A Nagy-Britanniát sújtó milkshake- és csirkehiány csak a kezdet, az üzleti élet szereplői a vízumszabályok liberalizálást követelik az egyre komolyabbá váló munkaerőhiány enyhítésére és a karácsonyi szezon megmentésére. A teljessé vált Brexit nem csak „gyermekbetegségeket” okoz, a szakértők szerint az igazi következmények 15 év múlva látszanak majd.
Egyre több országba érkezik meg a koronavírus-járvány negyedik hulláma, amit a delta-variáns táplál, és főleg a fiatalabbak, az oltatlanok és a már régen beoltott idősek között fertőz. Mindeközben nő a szigorral szembeni ellenállás, ahogy az oltást elutasítók száma is.
A járműipart átmenetileg térdre kényszerítő koronavírus-járvány sem tudta megállítani az elektromos autók térnyerését, éves szinten változatlanul kétszámjegyű növekedést mutatnak az eladási számok. Az e-mobilitás azonban jóval több, mint a tisztán elektromos, vagy hibrid járművek összessége: az utolsó kilométer megtétele is egyre inkább az áramra épül, s az elektromos rollerek, robogók és kerékpárok piaca is rendületlenül növekszik.
Miközben mindenki azt találgatja, mennyire változtak meg az Afganisztánt húsz év szünet után újra ellenőrzésük alá vonó tálibok, a szomszédos országok mindegyike megtette már a szükséges óvintézkedések egy részét: növelték a határok közelében lévő katonák számát, s úgy tesznek, mintha a 2001-2021 közötti amerikai megszállás során nem segítették volna a tálibok külső és belső ellenségeit. Néhányan pedig udvarolni próbálnak a táliboknak és arra számítanak, rátehetik a kezüket az 1000 milliárd dollár értékűre becsült afganisztáni ásványkincsvagyon egy részére.
Tartós belpolitikai válság alakul ki Lengyelországban, miután a konzervatív kormány elvesztette parlamenti többségét. Még az is előfordulhat, hogy semmi sem lesz a médiaszabadságot korlátozó és a válságot kirobbantó törvényből.
Belátható időn belül vége a belső égésű motorok korszakának. Felgyorsult a villanyautók és a töltőhálózatok fejlesztése, ám még sok akadály fékezi az e-autók új világának eljövetelét.
Vége az olcsó földgáz korszakának, s ez világszerte feljebb viszi az inflációt. A drágulás hátterében részben a környezet kímélésének igénye áll: az országok igyekeznek csökkenteni a karbonlábnyomukat, s erre a legtisztább fosszilis energiahordozó, a földgáz kínálja a legolcsóbb és legegyszerűbb megoldást.
Csak a Szovjetunió összeomlásakor derült ki, hogy 1979-ben egy szverdlovszki katonai laborból szabadultak ki a több tucat ember halálát okozó lépfene-, másik nevén anthrax-baktériumok. Meglehet, hogy a Covid-járványt okozó vírus valódi történetének felgöngyölítéséhez is még évek kellenek.
Nemzetközi gyártási központot hozott létre Magyarországon a Nestlé. Bár a Szerencsi Édesipari Vállalatot éppen három évtizeddel ezelőtt megvásároló cég teljesen átalakította az eredeti gyártási portfoliót, a Nestlé és a szerencsiek együttműködésének köszönhetően a Szerencsi márkanév megmenekült és ma már 110 százalékon teljesít, ott készül például a legtöbb túró rudi bevonómasszája.
Az afganisztáni nagyvárosok közül már csak a főváros, Kabul van a kormányerők kezén, s a szélsőséges iszlamista mozgalom tagjai, a tálibok gyorsan közelednek a település felé. Kabulból az emberek menekülni próbálnak, ám sokaknak már nem lesz idejük elmenni a tálibok megérkezése előtt. Az USA a fejlemények ellenére nem vonja vissza a kivonulásról hozott döntését.
Igencsak kellemetlen, ha egy hivatalosan nem is létező zsoldoscsapat egyik fegyelmezetlen tagja elhagyja tabletjét, amelyen egyebek mellett kínos pontossággal vannak feltüntetve a lakónegyedekben elhelyezett gyalogsági és egyéb aknák telepítési helyei. Most ezt történt az orosz Wagner csoporttal, amely annak ellenére, hogy nem is létezik, egyre több forró övezetben van jelen: egyebek mellett Közép-Afrikában, Líbiában és Szíriában is. Az orosz törvényeket is kijátszó csoport közvetve Vlagyimir Putyin elnökhöz is köthető.
Nemcsak környezetkímélőbbek az intelligens abroncsok, mint a hagyományos gumik, de a sofőr vezetési szokásainak kiismerése után – a biztonság fokozásának érdekében – képesek saját maguk finomhangolására. Egyre több a meglepően nagy tudású, sőt beszélgető abroncs.
A szakadárok kezén lévő terület tartósan rákos daganatként maradhat Ukrajnában, a Nyugat pedig nem reagál az új helyzetre, és ezért gyengének tűnik – mondta a HVG-nek Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter. A 2019-ig hivatalban volt politikus szerint a magyarországi választások után kompromisszum születhet Budapest és Kijev között. Interjú.
Leginkább a Krím orosz annektálása és a kelet-ukrajnai szakadárok moszkvai támogatása játszik szerepet abban, hogy Kijev mára a nyugati orientációt választotta, de sok oka van annak, hogy a közeledés csak nagyon lassan megy.
Mi történik, ha egy ország élére egy üldözési mániában szenvedő, viszonylag jó genetikai adottságokkal megáldott egykori partizán kerül? A választ Albániában találhatjuk meg: a második világháború vége után negyven évig uralkodó kommunista diktátor, Enver Hodzsa több mint 170 ezer bunkert építtetett harmad-magyarországnyi birodalmában. A vasbetonba öntött múltat nehéz eltörölni, így a kapitalizmusba belekóstoló albánok turisztikai látványossággá alakítják át a kis, a közepes és a városrésznyi bunkereket.
Történelme egyik legnehezebb időszakát éli át Fehéroroszország, ahol az egy évvel ezelőtt tartott elnökválasztást minden bizonnyal alaposan elcsalta Aljakszandr Lukasenka államfő, azóta pedig dél-amerikai diktátorhoz illő módon – tömeges letartóztatásokkal, megfélemlítéssel és gyilkosságokkal - üldözi a csalás ellen tiltakozókat. A „lázadók” azonban nem adják fel, és már csak a segítségért valószínűleg sokat kérő Oroszország áll ki Lukasenka mellett.
Bebetonozta magát a hatalomba Alekszandar Vucsics szerb államfő, akinek azt is sikerült elérnie, amiről a diktátorként számon tartott egyik elődje, Szlobodan Milosevics csak álmodhatott: a parlamentben immár csak kormánypártiak ülnek.
Régóta napirenden van a munka világának újabb átalakítása, ami a járvánnyal járó korlátozások miatt látványos lendületet vett.
Németország és az USA Kijev feje fölött megállapodott az Ukrajnát elkerülő Északi Áramlat II. gázvezeték üzembe helyezéséről. Kijev attól tart, hogy az oroszok kijátsszák az egyezséget, és az első lehetséges pillanatban leállítják a tranzitszállításokat Ukrajnán keresztül.
Közös képzési és foglalkoztatási programmal segíti a Magyarországra érkezett menekültek beilleszkedését a Menedék Egyesület és az IKEA. Mindezt nem kis politikai ellenszélben teszik.