Szergej Szurovikin már 1991-ben, a Mihail Gorbacsov elleni puccs idején is kegyetlenségével tűnt ki, és ilyen maradt mostanáig, amikor kinevezték az ukrajnai hadjárat főparancsnokává.
Bulgáriában a választáson legjobban szerepelt Bojko Boriszov egykori kormányfőnek egyelőre nem sikerült koalíciós partnereket találnia. Ha marad a patthelyzet, akkor két éven belül ötödször is az urnákhoz hívhatják a polgárokat.
Tíz éve nyerte el teljes működési képességét a 12 ország együttműködésével 2009-ben létrehozott Nehéz Légiszállító Ezred (HAW). A három repülő óriásból – C-17-es szállítógépekből – álló flotta a pápa légitámaszponton állomásozik, s bár a gépek magyar felségjelzéssel repülnek, a résztvevő országok maguk döntik el, hogy a rájuk jutó repülőórákat mire fordítják. A bázist a napokban meglátogatta David Pressman az USA új budapesti nagykövete, aki Ukrajnáról, és a NATO-bővítéssel kapcsolatos ügyekről is beszélt.
Vlagyimir Putyin részben polgári célpontokra irányzott rakétaesővel reagált a kercsi híd megrongálására, amit terrortámadásnak tart. Miután az oroszok újra bombázták Kijevet, válaszul a Nyugat további fegyvereket ígért Ukrajnának.
Nem sokkal az után, hogy Oroszország februárban háborút indított Ukrajna ellen, Berlin negyven orosz kémet utasított Németországból. A Der Spiegel értesülései szerint ugyan a németek igyekeznek ügyelni arra, hogy ne jussanak be újabb orosz ügynökök az országba, ám messze nem tökéletes a különféle szervek együttműködése.
Így múlik el a világ dicsősége. Vlagyimir Putyin orosz elnök – aki korábban sportot űzött abból, hogy megváratta a vele tárgyalni akaró állam és kormányfőket – a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) szamarkandi csúcsán a vesztes oldalra került: szinte valamennyi politikustársa késett, Putyin pedig igyekezett úgy tenni, mint akit nem zavar különösebben a dolog. Az orosz elnök más jeleit is tapasztalhatja annak, hogy az ukrajnai kudarcok miatt látványosan csökken térségbeli befolyása.
Néhány éve már azt gondolta, vége a kommunizmus elleni küzdelemnek, és végre írhat a szerelemről és az öregedésről is. Szvetlana Alekszijevics irodalmi Nobel-díjas fehérorosz író ismét emigrációba kényszerült, és attól tart, hazájában fegyverrel lehet csak megszabadulni Aljakszandr Lukasenka rezsimjétől.
Egyre gyakrabban fenyegetik a világot az orosz politikusok nukleáris fegyverek bevetésével. A kelet-ukrajnai területeket múlt hét végén annektált orosz államfő, Vlagyimir Putyin nehéz helyzetben van, a háborúpárti héjáknak bizonyítania kell, hogy az újabb harctéri vereségek ellenére is ura a helyzetnek.
Még ki sem heverték az emberek a koronavírus-járvány okozta fizikai és lelki megpróbáltatásokat, újabb faktorok növelik a stressz szintjét: világszerte elszabadult az infláció, sok országban jogos aggodalommal néznek a téli hónapok elé.
Vlagyimir Putyin pénteken bejelentette, Oroszország „elfogadja” négy, Ukrajnához tartozó megye – Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk – csatlakozási kérelmét. Az orosz államfő ezzel kizárta a közeli béke, de még a tűzszünet esélyét is: az annexió után Kijevnek és Moszkvának nincs miről tárgyalnia. A Kreml néhány nappal az után jelentette be a kelet-ukrajnai területek bekebelezését, hogy a négy megyében álnépszavazással döntöttek az Oroszországhoz való csatlakozásról.
Nem tartja valószínűnek, hogy a Putyin által elrendelt mozgósítás miatt rövid távon komoly tiltakozási hullám indulna Oroszországban, mégsem pesszimista Andrej Losak emigrációba kényszerült orosz újságíró, dokumentumfilmes.
Alig lábaltak ki a koronavírus-járvány okozta válságból a hazai turisztikai vállalkozások, most a rezsi megugrása sodorja veszélybe az ágazatot. Segítséget az állami normatív támogatástól, illetve a Szép-kártyás költések növelésétől remélnek.
Egyszerre volt kiszámítható és mégis meglepő az ukrajnai Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja megyék orosz megszállás alatt levő területein rendezett négynapos függetlenségi népszavazás eredménye. Azt ugyanis már előre biztosra lehetett venni, hogy többségben lesznek az Oroszországhoz való csatlakozást támogató voksok, de az, hogy a szervezők feltűnően magas részvételi és közel száz százalékos igen arányt hoztak össze, igencsak meghökkentő. Ezt követően Moszkva napokon belül felveszi a négy megyét az Oroszországi Föderációba és onnantól fogva a területrabló háborúból olyan “honvédő” harc lesz, amelyben az atomfegyverek bevetése is lehetségessé válik.
Az ukrajnai válság elhúzódása is közrejátszik abban, hogy csökkenőben van Oroszország balkáni befolyása. A legfontosabbnak számító szövetséges, Szerbia pedig lassan ugyan, de érezhetően elindult a Nyugat irányába.
Tízezer számra menekülnek hazájukból azok a tartalékos állományban, vagy sorköteles korban lévő orosz polgárok, akik nem akarnak részt venni Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai „különleges katonai műveletében”. Az áradat abban a pillanatban indult meg, amikor Putyin bejelentette, részleges mozgósítással erősíti meg a hadsereget. A katonai mozgósítás már tart és úgy tűnik, ellenhatásként megindult az elnökért meghalni nem kívánók önkéntes mozgósítása is.
Az ukránok sorra lövik ki a HIMARS-ok tárolójában lévő mind a hat rakétát, úgy látszik, már nem tartanak attól, hogy elfogy a lőszer. Jójárt Krisztián, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet munkatársa szerint az ukránok bebizonyították, jól használják a kapott eszközöket, így jó eséllyel számíthatnak további támogatásra.
Hiába érte több súlyos kudarc Oroszországot a február 24-én kezdett ukrajnai agresszió során, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hátrál, sőt több fronton is mélyítette a Nyugat és Oroszország közötti válságot. Elrendelte a részleges mozgósítást, támogatásáról biztosította azokat a hét végén rendezendő álnépszavazásokat, amelyekkel a megszállt ukrajnai területek dönteni fognak az Oroszországhoz való csatlakozásról és közvetve még egy atomháborút is kilátásba helyezett. A mozgósítás – még ha részleges is – aligha lesz népszerű Oroszországban.
Miután a Moltól is kevesebb üzemanyagot kapnak majd, egy magánbeniznkutas attól tart, tömeges bezárások jöhetnek.
Néhány óra alatt száznál is több katona halt meg az Örményország és Azerbajdzsán határán kedden kitört heves harcokban. Bár most valamelyest enyhült a feszültség, továbbra is gyakoriak a tűzszünetsértések. Az incidens újra megmutatta, mennyire törékeny a térség békéje, különösen akkor, amikor az egymással rossz viszonyban lévő Nyugat és Oroszország a másikat sejti az ellenségeskedések kiprovokálása mögött.
Jelentős területet foglalt vissza néhány nap alatt az ukrán hadsereg az északkelet-ukrajnai Harkiv közelében. Egyelőre nem tudni, hogy Kijev képes lesz-e megtartani a visszaszerzett településeket.
