Gyökeres pályamódosításra kényszeríthetik Kazahsztánt a véres összecsapásokba torkollott zavargások, amelyeknek orosz beavatkozással sikerült véget vetni. Máris napirendre került, hogy Kazahsztán csatlakozzon Oroszország és Fehéroroszország szövetségi államához.
Szerbiában egy emberként ítélik el a politikusok és sportolók, hogy az ausztrál illetékesek végül nem engedték indulni az Australian Openen Novak Djokovicot. Aleksandar Vucic államfő is megszólalt, aki említést tett arról is, hogy a horvát szurkolók a szombati szegedi Szerbia-Horvátország Európa-bajnoki kézilabdameccsen azt kiabálták: „Öld, öld a szerbet”.
Most először érzem az orosz fegyveres fellépés lehetőségét, de ez nem lenne új háború, az összecsapás már nyolc éve tart, ami most jöhet, az az eszkaláció – mondja Rácz András, a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. Szerinte az orosz számítás az, hogy Ukrajna erősebbé válik, egyre modernebb és jobb nyugati fegyvereket kap, így egyelőre olcsóbb lehet egy támadás, mint egy-két év múlva. De nem lehetünk benne biztosak, hogy ez valóban bekövetkezik – teszi hozzá a szakértő.
Novak Djokovic ausztrál vízumának újbóli érvénytelenítése az első számú téma a szerbiai médiumokban. Van, aki belátja, hogy az ausztrál kormány nem tehetett mást, de akad, aki szerint a pénteki döntés arra utal, hogy az ötödik kontinens a diktatúra irányába csúszik.
Harminckét ember halt meg, amikor 2012. január 13-án este a kapitány hibájából zátonyra futott és oldalára dőlt a több mint négyezer embert szállító turistahajó, a Costa Concordia. A Toszkánához közeli Giglio-sziget partjai közelében szerencsétlenül járt hajó kiürítése késve kezdődött meg, ha időben leengedik a mentőcsónakokat, valószínűleg kevesebben haltak volna meg. Az áldozatok között egy magyar hegedűművész is volt.
Oroszország pártján áll valamennyi fontos nemzetközi kérdésben Magyarország, holott az Európai Unió és a NATO tagja, ráadásul az ukrajnai konfliktus lökéshullámai különösen fájdalmasan érinthetik a magyar gazdaságot és az ukrajnai magyar kisebbséget. A válság elhúzódása növeli a fegyveres összecsapások veszélyét.
Egyre több jel utal arra, hogy az egy héttel ezelőtt kezdődött kazahsztáni zavargássorozat hátterében a volt szovjet tagköztársaságot uraló klánok közötti harc áll, s végül a sokak által bábnak gondolt új államfő, Kaszim Zsomart-Tokajev került ki győztesen a belháborúból.
Moszkva és a nyugati hatalmak képviselői háromszor is találkoznak egymással a jövő héten, ám akkorák az ellentétek, hogy az ukrán–orosz határon nincs esély a feszültség csökkentésére.
Nemzetközi politikai botránnyá kezd fajulni, hogy az ausztrál hatóságok nem engedték belépni az országba a világ legjobb teniszezőjét, Novak Djokovicot, aki a dolgok jelenlegi állása szerint nem vehet részt a január 17-én kezdődő teniszbajnokságon, az Australian Openen.
Lángba borult a Közép-Ázsia legstabilabb országának tartott Kazahsztán, ahol három nappal ezelőtt azért törtek ki zavargások, mert a hatalmas szénhidrogén-készletekkel rendelkező államban eltörölték az LPG-gáz árát kordában tartó ármaximumot. A tehetetlen Kaszim-Zsomart Tokajev államfő most külső katonai segítséget kért.
Lassan halad, ha egyáltalán halad az Egyesült Államok és Oroszország kibékülése, Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyórás telefonbeszélgetése során is több volt a fenyegetés, mint a közeledésre utaló jel. A világ január közepére figyel, amikor három fontos találkozó is lesz Moszkva és a Nyugat képviselői között.
Az orosz hatóságok bezárták az egyik legrégibb és legismertebb orosz civilszervezetet, a Memorialt. A lépés egyszerre két dolgot is bizonyít: azt, hogy a Putyin-rendszer nem tűr semmiféle valódi ellenzéket, illetve azt, hogy a Kreml tovább folytatja a Sztálin-korszak tisztára mosását.
A 15 egykori köztársaságból a balti államok visszatértek a Nyugathoz, a legtöbb utódállamban viszont önkényuralom lett. Ami a gazdaságot illeti, a digitális éllovas Észtországban tízszer akkora a GDP, mint Tádzsikisztánban.
Moszkva nem akarja megtámadni Ukrajnát, de nem ad garanciát arra, hogy nem indít offenzívát keleti szomszédja ellen, az Oroszország és a Nyugat közötti viszony megromlásáért a NATO felelős, a legismertebb orosz ellenzéki, Alekszej Navalnij bűnöző, a független civil szervezeteket pedig nem nyomják el – ezek a fő üzenetei Vlagyimir Putyin orosz államfő szokásos év végi maratoni sajtótájékoztatójának. Arról nem beszélt, hogy akar-e indulni a 2024-es államfőválasztáson.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszország számára elfogadhatatlan a NATO további keleti bővítése, például Ukrajna felvétele. Az orosz államfő hozzátette, a nemzetközi helyzet romlásáról a Nyugat tehet, hiszen nem Oroszország visz rakétákat Kanada és az USA határára.
Vlagyimir Putyin orosz államfő az éves moszkvai sajtókonferenciáján azt mondta, 2014-ben „véres államcsíny” révén jutottak hatalomra a Viktor Janukovics ukrán államfőt leváltó ellenzékiek.
140, zsidó származású művész életét mutatja be a balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házában megnyílt új kiállítás. A Chagalltól Kertészen át Spielbergig című tárlat a 2018 óta megtekinthető „Zsidók és a csúcstechnika; Einsteintől napjainkig –” című kiállítás új fejezete.
Felülről kezdeményezett forradalommal próbálta meg megmenteni a Szovjetuniót az 1985-ben hatalomra került Mihail Gorbacsov, ám nagyon hamar kiderült, hogy a 15 köztársaságból álló szövetség bukásra van ítélve. Az Oroszországban bűnbakká tett Gorbacsov is hibázott, ám a nemzetközi gazdasági környezet is beütött néhány szöget a „gonosz birodalmának” koporsójába. A végeredmény az lett, hogy 1991. december 8-án Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország képviselői aláírták a Szovjetunió megszűnéséről szóló megállapodást.
Fokozatosan nő az ukrán határ térségébe vezényelt orosz katonák létszáma, több forrás szerint már a jövő év elején megindulhat egy Ukrajna elleni offenzíva. Oroszország biztonsági garanciákat követel, a NATO figyelmeztet, de csak félszívvel. Joe Biden és Vlagyimir Putyin videókonferenciája tisztázta, hogy Ukrajna nem számíthat amerikai katonai segítségre, Oroszország viszont biztos lehet a példátlan szankciókban, ha megtámadja a szomszédját.
A sajtószabadságért az autokraták ellen is küzdeni hajlandó vitézek egyikeként veheti át december 10-én az idei Nobel-békedíjat a Novaja Gazeta főszerkesztője, Dmitrij Muratov, párban a Fülöp-szigeteki Maria Ressával.
