidéki gimnázium igazgatójával
A közismerten erős reálvonal mellé hogyan fér be a művészeti nevelés? Mi volt a tapasztalatuk a megváltoztatott érettségivel? Nem okoz-e a gyerekeknek teljesítménykényszert, hogy élvonalba tartozó iskolába járnak? Schultz Zoltánnal, a HVG középiskolai rangsorában 10. helyen végzett veszprémi Lovassy László Gimnázium igazgatójával beszélgettünk.
„Gyomorbajos ember nem tud gyilkolni” – irodalmi szakácskönyv készült Agatha Christie krimijei nyomán
A gyilkosságok és a nyomozás részletei elterelik róluk a figyelmet, de Agatha Christie krimijeiben meglepően sok a gasztronómiai vonatkozás, persze általában mérgekkel párosítva. Szederkényi Olga irodalmi szakácskönyve segítségével akár több menüsort is végigfőzhetünk Hercule Poirot és Miss Marple történeteiből, már ha el tudunk vonatkoztatni az arzénos currytől és a sztrichnines süteménytől.
Van, ami a rangsorban való helyezésnél többet ér – vallja a Pannonhalmi gimnázium igazgatója
Hogyan tekint küldetésére egy egyházi iskola? Mennyire van létjogosultsága még a bentlakásos gimnáziumnak? Lesz valaha koedukált tanítás? Juhász-Laczik Albinnal, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium igazgatójával, szerzetessel beszélgettünk, aki maga is ebben az iskolában érettségizett.
A kávézás sokaknak mentőöv az óraátállítás elviselésében: így kezdjük az alapoktól
Legyen fekete, mint a pokol, erős, mint a halál, édes, mint a szerelem – tartja egy török közmondás a kávéról. Manapság jóval több rétege van egy igazán jól elkészített feketének; a már-már zavarba ejtő információáradatban a HVG Kávészótára jó útmutató lehet.
„Olyan erős volt a fájdalom, hogy a mosdóba is négykézláb jutottam el” – gerincsérvesnek lenni Magyarországon
A krónikus stressz miatt is van ma annyi porckorongsérves tünet, amire a mozgás lenne a legjobb ellenszer – mondja Bene Máté gerincspecialista gyógytornász. A több sebből is vérző egészségügy hatékonysági rátáinak nagy szerencséje, hogy az ilyen elváltozások tünetei legtöbbször pár hét alatt elmúlnak. Habár a sérv szerencsés esetben nem vagy alig okoz panaszt, van, hogy pokolian fáj; cikkünkben érintettek mondják el, hogyan épültek fel belőle, Jeszenszky Dezső gerincsebész-professzort, az Országos Gerincgyógyászati Központ főigazgatóját pedig a betegség hátteréről kérdeztük, és arról, miért kell(ene) körültekintően mérlegelni a műtét lehetőségét.
A Vogue egyet jelentett Audrey Hepburnnel és Grace Kellyvel, aztán jött Madonna, és beütött a ’90-es évek
A ’90-es évek divatiparáról és a világ egyik leghíresebb divatmagazinjáról készült hatrészes dokumentumsorozat, amelyből kiderül, hogy miért volt Kate Moss anti-szupermodell, hogyan lehetett akkora hatása egy biztosítótűkkel összefogott Versace-ruhának, hogy még mindig beszélünk róla, és mit tud Anna Wintour, aki tényleg soha nem veszi le a napszemüvegét.
Nem kevesebbet szexelnek a fiatal magyarok, hanem „rosszabbul”?
Míg Nyugaton hanyatlik a szexuális aktivitás, a magyarok e téren a normalitás talaján állnak – hangzott el egy múlt heti, kormányközeli „szakmai” konferencián. A kép persze jóval árnyaltabb. Generációs szakértővel és szexuálpszichológussal beszéltünk arról, miként viszonyulnak a testiséghez a fiatalok.
„Úgy éreztem, hogy kiszolgáltatottá váltam” – Tízezreknek megy tönkre a látása egy időskori szembetegség miatt Magyarországon
Erős nagyítóval is nehezen olvasni, ismerősök arcát pár méterről sem felismerni, irtózni a szembe adott injekcióktól és félni attól, hogy egyszer csak eljön a teljes vakság – sokaknak nagyjából ezt jelenti a mindennapokban, hogy makuladegenerációban szenvednek. De mi is pontosan ez a betegség, ami az időskori gyenge látás egyik leggyakoribb oka, miért alakul ki és hogyan lehet kezelni? Erről beszélgettünk a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatójával, dr. Nagy Zoltán Zsolttal, két érintett pedig arról mesélt, hogy miként tudnak együttélni ezzel az állapottal.